szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több mint egy évtizede folyamatosan drágulnak az élelmiszerek. Az emelkedő mutatókban szerepet játszik a kőolaj drágulása, illetve a klímaváltozás is, ám egyre inkább a növekvő kereslet nyomja felfelé az árakat. A feltörekvő államokban a középosztály egyre izmosabb, mind többet és mást fogyasztanak, mint korábban. A folyamat ugyanakkor azt is eredményezi, hogy egyre inkább polarizálódik a fogyasztás – Magyarországon hatványozottan érvényesül ez.

"Hamarosan eljön az az idő, amikor a fokozódó élelmiszer-szükségletet már nem lehet az alacsony árú termékekkel kielégíteni, ami általános dráguláshoz vezet" – mondta a brit Observer lapnak adott interjújában nemrég Philip Clarke, a Tesco vezérigazgatója. A brit multinacionális kiskereskedelmi lánc vezére szerint hosszú távon egyre többet kell majd költeni élelmiszerre, aminek jelei már most is látszanak. A gazdasági törvényszerűségek miatt a kereslet növekedése azt eredményezi, hogy az árak emelkedésnek indulnak.

A Tesco vezérigazgatójának mondatai sokakban kelthettek megdöbbenést: Magyarországon talán különösen, mivel hazánkban a háztartások kiadásainak már most is mintegy harmada megy el élelmiszerre (az élelmiszer-árszínvonal tekintetében az uniós átlag 81 százalékán vagyunk), miközben a nyugati, fejlett országok többségében ugyanez az arány 10-15 százalék. (Ez persze abból is ered, hogy az EU-ban a magyarnál akár 3-4 szer nagyobb az elkölthető jövedelem, a termékek ára viszont összevethető az itteni árakkal.)

Negyvenszázalékos ugrás tíz év alatt?

Úgy tűnik, élelmiszerből van bőven, de ez nem marad így sokáig. A világon 2007 és 2008 között, illetve 2011-ben már végigsöpört egy élelmiszerár-válság, mely Bangladestől Marokkóig élelmiszer-lázadásokban csúcsosodott ki. Már akkor elhangzott: a fejlődő országok középrétegeinek rohamos növekedése és ennek nyomán a fogyasztás megugrása árfelhajtó hatással bír. De az okok között legalább ugyanilyen súllyal bírt a bioüzemanyagok felfutása, miután a kukorica világpiaci ára három év alatt 125 százalékkal nőtt, és kevesebb jutott belőle étkezési célra. Emellett a kőolaj árának megugrása is szerepet játszott, amit a két nagy ázsiai fogyasztó (Kína és India) keresletének megugrása hajtott felfelé – az üzemanyag-drágulás pedig növelte a logisztikai költségeket, ezzel pedig az élelmiszerek árát is.

A feltörekvő piacok egyre több mezőgazdasági terméket szívnak fel, ez alól a gabona sem kivétel
©

Az akkor számításba vett okok most is szerepet játszanak az áremelkedésben, ráadásul még a dollár árfolyamának változása – a legtöbb árucikket ebben a valutában jegyzik – is bekavarhat. A gyenge dollárárfolyam ugyanis rövid távon növeli a globális keresletet, középtávon pedig felhajtja az árakat, és csökkenti a készleteket. Ugyanakkor egyre erősebben szerepel az okok között a nagy feltörekvő államokban élők étrendjének átalakulása, sokrétűvé válása – a középrétegek számának növekedésével egyetemben.

Míg 1990-ben például az indiai vagy a kínai középosztály éves szinten 10 százalék alatti mértékben bővült, mára ennek a rétegnek a gyarapodása felgyorsult. A középosztályba belépő és nagyobb jövedelemmel is rendelkező emberek többet is fogyasztanak, és változatosabbak az igényeik is. Olyan termékek iránt ugrott meg ezen államokban a kereslet, melyek előállítása sokkal több pénzt, energiát vesz igénybe (például marhahús), mint azon áruké, melyeket korábban ezen rétegek fogyasztottak (például rizs). Bár a legtöbb termékből Kína vagy India még önellátó, a népességszámok növekedésével ez pár éven belül megváltozhat, illetve már változik is: a világon importra kerülő szója 60 százaléka már Kínában köt ki. A növekvő kereslet következtében az árak is növekedésnek indulhatnak: egyes előrejelzések szerint a globális élelmiszerárak 40 százalékkal is nőhetnek a következő évtizedben.

Polarizálódik a fogyasztás

A világgazdaságban olyan folyamatok zajlanak most, amelyek az élelmiszerárak növekedésének irányába hatnak – fejtette ki a hvg.hu-nak Lakner Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszékének vezetője, egyetemi tanár. Lakner szerint a növekvő kereslet elsősorban az olyan feltörekvő piacok hajtják, mint Kína, India, Oroszország, Brazília és Délkelet-Ázsia országai, köztük mindenekelőtt Vietnam. A növekvő kereslettel párhuzamosan ugyanakkor egyes területeken csökkent a mezőgazdasági termelőkapacitás, a szubszaharai Afrikában például az elsivatagosodás miatt kevesebb a termőterület. A fejlődő országokban nagyon jelentősen átalakul az étrend: nő a húsfogyasztás, és ez jelentős többleterőforrásokat igényel. Mindezek mellett a bioüzemanyagok nagyobb mértékű felhasználása is növeli az árakat.

Hosszabb távon – 5-8 év múlva – újabb jelentős változások várhatók, melyek viszont a kínálat növekedésében játszhatnak szerepet. Ezek közé tartozik például, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamaiban erőteljes mezőgazdasági modernizáció indult be, ami ellene hathat az áremelkedésnek. A nagy kérdés azonban az, hogy ezekben a régiókban milyen gyorsan megy végbe ez a folyamat.

Az élelmiszerárak emelkedése elkerülhetetlen, ez ugyanakkor azt is okozza, hogy világszinten a jövedelmek polarizációja megy végbe. A fogyasztás szerkezetében – mind a fejlett, mind a feltörekvő államokban is – leképeződnek a változások. Egy alapvetően szűk, de rendkívüli vásárlóerővel rendelkező réteg számára egyre több áruház kínál márkás termékeket. A kereslet differenciálódása a termékek minőségében is tükröződik, jóllehet nem biztos, hogy egy alacsonyabb áru termék minősége lényegesen gyengébb. A Corvinus Egyetemen végzett mérések szerint a kereskedelmi láncok saját márkás termékei például sokszor azonos, olykor még jobb minőséget is nyújtanak, mint egy jól hangzó név. A polarizálódás ugyanakkor egy természetes jelenség, ha van kereslet a drágább termékekre, akkor a nagyobb eredményesség miatt egyes vállalatok ebbe az irányba fordulnak.

Magyarországon az adórendszer is dob még egyet

Magyarországon emellett a jelenleg érvényes adófilozófia – a fogyasztási típusú adók preferálása – is növeli a polarizációt a Corvinus egyetemi tanára szerint. Ám hazánkban van még egy olyan csavar is, mely társadalmi szempontból különösen érdekes: az Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéken végzett kutatások szerint az átlagemberek szeretik azt láttatni, hogy ők egy magasabb presztízzsel bíró áruházba járnak, miközben azért ott a legolcsóbb termékeket vásárolják (a magyar fogyasztók rendkívül árérzékenyek – a szerk.). Mindemellett az általános gazdasági helyzet is hatással van ezekre a folyamatokra, a polarizálódó jövedelmek az élelmiszerpiacot is mindjobban szétválasztják – hangsúlyozta Lakner Zoltán.

Az élelmiszeriparban komoly a költségoldalról érkező nyomás, ennek következtében pedig az értékesebb hozzávalókból kevesebb kerül az adott termékbe. Mégis valahogy el kellene érni, hogy tudjunk a minőségen javítani. Ehhez Lakner szerint szemléletváltás is kell, bizonyos sztereotípiákat ideje lenne lebontani: Így például sokszor tapasztaljuk, hogy a fogyasztók a színezőanyagokkal, ízfokozókkal felturbózott, ezért különösen nagynak vagy élénk színűnek látott termékeket gondolják valódinak. Miközben a jó minőségű élelmiszer nem feltétlenül optikailag is a legszebb, hangsúlyozta a tanszékvezető.

Az árak emelkedése miatt a magyar háztartások pénztárcáját egyre jobban megterhelik az élelmiszerek, mástól veszik el a pénzt a fogyasztók. Itt érdemes megjegyezni a települések polarizációját is, ami szoros összefüggésben van a jövedelmekkel, melynek egyik jele, hogy vannak olyan területek, ahol az áruházláncok már nem is gondolkodnak üzletnyitásban. Viszont a kisboltok kínálata még drágább is, mint ha az ember egy diszkontban vásárolna.

Lappangó áremelkedés jöhet

Fel kell, hogy menjenek az árak, mivel sok mezőgazdasági terméket jelenleg rendkívül nyomott áron lehet megvásárolni – fejtette ki Kerezsi Miklós, a Hungária Értékpapír Zrt. árupiaci elemzője. Kerezsi szerint jelenleg egyes esetekben olyan alacsony árakat kénytelenek a termelők elfogadni, melyek mellett egyre kevésbé éri meg nekik termelni, ennek következtében csökkenhet az előállított termésmennyiség. Olyan árszínvonalat kell meghatározni, mely a termelőnek és a kereskedőnek is megéri.

A globális élelmiszerárak 5-8 éven belül komoly emelkedésnek indulnak, ez polarizálódó fogyasztáshoz is vezet
©

Az tény, hogy a feltörekvő országokban, elsősorban Kínában az utóbbi időszak rohamos gazdasági fejlődésének köszönhetően – mely ugyanakkor nagyrészt hitelre épült, és beruházások pörgették a növekedést – a társadalmi berendezkedés is megváltozott. A Hungária Értékpapír árupiaci elemzője szerint is ez annak a felsőbb rétegnek a fogyasztását dobta meg, amely eleve jómódú volt és még gazdagabb lett. Aki pedig az alsóbb osztályba tartozott, az szinte biztos, hogy nem nagyon tudott onnan kikászálódni. A társadalmi különbségek kitágultak, ez pedig a fogyasztásra is hatással van. Az élelmiszerek területén – ahol jelentős mértékű, ám kis lépcsőkben begyűrűző drágulás jöhet – Kerezsi azt valószínűsítette, hogy lesznek nagyon jó, illetve alacsonyabb minőségű termékek. A közepes, átlagos minőségű termékek skálája pedig egyre vékonyodik. A gazdagabb rétegek ugyanúgy meg tudják majd venni a 10-20 százalékkal többe kerülő kenyeret, míg az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára a kevésbé színvonalas termékek maradnak elérhetőek.

A helyzet Magyarországon is hasonlónak tűnik az árupiaci elemző szerint. Hazánkban is egyre inkább nyílik az olló, vannak olyan kiskereskedelmi láncok, melyek egyértelműen a prémiumkategóriát célozzák meg termékeikkel – ez egyre inkább így lesz – és vannak olyanok, melyek az alacsony jövedelműekre fókuszálnak. A vékonyodó középréteg tagjai is a magasabb minőségű termékek irányába hajlanak majd, ők még ki tudják fizetni a magasabb árakat, máshonnan csípnek majd le esetleg. A jó minőségű termékek ára ugyanakkor hosszabb távon kissé visszakorrigálhat, hogy a közepes keresetűek számára is elérhetőek legyenek ezek az élelmiszerek. Az ezen a téren (is) megjelenő társadalmi polarizáció ugyanakkor szembemegy az áhított amerikai modellel, melyben a jól működő fogyasztói társadalomban rétegszerűen vásárolnak a fogyasztók, a középréteg masszív blokkot képez, akik hajlandóak is áldozni az élelmiszerért (az Egyesült Államokban a háztartások kiadásainak ugyanakkor mindössze 8 százalékát teszi ki az élelmiszer, alkohol és dohányáru együttesen – a szerk.).

Export: versenyképessé kell válni, de vannak lehetőségeink

Arra a kérdésre, hogy a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export mennyire profitálhatna az élelmiszerárak emelkedéséből, Lakner Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára kifejtette, hogy szerinte ez attól függ, sikerül-e a feldolgozott termékek arányát növelni a kivitelben. Jelenleg az export mintegy kétharmadát teszik ki a feldolgozatlan termékek – búza, kukorica, napraforgó-, illetve repcemag például, de megfelelő termékekkel növekvő piaci lehetőségek adódhatnak a környező országokban és a feltörekvő gazdaságokban. A volt szovjet tagköztársaságokban helyesen ismerték fel a mezőgazdaság fejlesztési irányát, a magyar szakemberek pedig évtizedes tapasztalattal, know-how-val rendelkeznek, komplett termelési eszközöket is tudnánk abba a régióba szállítani, ebben versenyképesek lehetünk – hangsúlyozta Lakner Zoltán. Ez a magyar mezőgazdaság kitörési pontja lehet, ám kérdés, hogy "fel tudunk-e szállni erre a vonatra", mivel a megfelelő pénzek is szükségesek mindehhez. Tíz év múlva már egy gyökeresen új globális mezőgazdasági rendszert láthatunk majd, Magyarországnak ebből nem szabad kimaradnia, emelte ki a Corvinus tanszékvezetője.

A Hungária Értékpapír árupiaci elemzője szerint elméletileg ki tudnánk használni a magasabb árak melletti export felfuttatását. A búza, kukorica és állattenyésztés területén lehetne keresnivalónk – a külföldi tőzsdéken emelkedik a búza és a kukorica ára –, ám Kerezsi Miklós szerint nem vagyunk versenyképesek. A magyar termékek hazai piaca is szűkül a globalizáció és a sok esetben olcsóbb import miatt, így a magyar agrárexport felfutása, és a magasabb árak kihasználása csak akkor lenne lehetséges, ha ugrásszerűen nőne a versenyképességünk – hangsúlyozta az árupiaci elemző.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Munkaidőben küldték ki a magánklinika dolgozóit, hogy gyűjtsenek aláírásokat a Fidesznek

Munkaidőben küldték ki a magánklinika dolgozóit, hogy gyűjtsenek aláírásokat a Fidesznek

Kerteket telepítenének egy bezárt szénbányába Ausztráliában

Kerteket telepítenének egy bezárt szénbányába Ausztráliában

Megvan az ukrán előrehozott választások időpontja

Megvan az ukrán előrehozott választások időpontja

Lovak szabadultak el az M7-es autópályán

Lovak szabadultak el az M7-es autópályán

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Apró robottal gurítja ki az elakadásjelző háromszöget az új Mercedes

Fontos döntést hozott az EU: két év múlva jön a nagy műanyagtilalom

Fontos döntést hozott az EU: két év múlva jön a nagy műanyagtilalom