A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közzétette a 2021-es Gyermekjogi Jelentést, amely átfogó képet ad arról, hogy milyen kihívások mellett működött az előző években a gyermekvédelem, az oktatási rendszer, a gyermekegészségügy, és hogy bár minden gyereket megillet valamennyi gyerekjog, a valóságban sokan nem jutnak hozzá például a megfelelő orvosi ellátáshoz, a tanuláshoz elengedhetetlen eszközökhöz és egyáltalán: az egészséges fejlődésükhöz szükséges feltételekhez.

A jelentés elkészítői a legnagyobb problémát a munkaerőhiányban látják. A 2021/2022-es tanévben tízezerrel több elsőst mintegy ezerrel kevesebb pedagógus várt az iskolákban. 2020-ban pedig már több mint százezer gyerek nem jutott hozzá helyben semmilyen háziorvosi ellátáshoz, mert 2016 óta megduplázódott a betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma.

Van olyan északkelet-magyarországi körzet, ahol 3 000 gyerek tartozik egyetlen pszichológushoz.

Baj van a gyermekotthonokban és lakásotthonokban is, ahol minden tizedik álláshely betöltetlen, a speciális ellátást nyújtó intézményekben pedig minden negyedik státusz üres, és továbbra is komoly hiány van nevelőszülőkből. Alapvetően ez az oka annak – írja az alapítvány a közleményében –, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére a 0–12 hónapos csecsemők közül 2021-ben is 923 élt gyermekotthonban.

Az SOS Gyermekfalvak adatai szerint 2016 óta először esett ezer alá (901) az örökbefogadások száma is.

Ez – jegyzik meg a jelentésben – összefüggésben állhat a koronavírus-járvánnyal, a lezajlott hatáskörváltozással (a megyei, fővárosi kormányhivatalhoz kerültek az örökbefogadók alkalmasságáról szóló döntések), de az örökbefogadást érintő törvénymódosításokkal is. Így például azzal, hogy az egyedülállók örökbefogadása ma már csak kivételes esetekben, az illetékes miniszter – korábban a családokért felelős miniszter, idén április 1-jétől a miniszterelnökséget vezető miniszter – jóváhagyásával lehetséges.

Továbbra sem segítenek azokon, akik a leginkább rászorulnának

Az uniós átlaghoz képest a szegénység, valamint a társadalmi kirekesztődés kockázata valamivel kevésbé érinti a magyar gyerekeket (az átlag: 24,2 százalék, Magyarországon ez 21,7 százalék). És bár a közoktatásban már 10 éve bevezették a mindennapos, kötelező testnevelést, stadionok is épülnek szép számmal, még mindig elég magas azoknak a fiataloknak a száma, akik nem mozognak rendszeresen.

A 15–17 évesek közül minden tizedik kamasz dohányzik, és minden ötödik tinédzser a hét egyetlen napján sem végez 10 percet meghaladó testmozgást.

Miközben 2011 és 2020 között 78 új sportcsarnok épült az országban, negyedére csökkent a sportkörökben résztvevő gyerekek száma.

A jelentés kiemeli, hogy bár a hazai családtámogatások rendszere jelentősen összefonódik a lakástámogatással, például a CSOK-kal, de az semmilyen szociális elemet nem tartalmaz, így – hangsúlyozzák – a valóban rászorulóknak a lakástámogatás nem jelent segítséget. Kiemelik, hogy továbbra sem létezik olyan szabályozás, amely a gyerekes családokat segíti kilakoltatás esetén, az alternatívát jelentő családok átmeneti otthonaiban pedig nincs elegendő férőhely.

Hogy oktattak digitálisan ott, ahol internet sem volt?

A hosszan elhúzódó koronavírus-járvány alapvetően határozta meg a diákok és a pedagógusok mindennapjait 2021-ben is. Független mérések szerint a pedagógusok nagyobb része, 62 százaléka nem kapott elegendő szakmai segítséget az online oktatás ideje alatt. A hátrányos helyzetű gyerekek lemaradásait a digitális oktatás bevezetése tette a legnyilvánvalóbbá: a legszegényebb családokban élő gyerekeknek nemcsak a tárgyi eszközök nem álltak a rendelkezésükre, de az internethozzáférés sem volt megoldott a számukra.

Még mindig nem tudni, kik tarthatnak szexuális felvilágosítást az iskolákban

Megjegyzik, hogy 2021-ben 178 olyan 0–13 éves gyerekről tudtak, aki szexuális erőszak áldozatává vált. Ez valamivel kevesebb mint a 2020-as áldozatok száma, azonban jóval meghaladja a 2019-ben áldozattá vált gyerekek számát (120 fő). A gyermekpornográfia sértettjeinek aránya 2021-ben is nőtt.

A KSH adatai alapján a tinédzser terhességek száma évről évre csökken, de még mindig jelentős probléma. Míg 2016-ban ezer 14–17 éves lányra 12 szülés jutott, addig 2020-ban már csak 10. Ez 1800 olyan újszülöttet jelentett, akinek az édesanyja 14–17 év közötti volt.

Végezetül a Hintalovon Alapítvány közleménye kitér a megosztó törvénymódosításokra, többek között a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvényre. A jogszabályt hazai és nemzetközi szinten is számos kritika érte, és az Európai Unión belüli legnagyobb gyermekjogi ernyőszervezet, a Eurochild is aggodalmát fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatban. Hangsúlyozzák, hogy a törvény értelmében szexuális felvilágosítást, lelki egészségfejlesztést, szerhasználati ártalmakkal kapcsolatos órákat csak nyilvántartásba vétel után tarthat intézményen kívüli szervezet vagy szakember,

azonban ez a nyilvántartás azóta sem készült el.