Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A G20 csúcsértekezletet először rendezik meg Kínában. Abban az országban, mely talán a legtöbbet profitált abból, hogy a pénzek és a munkaerő áramlása csaknem teljesen globálissá vált. Mostanra mintha Peking egyedül maradt volna a porondon. Mindenki más a populista, antiglobalista irányba indult el. Erről írt cikket a G 20 csúcs előtt két nyugati professzor a China Daily című, Pekingben megjelenő angol nyelvű napilap számára.
Gregory Chin Kanadában tanít a York egyetemen. A másik szerző Hugo Dobson Nagy-Britanniában a Sheffield egyetem professzora. Véleményük szerint hiába tesz meg mindent Kína a protekcionizmus elleni küzdelemben, ha mindenütt másutt felerősödnek a populista tendenciák, melyek a globalizációt teszik felelőssé minden bajért. Példaként hozzák fel a Brexit népszavazást. Nagy-Britannia lakossága amellett kötelezte el magát, hogy korlátozza a külföldi munkavállalók lehetőségeit az országban. Thatcher asszony idején Nagy-Britannia vezető szerepet vitt a globalizációban. Blair miniszterelnöksége alatt üdvözölték a külföldi munkaerő tömeges beáramlását. Ma épp az ellenkező a hangulat. Nemcsak Nagy-Britanniában van ez így hanem a globalizáció másik éllovas országában, az USA-ban is. Donald Trump gyakran nyilatkozik úgy, hogy ha bekerül a Fehér Házba, akkor első dolga lesz az illegális bevándorlók kitoloncolása az Egyesült Államok területéről.
Az USA, Nagy-Britannia és az egész világ nagyon is számított Kína támogatására a nagy 2008-as pénzügyi válság idején. Jól látszott ez a G 20 csúcson Washingtonban 2008 novemberében és Londonban, 2009 áprilisában. Ám miután a válság megoldódni látszott, a nyugati hatalmak nem vették be Kínát abba a körbe, ahol az igazán fontos döntéseket hozzák. Ezért Peking elkezdett más utakat keresni. Ilyen a BRICS (a meghatározó feltörekvő országok közössége) létrehozása, Csakhogy most ebből az ötös csoportból is csak Kína és India mutat dinamikus növekedést. Mind Brazília mind Oroszország mind pedig Dél Afrika problémákkal küszködik. A másik lehetőség az ASEAN+3 szövetség. Ez a délkelet ázsiai országokon kívül Kínát, Japánt és Dél Koreát foglalja magában. Ez dinamikus és erős szervezet lehetne, de Japán belső gondokkal küzd és semmiképp sem akarja elfogadni Peking vezető szerepét.
Ilyen körülmények között mit lehet várni a G20 csúcstól Hangcsouban? Peking mindent megtesz azért, hogy a protekcionizmus sötét felhői ne árnyékolják be a globalizáció perspektíváit. Kína még mindig a leggyorsabban növekedő nagyhatalom. De egyedül nem megy! Vajon ki áll ki a globalizáció mellett Hangcsouban a házigazdákon kívül? Ezen múlhat a globális gazdaság jövője. A szerzők érzékelhetően pesszimisták. Szerintük már túl késő: az antiglobalista erők képesek blokkolni a globalizáció kiteljesedését. Ha mindenki befelé fordul, akkor mi lesz a világgazdasággal? Ez a tétje a G20 csúcsnak Hangcsouban- írja a két nyugati professzor a Kínában megjelenő angol nyelvű lapban, a China Dailyben.
G20-ak: Nem a Brexit, hanem valami más az igazi gond
Mindössze egy tizedszázalékkal csökkentheti a britek kilépése a globális növekedést idén és jövőre. A gazdasági nagyhatalmak pénzügyminiszterei úgy érzik, erre felkészültek. De nem ez okozza az igazán nagy gondot a világgazdaságban. Hanem az, hogy a nemzeti bankok kimerítették gazdaságösztönző képességeiket. A G20 szerint most már az állami költségvetéseken van a sor.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.