GKI: a beruházások visszaesése a gazdaság idei lassulásának fő oka
A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint.
A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése lesz a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint.
Kiújult a részvényesek Kína-parája, mindenkinek az eladás gombon remeg a keze. Az aggodalom jogos, a kínai gazdaság lassulása miatt recessziós ördögi körben vagyunk. Ennek mi se örülhetünk, a lassulás minket is elér – Németországon keresztül.
Ezt az autót tolják, legfeljebb az ablaktörlő működik – jellemezte a magyar gazdaság állapotát Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
Minden egyes letagadott vagy bevallott háborúval egyre nő Vlagyimir Putyin orosz államfő népszerűsége. Pedig a gazdaság lejtmenetbe váltott, a szabadságjogokat tovább kurtítják, és az ország mindinkább befelé fordul.
A tavalyihoz képest 5-6 százalékkal, 940-950 milliárd forintra nőhet a decemberi forgalom.
Míg az oroszok történelmi hagyományaiknak megfelelően erődemonstrációt tartottak az Iszlám Állam stratégiai állásainak bombázásakor, a terrorszervezetnek az olajfinomítók és -szállítók bombázása után is bőven marad még bevétele. Gazdasági okai is vannak, hogy a szárazföldi hadsereg bevetése elkerülhetetlennek látszik.
Két kelet-európai ország fért bele a brit Legatum Intézet “ahol a legjobb élni” 26-os rangsorába. Talán nem árulunk el nagy titkot, hogy egyik sem Magyarország. A listát Norvégia, Svájc és Dánia vezetik.
Immáron 26 hónapja trendszerűen nő a forgalom, és az online kiskereskedelem is majd' harmadával bővült, mondta el az köztévében az NGM helyettes államtitkárja.
Bár csak a kevésbé veszélyeztetett országok között, de Magyarország is szerepel a HSBC vészlistáján, ahol azok az országok sorakoznak, amelyek ilyen vagy olyan területen komoly nehézségekkel harcolnak. A bank elemzői szerint Brazília és Oroszország van a legnagyobb bajban.
Kering az interneten egy vicces sorozat, amely különböző országok gazdasági kultúráját figurázza ki. A rövid fricskák (pár kivételtől eltekintve) mindig ezzel az egyszerű mondattal kezdődnek: Van két tehenetek.
A görög államadósság 30 százalékos leírását és egy 20 éves türelmi időszakot javasolt pénteken Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy ezáltal fenntarthatóvá tegyék az ország adósságállományát.
A nemzetgazdasági miniszter nem ad felmentést a balatoni főszezon idejére a boltbezárás alól. Eközben Franciaországban.
A közmunkarendszer felduzzasztása együtt jár a munkahelyek színvonalának lerontásával, és ennek komoly szerepe van ösztönzőként az országból való elvándorlásban - hangzott el a Politikatörténeti Alapítványnak azon a beszélgetéssorozatán, amely a „25 év után” címet viseli, és amely a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadot elemzi baloldali szakértők bevonásával. Ezúttal Balázs Péter volt külügyminiszter és Magyarország első EU-biztosa, Andor László, aki szintén brüsszeli ex-biztos, illetve Pitti Zoltán, az adóhivatal korábbi elnöke adott lehangoló elemzést az elmúlt 25 – és különösen az utolsó öt év – gazdaságpolitikájáról és külgazdasági stratégiájáról. Nem meglepő módon ostorozták az Orbán-kormányt.
Szinte elsüllyedt az ország 2010-ben, de a kormány kihúzta a csávából, és Európa éllovasai leszünk - sikersztorit festett fel Orbán Viktor az elmúlt öt évet értékelő beszédében. De valóban csak azzal lehet leírni egy ország állapotát, hogy a rezsi hogyan csökkent, vagy hogy irdatlanul sok közmunkás lett? A szegénység terjedése miért maradt ki a beszédből, és az, hogy a magyarok életszínvonala évek óta csak fikarcnyit javult?
Az állam mérete még mindig túl nagy Magyarországon - mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke a bankszektor és a gazdaság aktuális kérdéseiről szóló budapesti konferencián.
1,5 százalékkal több gázt és 3 százalékkal több áramot használtak fel a hazai fogyasztók ezen a télen, mint egy évvel korábban. A jelenlegi fűtési szezonban a fogyasztás elsősorban a háztartásokban növekedett, a növekedés esetükben 6,5 százalékos.
Az újabb emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 362-363 forintra, a gázolajé 374-375 forintra nőtt. Az utóbbi hónapban több mint 30 forinttal nőtt a benzinár.
Az újabb szerdai emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 362-363 forintra, a gázolajé 374-375 forintra nő.
Gyengült hétfőn a forint a bankközi devizakereskedelemben, az euró jegyzése délután fél ötre 304,60 forintra emelkedett a kora reggeli 302,97 forintról.
Egyre többen mondják, hogy kezdenek elszállni az albérletárak Budapesten, legalábbis a jobb környékeken biztosan. Egyik napról a másikra bejelentett 40 százalékos díjemelésről, 1300 eurós – 400 ezer forintos – garzonról, megfizethetetlenné váló lakásokról is hallani. Az áremelkedésbe belejátszik az, hogy a válság miatt sokan nem vásároltak, inkább béreltek ingatlant, a devizahiteles problémák miatt sok új bérlő lépett a piacra – el kellett adniuk a lakásaikat –, de a befektetők fantáziáját is mozgatja a piac, hiszen jól lehet keresni a lakáskiadással. Eközben viszont a külföldiek is panaszkodnak, szerintük sincs minden rendben. De egyes városrészek "menővé" válása is szerepet játszik az árak emelkedésében.