Az amerikai Rejuvenate Bio biotechnológiai cég tudósai állítják, gének átprogramozásával sikerült meghosszabbítaniuk az egerek életét. A szakemberek úgy vélik, a módszerükkel megfordítható az öregedés, amit egy napon az emberek megfiatalítására is használhatnak majd.
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
Az ember és a kutya közötti genetikai különbségek vizsgálata vezethet el a rákos megbetegedések jobb megértéséhez.
Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla teljes genetikai fajtaprofilja. A kutatásnak köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
Nem ritkák a közvetlen rokonságban nem álló, mégis egymásra hasonlító emberek, és kiderült, hogy a DNS-ükben is sok lehet az egyezés.
A világjárvány alatt emberek milliót fertőzte meg a koronavírus, de volt, akiket elkerült. Hogy miért, arra a tudomány is szeretne választ kapni.
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, hogy szenvedünk-e D-vitamin hiányban. Ha igen, érdemes lesz tenni ellene, már csak azért is, hogy elkerüljünk egy progresszív betegséget, a demenciát.
Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
Minél szélesebb körben hozzáférhető az emberi ismeretek tárháza, annál nagyobb az esély, hogy az érdeklődő amatőrök áttöréseket érjenek el. Sokoldalúság című könyvében David Epstein, a teljesítménynövelés szakértője egy olyan példatörténetet mutat be, amelyben egy ritka és súlyos betegségben szenvedő iowai nő szakorvosokat meghazudtoló genetikai felfedezéseket tesz. Az alábbiakban Epstein könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet.
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint van magyarázat arra, miért nem kell mindenkinek feltétlenül napi 8 órát aludnia.
A szájnyálkahártya gyors regenerálódási képességéből merítenének ötleteket – vagy akár konkrét sejteket is – a kutatók, azt remélve: ilyen úton gyorsítható a krónikus sebek és a műtéti hegek gyógyulása.
Meglepő eredménnyel zárult egy Egyesült Királyságban készült vizsgálat: a fiatalkori dohányzásnak generációkon átívelő hatása lehet.
Ikrek bevonásával vizsgálták, egyformán jól érzik-e magukat a zöldben.
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók.
