Gyurkó Szilvia gyermekvédelmi szakember arról számolt be, hogy eddig hiába fordultak az illetékes állami szervekhez, nem kapták meg az éves jelentéseikhez szükséges adatokat. Ehhez képest most egészen gyorsan megváltozott a helyzet.
A Csak ki ne derüljön! című film azon az eseten alapul, amikor egy budapesti gimnáziumban a diákok úgy fogtak össze egy zaklató tanár ellen, hogy péniszfotót csaltak ki tőle. De milyen a hasonló ügyek valósága a mai Magyarországon? Gyermekvédelmi szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
Már márciusban felkerültek a Szuverenitásvédelmi Hivatal listájára azért, mert uniós támogatást nyertek egy gyermekjogi, környezetvédelmi projektjükre. Ha ebben a formában hatályba lép a törvény, az alapjaiban veszélyezteti a működésüket.
Shari 100 dollárt kapott a szüleitől, ha hajlandó volt lefilmezni egy különösen kínos pillanatát. Később kiderült, hogy hívő mormon édesanyja, a milliók által követett influenszer válogatott módszerekkel kínozta a lány kis testvéreit. Egyre több család enged bepillantást az életébe a YouTube-on, az Instagramon és a TikTokon, és még ha a nyilvánosságra vágyó szülők nem is bántalmazók, az anyagilag igen kecsegtető influenszerkedés aligha működhet úgy, hogy a gyerekek érdekei ne sérüljenek. Mit tegyen, aki etikusan szeretné megosztani családi örömeit?
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy 400 000 gyermek él alkoholista szülőkkel, hogy több mint százezren nem fértek hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
Egyre több a veszélyeztetett gyerek, és egyre többen kerülnek a családjukból a gyermekvédelembe, ahol viszont szintén súlyos, rendszerszintű problémák jelentkeznek. Komoly gondok vannak a házi gyermekorvosi ellátás hozzáférhetőségével, és megtöbbszöröződött a gyermekpornográfia miatti bejelentések száma – többek között ezekről is szól a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2022-es jelentése.
Posztoljunk-e a gyerekről? Ha igen, akkor mi fér bele? Hogyan álljunk a családban a képernyőidő kérdéséhez? Szülőként értenünk kell az okoseszközökhöz? Ki tudjuk védeni a kibertámadásokat? Ilyen és ehhez hasonló témákat boncolgattunk a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetőjével, dr. Bárdossy-Sánta Nórával és Keszthelyi Zoltán kiberbiztonsági szakértővel, a Telekom és az alapítvány közös, Digitális szülő vagyok! programjának kapcsán.
Megjelent a 2021-es Gyermekjogi Jelentés, amelyből kiderül, hogy mostanra meghaladja a százezret azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz, és a tavalyi tanévben ezerrel kevesebb pedagógus várt tízezerrel több gyereket az első osztályban. 2016 óta először csökkent ezer alá az örökbefogadottak száma.
A gyermekvédelminek nevezett jogszabálycsomagnak vannak jó oldalai is, bár sokkal kevésbé azt hangsúlyozza a kormányoldal. Azért ezzel együtt is is előfordulhat, hogy évekig pingponglabdaként dobálja a gyerekeket a gyermekvédelmi rendszer, így lesznek a tragikus sorsokból csupán akták egy névvel. Interjú Bárdossy-Sánta Nórával, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi vezetőjével.
A miniszterelnök által bejelentett népszavazás nem arról szól, ami a gyerekeket 2021-ben fenyegeti. A szakemberek szerint kiskorúak eddig is elenyésző mértékben érdeklődtek nemváltó műtét iránt, az iskolai szexedukáció formája pedig eddig is a szülőkön állt vagy bukott.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szerint 2020 a korlátozások éve volt, de nem csak azért, mert szabályozták, hogy mikor és hova mehetünk: több diszkriminatív rendelkezés is született.
Mostantól egy igazságügyi pszichológus szakértőnek kell meghallgatnia a gyerek áldozatot azért, hogy a súlyos traumán átesett kiskorú a lehető legkisebb mértékben sérüljön az eljárás során.
A Hintalovon Alapítvány adatai azt mutatják, hogy a tanárok szerint ők legtöbbször közbelépnek, ha bántalmazás történik. A gyerekek ezt másképp látják.