Milyen jövő vár Közép-Európára?
A térség országainak napjainkban egy sor kérdésre kell választ adniuk. A jövő nagyrészt a most meghozott döntésektől függ.
#globalizáció
Új iskolai módszer: támogatja a külügy és az EU, Hoffmann nem
A jövő problémáira és a jövő állásaira készítene fel egy új képzési rendszer, melyet két másik országon kívül Magyarországon próbálna ki az Európai Unió. Míg a külügy támogatja a módszert hazánkban meghonosító Anthropolis Intézetet, az oktatási tárcánál falakba ütköztek. A globális oktatás nevű módszertan a globalizáció kihívásaira szeretné felkészítené az iskolásokat. Az Intézet 300 pedagógus továbbképzését vállalta, de az akkreditációs moratórium, valamint a továbbképzési rendszer átszabása miatt a terv nem biztos, hogy végrehajtható.
A nemzetközi piacok nélkül esélytelenek a kkv-k
A nemzetközi piacokra nyitott kkv-k sikeresebbek és jobban teljesítenek, mint a kizárólag helyi üzleteket kötő társaik – derül ki a DHL Express felméréséből.
Mitől kell félni a világban a következő tíz évben?
A Világgazdasági Fórum hatodik alkalommal adta ki a Globális kockázatok című tanulmányát a jelenleg is zajló davosi tanácskozás elé időzítve. Két általános, három meghatározó és öt figyelemreméltó dolgot emeltek ki a világ bajai közül, amelyektől megijedni nem kell, félni azonban lehet.
A kétkezi melósok Amerikában is nagyot buktak a globalizáción
Hétezer dollárral kisebb az éves átlagjövedelem a választókerületemben, mint 1990-ben - kesereg Ohio állam egyik demokrata párti képviselője. A New York Times vitája a globalizáció következményeiről a legtöbb kattintást eredményezte az elmúlt napokban.
Tévedés, hogy csak a magyar diákok vágynak külföldre
A francia diákok csaknem háromnegyede külföldön szeretne dolgozni. A saját jövőjük pedig fontosabb számukra, mint a haza sorsa.
A kommunista Kína marad az egyetlen igazi globalista ország?
A G20 csúcsértekezletet először rendezik meg Kínában. Abban az országban, mely talán a legtöbbet profitált abból, hogy a pénzek és a munkaerő áramlása csaknem teljesen globálissá vált. Mostanra mintha Peking egyedül maradt volna a porondon. Mindenki más a populista, antiglobalista irányba indult el. Erről írt cikket a G 20 csúcs előtt két nyugati professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű napilap számára.
Mindent adjunk el, azt is, ami nem mozdítható?
A privatizáció egy új korszaka következhet, melynek során az államok nem vállalatokat, hanem ingatlanokat, vagyis épületeket és földet dobhatnak piacra. Magyarország ugyanakkor nem épp ebbe az irányba tart.
Az élelmiszerek márpedig drágulni fognak
Több mint egy évtizede folyamatosan drágulnak az élelmiszerek. Az emelkedő mutatókban szerepet játszik a kőolaj drágulása, illetve a klímaváltozás is, ám egyre inkább a növekvő kereslet nyomja felfelé az árakat. A feltörekvő államokban a középosztály egyre izmosabb, mind többet és mást fogyasztanak, mint korábban. A folyamat ugyanakkor azt is eredményezi, hogy egyre inkább polarizálódik a fogyasztás – Magyarországon hatványozottan érvényesül ez.
Költs többet! Vagy legyél kínai
Az abszurd fekete humor valószínűleg segít a depresszión és esetleg jó lesz recesszió ellen. Ha mégsem, legfeljebb belehalunk, de legalább nevetve.
Kik lesznek a jövő fogyasztói?
A luxustermékeket árusító cégek részvényei nagyot zuhantak júliusban, döntően az alacsony kínai eladások miatt, miután pénzügyi eredményeik alulmúlták a befektetők várakozásait. A legtöbb elemző túlértékelte a luxustermékek piacát a fejlődő országokban, a jövő fogyasztóinak - akik döntően a középosztályból kerülnek ki - többsége 2030-ban ugyanakkor már Ázsiában fog élni - Észak-Amerika és Európa helyett.
Bod Péter Ákos: a kapitalizmusnak nincs alternatívája
Bod Péter Ákos szerint fennmarad, de változik a globális kapitalizmus, a jelenlegi változások pedig nem tagadják, hanem kihasználják a kapitalizmust és a globalizációt.
"A fejlődés nem egyenlő a GDP-vel" – közgazdászok vergődése
Mi a fejlődés? Mi az állam és a piac szerepe? Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására tesz kísérletet egy frissen megjelent tanulmánykötet, amely egy gazdag, de háttérbe szorult közgazdaságtani tradíció irodalmába enged bepillantást. A kötetből kiderül, hogy a pusztán piaci megközelítésű gazdaságszemlélet torz, hiányos fejlődési pályát eredményezhet, és hogy a kínai kapitalizmus sikere sem kizárólag a globalizációnak köszönhető, hanem sokkal inkább a kapitalizmus sajátos átvételének. Az egyik szerkesztőt, Boda Zsoltot kérdeztük.
