#hitel



Minden, amit a forintosításról tudni akart

Az elmúlt időszak legaktuálisabb kérdése a hitelekre járó visszatérítés, a jövőbeli fair banki szabályozás, valamint a devizahitelek kivezetésének mikéntje. Utóbbira, azaz a forintosításra vonatkozó menetrend is napvilágot látott a múlt héten. A temérdek információ sokak fejében okozhat képzavart, ami nem is csoda, hiszen még hozzáértőként is nehéz követni az eseményeket. A Bankmonitor igyekszik rendet vágni ebben a témában.


Nehezebben szipolyoznak ki minket a bankok

Nagyon meg kell gondolniuk a bankoknak a jövőben az egyoldalú kamatemeléseket, a fair bankolás új szabályai szerint ugyanis ezzel maximum ötször élhetnek a hitel teljes futamideje alatt, legfeljebb három évente, legyen akármilyen hosszú is a hitel futamideje. Az egyetlen egérút, ha átállnak átláthatóbb hitelekre, akkor viszont a kamat nem csak felfele mehet, hanem lefele is mehet. A januártól élesedő fair bankolásról szóló törvényben bőven vannak még szigorítások, amiknek a bankok szintén nem fognak örülni. Tévét maximum 39 százalékos áruhitelre sózhatnak ránk. Jön a szájbarágás a bankfiókokban, vége az ad-hoc díjemeléseknek.


Most kiderül, a forint- vagy devizahitelesek jártak-e jobban

A devizahiteles dráma egyik alapkérdése volt az elmúlt években és marad feltehetően a következőkben is: a forint- vagy a svájcifrank-hiteles járt jobban? A Bankmonitor kiszámolta, hogy egy 2007 elején felvett 20 éves hitel esetében, figyelembe véve meglévő hiteltartozás várhatóan 20 százalékát kitevő visszatérítést is kalkulálva, a teljes futamidő alatt a forint- vagy a svájcifrank-hiteles pozíciója kedvezőbb.


1917-ben vették fel a hitelt, még ma is fizetik

Idén van a 100. évfordulója az első világháború kirobbanásának, a legtöbb érintett országban már év elejétől zajlanak a megemlékezések. A naponta 6 ezer katona halálát követelő vérontás nem csak rengeteg emberéletet vitt el, hanem nagyon komoly pénzmennyiséget is. Egyes államok még most is fizetik akkor felvett hiteleiket.





A Dél-Alföldön már a cégek több mint fele kér hitelt

Egyre nagyobb a magyarországi vállalkozások hitelfelvételi kedve, az Erste Bank közelmúltban végzett, 1700 vállalatvezető bevonásával lezajlott felmérése, valamint a bankhoz beadott hitelkérelmek száma egyaránt ezt mutatja. A kis- és középvállalkozások fejlesztési hajlandósága is egyre nő, beruházást és átfogóbb fejlesztéseket a megkérdezett vállalatvezetők 44 százaléka tervez.


Rossz hír a devizahiteleseknek: így forintosítanak

November 4-én, kedden nyújtja be a kormány a parlamentnek a "fair bankrendszerről" szóló törvényjavaslatot, és e körül érkezhet a forintosításról szóló törvény is – tudta meg a Portfolio.hu. A tervek szerint a kölcsönöket piaci árfolyamon, a bankok közötti hitelkiváltási versenyben forintosítják a devizahiteleket várhatóan 2015 első felében, így a bankoknak nem kell újabb "végtörlesztéstől" tartani.




Mennyit és mikor? – Nyomozás a hitelpénz után a bankvilágban

Úgy fest, kollégánk egy nagyobb talált összegbe szalad bele a devizahitelesek kimentésével, lévén maga is huncutul "bepalizott" (volt) devizahiteles. Csak a legfontosabb kérdésekre, azaz: mennyit és mikor kap vissza, nem tud egyértelmű választ kapni. Úgy döntött: utánajár. Kapitalista realizmus - folytatásokban - a hvg.hu gazdasági rovatából. Az már most kiderült, hogy a bankban nincs olyan gomb az ügyfélelosztó gépnél, hogy devizahitelesek pénzének visszaadása.


És akkor több lesz a szegény, mi meg gazdagodunk

Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.




Ketyeg a BKV hitelbombája

Rövid időn belül megoldást kell találni a BKV hiteleinek refinanszírozására, mert a céget sürgeti a határidő – mondta a BKV vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjújában.


Orbán: januártól jöhet a fair bankokról szóló törvény

A kormány törvényjavaslatot készít a hosszú, közép- és rövid lejáratú fogyasztói hitelekről, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő olyan problémák, mint amilyenek a devizahiteleknél voltak. Úgy tervezik, hogy a szabályozás már január elsejétől életbe lépne – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. A csütörtök este, Nyíregyházán rögzített interjúban a miniszterelnök arról is beszélt, hogy lassan eléri a hatvan százalékot a gáztározók töltöttségi szintje, és a készleteket nemsokára orosz gázzal növelik tovább. A műsorban Orbán Viktor megígérte, hogy nem lesznek megszorítások, hiába emleget mást az ellenzék. A kormányfő szerint "nem találják ténybeli alapját" annak, amit az amerikai elnök a héten a magyar civilekről állított.