Ehhez szólt hozzá Marcy Kaptur, aki Ohio állam kilences számú választási körzetét képviseli Washingtonban. Levelében megírja, támogatta a képviselőházban a Nafta egyezményt. Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény az első volt azok sorában, melyeket Amerika sorra köt más régiókkal is. Csakhogy jelenleg tömegesen bocsátanak el munkásokat az acélművekből Ohióban. Az ok az, hogy a kínai acél olcsóbb. Más cégek külföldre viszik a munkát – olvasható a hozzászólásban. Például Mexikóba, amely a Nafta előnyeit élvezi. Olcsóbb munkabéreivel lenyomja az amerikai munkavállalókat.

 A panasz nem új – írja egy másik hozzászóló. Csak eddig nem akarták meghallani, mert a nagy cégek menedzsereinek nagyon jól jött az, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények piacot teremtettek. A közgazdászok már régen kimutatták: a globalizáció nem előnyös a munkások számára a fejlett világban. Lawrence Mishel, aki Washingtonban az Economic Policy Institute elnöke, olyan közgazdászokat idéz, akik rámutattak: a fordulat a tőke és tudásigényes ágazatoknak kedvez. A hagyományos munkásosztály, amely oly nagy szerepet játszott Ohióban is, a vesztesek közé tartozik.

Miért most éleződött ki a vita, hiszen a globalizáció már évtizedek óta tart? Mert Donald Trump a szabadkereskedelmi egyezmények ellen érvel a választási kampányban. Ohio az egyik ingaállam, ahol bizonytalan a demokrata-republikánus arány. Hillary Clinton óvatosan védelmezi a szabadkereskedelmi egyezményeket, de tudja, hogy ez érzékeny téma. Hillary Clinton maga is részt vett a szabadkereskedelmi egyezmények előkészítésében, amikor az USA diplomáciájának vezetője volt. Most viszont a választókkal kell szembenéznie, akiknek az éves átlagos jövedelme ma 7000 dollárral kisebb, mint 1990-ben volt – Ohio állam egyik választókörzetében, ahol a hagyományos iparágak voltak túlsúlyban.