Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.
A szumátrai orrszarvú két utolsó populációjának genetikai elemzése szerint a jó génállomány reményt adhat arra, hogy a faj megmenekül a kihalástól.
Izlandi tudósok kutatása szerint az egypetéjű ikrek genetikailag eltérnek egymástól.
Már nem az a legfőbb kérdés, hogy lehet-e a száz év az új hatvan – azaz meghosszabbítható-e jelentősen az emberi élettartam –, hanem hogy mindez mikor következik be - mutatnak rá A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv szerzői, Peter H. Diamandis jövőkutató és Steven Kotler tudományos író.
Ritka fehér pingvint fedeztek fel a Galápagos-szigeteken – jelentette be a Galápagos Nemzeti Park. Az állat különleges színét a leucizmus néven ismert genetikai állapot okozza.
A DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 genetikai olló alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult két agresszív ráktípus kezelésében egérkísérletek során – jelentették be a Tel-avivi Egyetem kutatói.
A szamárpingvin (Pygoscelis papua) valójában nem egy, hanem négy külön faj – állapították meg genetikai vizsgálattal brit kutatók, akik szerint az eredményeik segíteni fogják az állatok megóvását.
A reykjavíki deCode Genetics kutatócsoportja megfejtette a nagy rejtélyt.
Eszköz az élet kódjának átírásához. Amit így méltattak a Nobel-díj odaítélői, annak felfedezése véletlenül indult, és érdekes versenyfutásba torkollott.
A koronavírus megjelenése óriási kihívás elé állította az emberiséget. A világméretű probléma leküzdésében pedig nem csak a tudósoknak jut komoly szerep, hanem a legmodernebb informatikai fejlesztéseknek is – köztük a szuperszámítógépeknek, amelyek rendkívül nagy memóriájukkal és számítási kapacitásukkal veszik fel a harcot a világjárvánnyal.
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
A génszerkesztést tanulmányozó tudósok és biokémikusok olyan megoldás után kutatnak, amely csírájában fojtaná el annak lehetőségét, hogy valakit koronavírus fertőzzön meg a jövőben.
Minden országban szűrőkampányokat kellene folytatni, hiszen a vírus tünetmentes terjesztése a legveszélyesebb – figyelmeztet a New York-i tanulságokra az ottani Rockefeller Egyetemen a géneknek a koronavírus-fertőzésre gyakorolt hatását kutató Jean-Laurent Casanova.
Kínai és thaiföldi kutatók teljes mitokondriális genomelemzést végeztek emberi maradványokból vett mintákon, hogy fényt derítsenek a különös ősi temetkezési szokás eredetére.
Kínai kutatók eredményei szerint a Csinghaj-tibeti-fennsíkon 5200 éve élt ősi populációnak része van a modern tibetiek genetika örökségében.
Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.
Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.
Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában – állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.
Nincs beprogramozva az öregedésre és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő – állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát.
