Felboncolták egy 3500 éves, Szibériából előkerült medve tetemét – videó
Két-három éves korában pusztulhatott el az a medve, amelynek maradványait tökéletes állapotban őrizte meg a szibériai örök fagy.
#genetika
Átprogramozták egerek génjeit, hogy tovább éljenek – úgy néz ki, sikerült meghosszabbítani az életüket
Az amerikai Rejuvenate Bio biotechnológiai cég tudósai állítják, gének átprogramozásával sikerült meghosszabbítaniuk az egerek életét. A szakemberek úgy vélik, a módszerükkel megfordítható az öregedés, amit egy napon az emberek megfiatalítására is használhatnak majd.
Kiderülhetett, mikor és hogyan háziasíthatta a macskákat az ember
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
Kétmillió éves DNS-t találtak az északi-sarki talajban, a tudósokat is meglepte az eredmény
A dán és a brit kutatók a grönlandi talajból vettek mintát, hogy megnézzék, milyen környezeti DNS-mintákat tartalmaz. Az eredményre éveket kellett várni, de megérte.
A kutyák segítségével találhatják meg a rák gyógyításának a kulcsát
Az ember és a kutya közötti genetikai különbségek vizsgálata vezethet el a rákos megbetegedések jobb megértéséhez.
Megfejtették a magyar vizsla minden titkát genetikusok
Elkészült a rövidszőrű magyar vizsla teljes genetikai fajtaprofilja. A kutatásnak köszönhetően lehetségessé vált az egyes egyedek genetikai fajtatisztaságának bizonyítása vagy kizárása.
Ha két ember hasonlít egymásra, az a DNS-ükből is kiderül, akkor is, ha nem rokonok
Nem ritkák a közvetlen rokonságban nem álló, mégis egymásra hasonlító emberek, és kiderült, hogy a DNS-ükben is sok lehet az egyezés.
Ismer olyat, akit nem betegített meg a koronavírus? A tudósok is kíváncsiak lennének rá
A világjárvány alatt emberek milliót fertőzte meg a koronavírus, de volt, akiket elkerült. Hogy miért, arra a tudomány is szeretne választ kapni.
Egy evolúciós rejtély nyomába eredtek az ELTE-n: hol váltak ketté a gombák és az állatok?
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Tényleg nagyon figyeljen a D-vitamin-szintjére – megjött az új kutatás eredménye
Egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, hogy szenvedünk-e D-vitamin hiányban. Ha igen, érdemes lesz tenni ellene, már csak azért is, hogy elkerüljünk egy progresszív betegséget, a demenciát.
Mintát vettek a halottból, megvan a teljes génkészlete a pompeji vulkánkitörés egyik áldozatának
Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját.
Bevetették a genetikai ollót a tudósok, visszafordították az alkoholfogyasztás egyik káros hatását
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
Megvizsgálták a kutyák génjeit az ELTE tudósai, kiderült, mi történik az öregedésükkor
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
Anyák, apák, lányok, fiúk – érdekes genetikai hatásokra figyeltek fel
A nevelés nem az egyetlen módja annak, hogy az anyák és az apák befolyásolják utódaik viselkedését. A gének szerepét régóta kutatják, nemrég ebbe a kérdéskörbe vonták be a nembéli különbségeket.
A történelem leggyorsabb migrációja: az avarok néhány év alatt 5000 km-t tettek meg a Kárpát-medencéig
Az avarok néhány év alatt több mint 5000 kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból.
Egy hihetetlen felfedezés története: Így mentette meg egy iowai anya egy kanadai olimpikon életét
Minél szélesebb körben hozzáférhető az emberi ismeretek tárháza, annál nagyobb az esély, hogy az érdeklődő amatőrök áttöréseket érjenek el. Sokoldalúság című könyvében David Epstein, a teljesítménynövelés szakértője egy olyan példatörténetet mutat be, amelyben egy ritka és súlyos betegségben szenvedő iowai nő szakorvosokat meghazudtoló genetikai felfedezéseket tesz. Az alábbiakban Epstein könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet.
Kinek elég napi négy óra alvás?
A Kaliforniai Egyetem tudósai szerint van magyarázat arra, miért nem kell mindenkinek feltétlenül napi 8 órát aludnia.
A szánk titka, aminek örülne a bőrünk is: mitől gyógyulnak be olyan gyorsan a sebek?
A szájnyálkahártya gyors regenerálódási képességéből merítenének ötleteket – vagy akár konkrét sejteket is – a kutatók, azt remélve: ilyen úton gyorsítható a krónikus sebek és a műtéti hegek gyógyulása.
Rossz hírt kapott mindenki, aki 13 éves kora előtt rágyújtott
Meglepő eredménnyel zárult egy Egyesült Királyságban készült vizsgálat: a fiatalkori dohányzásnak generációkon átívelő hatása lehet.
A géneken is múlik, szeretünk-e a természetben lenni
Ikrek bevonásával vizsgálták, egyformán jól érzik-e magukat a zöldben.