Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Kiva, kata, közműadó, chips-adó, biztosítási adó, pénzügyi tranzakciós illeték, reklámadó, sms-adó, kiskereskedelmi különadó, internetadó, élelmiszerlánc felügyeleti díj – rendkívül kreatívnak bizonyult a kormányzat annak tárgyában, hogy milyen címen vágja meg az embereket és a vállalkozásokat. A kormány azonban hiába talált ki újabb és újabb szektorális adókat, a költségvetés bevételi szerkezete nem változott érdemben – írja a Napi.hu. Miközben Magyarországon mintegy 64 különböző adónemet lehet megszámolni, a bevételek közel kilencven százalékát hat adóból szedik be, ami komoly lehetőségeket villant fel az állam előtt az adóadminisztrációs és a cégek adminisztrációs tehercsökkentése előtt.
Az államháztartási bevételek háromnegyedét három adónem hozza be: a legnagyobb tételt, a bevételek 35,6 százalékát a társadalombiztosítási járulékok teszik ki, amely a két tb-alap kiadásait finanszírozza. Ráadásául a bevételek (jövőre 4557 milliárd forint) rendre kevesebbek a kiadásoknál, a költségvetés más adóbevételeiből évente 300-600 milliárd forinttal kipótolják a kiadásokat. A tb-elvonásokhoz fogható hegységrendszerű bevételt (2017-ben 3351,8 milliárd forintot) egyedül még az áfa képes produkálni. A harmadik helyre a személyi jövedelem-adóbevételek jutnak, ám az ebből befolyó 1887 milliárd forint már csak a bevételek 13,3 százalékát teszik ki.
MTI / Beliczay László
A többi próbálkozás nem tudott kilépni a futottak még kategóriából. A jövedéki adóból nagyobb bevétele – 1029 milliárd forint – van az államnak, mint a cégek nyereségéből származó társasági adóból, amiből a bevételek alig 5,5 százaléka folyik be. Költségvetési léptékkel nézve, szabad szemmel látható a pénzügyi tranzakciós illeték, amely az egyetlen olyan különadó, amit az elmúlt években vezettek be. A tranzakciós illetékbevételek évi 205 milliárd forintra rúgnak.
Olyan adónemek, mint a cégautóadó, bányajáradék, játékadó, környezetterhelési díj évente átlagban egyénként 30-40 milliárd forintot ad hozzá a költségvetéshez – amely viszont összeadva már jelentős tétel makrogazdasági szinten is, ennek ellenére a néhány milliárdos bevételt hozó adókat össze lehetne vonni vagy megszüntetni, ha ezt a kiadási oldalon lehet értelmes, fenntartható módon ellensúlyozni.
