Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Csütörtökön újabb szankciókat jelzett Oroszország számára az Európai Unió. A bejelentett, vagy tervbe vett szankciók jelentős részben az orosz pénzügyi rendszert érintenék, de az energiaszektor és az uniós fegyverexport tilalma is bekerülhet a körbe. A határozott szankciók keményen Oroszország húsába vágnak, ám a létfontosságú területekhez nem nyúlt igazán komolyan az EU.
Határozott szankciók meghozatalára szánta el magát az Európai Unió (EU) Oroszországgal szemben a Reuters összeállítása szerint. Az Európai Bizottság (EB) által felvázolt elképzelések túlmennek az egyes személyekkel szembeni vagyonbefagyasztáson és beutazási tilalmon, ilyenre pedig korábban nem volt példa.
Az EB által ismertetett elképzelések jelentős részben az orosz pénzügyi rendszerre, az energiaszektorra és az európai fegyverexport tilalmára irányulnak.
A meghozott, illetve a tervbe vett szankciók:
A tervbe vett szankciókból látszik, hogy az EU oda igyekszik ütni az oroszoknak, ahol komoly veszteségeket tudnak okozni (ám a legdurvább eszközökhoz, például a földgáz, vagy kőolaj importjának tilalmához nem nyúltak, pedig ez is benne volt a kalapban). Erre ráadásul a felhatalmazása is meglehet most Brüsszelnek, mivel több hónapos hezitálás után már olyan államok, mint Németország – mely Oroszország legnagyobb európai kereskedelmi partnere – is a szankciók gyors bevezetése mellett van, ugyanis azt látják, hogy az oroszok folyamatosan nem tesznek meg eleget az erőszak leállításának Ukrajnában. A maláj gép Kelet-Ukrajna felett történő lelövése ráadásul csak olaj lehetett a tűzre, a gépet ugyanis egyre inkább úgy tűnik, hogy az Oroszország támogatását élvező szakadárok lőtték le. Az utasok többsége pedig holland volt.
Mindeközben ugyanakkor több diplomata is úgy nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy elképzelhető, jövő csütörtökig kitolódik a szankciókról szóló döntés, mivel az uniós nagykövetek újabb találkozójára lesz szükség az egyeztetések végett (ezt később megerősítette az EB szóvivje, tehát végleges döntés a jövő héten lesz). Emellett az is valószínű, hogy a szankciók alá kerülő (vagyonbefagyasztás és utazási tilalom) személyek és cégek bővülő listáját is csak a jövő héten teszik majd közzé.
Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ha az EU-nagykövetek megállapodnak majd a szankciókról, akkor szükség van-e arra, hogy az uniós vezetők összeüljenek egy rendkívüli tanácskozásra, vagy a kormányoknak elég jóváhagyniuk azokat írásban. Az EB szóvivője, Jonathan Todd azt mondta, hogy a tagállamok képviselői döntenek majd a jövő héten a szankciókról.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A ZAZ-trió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk. És persze a Csupasz pisztoly 4-ről, amiből kihagyták.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.