#gyárak



Másfél év zuhanás után megérkeztünk a Covid-időszak szintjére: miért nem akarják a cégek Magyarországon elkölteni a pénzüket?

A Covid-válság mélypontját idéző szintre zuhantak a magyarországi beruházások: a cégeknél nem nagyon hittek abban, hogy sok vevőjük lehet, az államnak pedig elfogyott a pénze. Arra kerestük a választ, mit tehet a kormány, miben reménykedhetnek a cégek, és borulhat-e az összeszerelő ország koncepciója.




A látszat csal: nem a terasznyitás rántotta ki a gazdaságot a gödörből

Düböröghet a populizmus, ha a járványhelyzet és a gazdaság statisztikáit egymás mellé tesszük. Nagyon egyszerű lenne egymondatos válaszokat találni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, pedig kimondottan érdekes az összkép akkor is, ha részleteire bontjuk, mi okozza a váratlanul nagy gazdasági növekedést.







100-ból 67 gyártó nem szól a hatóságoknak, ha adatbaj van

A Kaspersky új felmérése megállapította, hogy az ipari szervezetek kétharmada nem jelenti be a kiberbiztonsági incidenseket a szabályozó hatóságoknak. A kibervédelmi cég szerint bár a modern ipari-üzleti világban a megfelelőség nemcsak kulcsponti kérdés, hanem a beruházások mozgatórugója is, mégis számos tényező befolyásolja azt, hogy miként követik a vállalatok a megfelelőségi szabályokat.



Újra cukornagyhatalom lehetünk?

Felforgatná a magyar cukoripari status quót a kormány – legalábbis ilyen elképzelés rajzolódik ki Orbán Viktor kijelentéseiből. A kormány igyekszik megváltoztatni a hazai helyzetet, mivel a belföldi fogyasztás kétharmadát importból fedezzük, és csak egy gyár termel itthon. Emellett pedig bevezetnék a fordított áfát is a cukorágazatban, hogy vissza tudják szorítani az áfacsalásokat. Szóba kerülhet még a lerombolt gyárak helyett újak építése is, de az csaknem százmilliárdos szórakozás lenne.