Nehezebben szipolyoznak ki minket a bankok
Nagyon meg kell gondolniuk a bankoknak a jövőben az egyoldalú kamatemeléseket, a fair bankolás új szabályai szerint ugyanis ezzel maximum ötször élhetnek a hitel teljes futamideje alatt, legfeljebb három évente, legyen akármilyen hosszú is a hitel futamideje. Az egyetlen egérút, ha átállnak átláthatóbb hitelekre, akkor viszont a kamat nem csak felfele mehet, hanem lefele is mehet. A januártól élesedő fair bankolásról szóló törvényben bőven vannak még szigorítások, amiknek a bankok szintén nem fognak örülni. Tévét maximum 39 százalékos áruhitelre sózhatnak ránk. Jön a szájbarágás a bankfiókokban, vége az ad-hoc díjemeléseknek.
Január elsejétől csak öt alkalommal módosíthatják a bankok a hitelek kamatait a teljes futamidő alatt, legyen az bármilyen hosszú (most bőven akad 25 éves futamidejű lakáshitel), a három évnél rövidebb hiteleknél pedig egyszer sem. Ha ehhez nem fűlik a foga a banknak, arra kényszerítik, álljon át a jelenleginél átláthatóbb referenciakamatozású hitelekre, amivel részben megúszhatja a fix kamatok szigorú szabályait. A kamatfeláraknál, a költségeknél és a díjaknál is marad az egyoldalú szerződésmódosítás joga, de ott is szigorú korlátokat szab a kormány, ahogy a késedelmi kamatoknál is – ezek a legfontosabb újdonságai a fair bankolásról szóló törvényjavaslatnak, ami kedden délután került fel a parlament honlapjára.
A törvényjavaslat a fogyasztói hitelezés szabályait szigorítja, magyarán azoknál a hiteleknél szűkíti a bankok, más hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások mozgásterét, amelyeket magánszemélyek vesznek fel, nem vállalkozások (ide tartoznak például a lakossági jelzáloghitelek, vagyis lakásfedezetű lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek, a fogyasztási hitelek, a gépjárműhitelek stb.). 2009-ben már született egy hasonló hiteleseket védő törvény, a kormány most ezt módosítja, több ponton tovább is lép, és az eddigieknél szigorúbb, szűkebbre szabott korlátok közé szorítja a bankokat, így nem csak folyamatos kamatemeléssel szembesülhetnek jövő év elejétől az emberek, hanem gyakoribbá válhat a hitelek kamatának csökkenése is. A devizahiteles ügyek miatt ugyanis új fogyasztói kérdések merültek fel a törvényjavaslat szerint. A fogyasztó a gyengébb fél, kiszolgáltatott helyzetben van a bankkal vagy pénzügyi vállalkozással szemben, ugyanis a hitelügylet valós tartalmát illetően is jóval kevésbé informált, mint a hitelező - írja a javaslat.
3 évnél rövidebb futamidejű hitelnél
Az ügyfeleket hátrányosan érintő egyoldalú szerződésmódosítások a “fair bankkorszakban” is lesznek. A javaslat a jelenlegi hitelintézeti törvénnyel (Hpt.) összhangban azt írja, hogy hitelkamat, kamatfelár, költség, díj továbbra is módosítható egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát azonban a szerződésben ki kell kötniük a bankoknak, ahogy eddig is.
| Nem lesznek ad-hoc díjemelések |
A bankok a kamaton kívül a díjat és a költséget is módosíthatják egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan. A törvényjavaslat ezzel kapcsolatban azt mondja ki, hogy a hitelező csak a szerződésben tételesen meghatározott költséget módosíthat, de a módosításnak arányosnak kell lennie a költség növekedésével . Ehhez hasonlóan a díjakat is tételesen rögzíteni kell a szerződésben, és csak az inflációval emelheti. Ez alól csak a hitelfolyósítási díj, a rendelkezésre tartási díj, valamint az előtörlesztési díj lesz kivétel, amelyeket a hitelező százalékosan határozhat meg. A javaslati ugyanakkor a folyósítási díj maximumát is rögzíti: a folyósítási összeg 1 százalékában, de legfeljebb 200 ezer forintban. További szigorú szabály lesz, hogy a költséget és a díjat a bankok évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal módosíthatják. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott költségek és díjak pedig csak forintban állapíthatóak meg. |
Újdonság viszont, hogy a bankok csak bizonyos időközönként módosíthatják majd egyoldalúan a szerződést. Hároméves futamidejű hiteleknél egyáltalán nem lehet majd egyoldalúan kamatot emelni. Ezek a hitelek így vagy fix kamatozású hitelek lehetnek, vagy referencia-kamatlábhoz kötött hitelek lesznek.
Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma így nem jelenti azt, hogy a három éves futamidejű hiteleknél nem változhat a kamat, csak azt, hogy a bank nem variálhatja. A referencia-kamathoz kötött hiteleknél ugyanis a hitelek kamata automatikusan követi majd a referencia-kamat (például a Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, BUBOR) változását. Ha nő a BUBOR, a hitel kamata is nő, de ha csökken a BUBOR, a hitel kamatát is kötelező lesz mérsékelnie a banknak.
A referencia kamatlábak a Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhetőek lesznek, így az ügyfelek leellenőrizhetik majd a kamatok változását. A referencia kamat a hitelkamat egyik összetevője, a kamatszint másik része a kamatfelár lesz, amelynek fixnek kell lennie, vagyis a futamidő alatt nem változtathatja meg a bank.
3 évnél hosszabb hitelnél
A három évnél hosszabb futamidejű hitelekre más szabályok lesznek. Azoknál már lehet változó kamatozás, de a kamatokat csak három évente változtathatják a bankok. Ehhez viszont egy kamatváltoztatási mutatót kell kidolgoznia a banknak, és ezt engedélyeztetnie kell az MNB-vel.
Ez egy olyan objektíven leellenőrizhető szabály lesz, ami alapján a bank megszabja majd a hitelszerződésben, hogyan fog kamatot módosítani. Ez a mutató olyan kamatváltoztatásra okot adó változásokat fog tartalmazni, amelyekre a banknak nem lehet ráhatása (ezt már a jelenlegi szabályok is előírják a bankoknak, például ha változnak a refinanszírozási költségeik, az országkockázati felár stb., erre hivatkozva módosíthatnak kamatot).
Az viszont egy a jelenlegieknél szigorúbb szabály lesz, hogy kamatot vagy kamatfelárat csak 5 alkalommal módosíthatnak a bankok a teljes futamidő alatt. Ez egy 25 éves futamidejű hitelnél például azt jelentheti, hogy a bank vagy csak az első tizenöt évben változtat, háromévente, és az utolsó 10 évben fix marad a kamat, vagy pedig ötéves kamatperiódusokra osztja a hitelt, nagyobb kockázatot vállalva.
A másik lehetőség ebben az esetben is a referencia-kamatlábhoz kötött hitel lesz, ami a referencia-kamatot lekövetve folyamatosan változhat majd. Az viszont más lesz a legfeljebb hároméves hitelekhez képest, hogy a hosszú futamidejű hiteleknél a referencia-kamat feletti kamatfelárat is megváltoztathatják majd a bankok, de ezeket is csak három évente. Magyarán ebben az esetben a banknak lesz lehetősége egyoldalú módosításra. Azonban a változtatás előtt 90 nappal értesítenie kell majd az ügyfelet.
| Jön a szájbarágás a bankfiókokban |
A javaslat szerint a bankoknak szigorúbb tájékoztatási kötelezettségük lesz. Ilyen kötelezettsége a bankoknak eddig is volt, ez egy uniós irányelv is, most viszont a kormány részletesebb szabályokkal szűkítené a mozgásterüket. A javaslat szerint a szerződéskötés előtt a hitelezőnek és a hitelközvetítőnek olyan felvilágosítást kell majd adni, amely alapján az ügyfél felmérheti, hogy a hitel, amit felvenne, megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ez nagyjából eddig is így volt, újdonság viszont, hogy a banknak a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat is be kell majd mutatnia a tájékoztatás során az ügyfélnek. Azt is előírja, hogy a hitelszerződések mintaszövegét a bankoknak ki kell tenniük a honlapjukra. A jelzáloghitel szerződések, valamint az ingatlan lízingszerződések tervezetét pedig a szerződéskötés előtt hét nappal oda kell adniuk az ügyfélnek, kérés nélkül is. A tájékoztatás szabályait tovább fogja konkretizálni a kormány, a nemzetgazdasági miniszternek kell majd kidolgoznia a részletszabályokat. Persze a javaslat arra is kitér, hogy a szerződéskötés során bizonyos szintű körültekintés a fogyasztótól is elvárható. |
A fogyasztónak, vagyis a hitelt felvevő embernek viszont arra lesz lehetősége, hogy költség- és díjmentesen felmondja a hitelszerződést, ha számára hátrányosan változik a kamat vagy a kamatfelár. Ezt viszont 60 nappal az új kamatperiódus előtt közölnie kell, a teljes tartozását pedig ki kell egyenlítenie a kamatperiódus utolsó napjáig.
De az ingyenes felmondás nem jelenti azt, hogy nem kell majd kifizetni az előtörlesztési díjat, ami nem jelzáloghitelek esetén legfeljebb az előtörlesztett összeg 1 százaléka, jelzáloghitelek esetén legfeljebb 2,5 százaléka lehet.
Korlátozott késedelmi kamatok és THM-plafon
A késedelmi kamatokat is korlátozza a kormány: a bankok csak a hitelszerződésben rögzített ügyleti kamat kétszeresét szabhatják ki ezen a jogcímen. Emellett lesz még egy korlát: a késedelmi kamat nem haladhatja meg a maximálisan engedélyezett teljes hiteldíj mutatót (THM), amit ez a törvényjavaslat szab meg.
Eszerint a THM egyetlen hitelszerződésben sem lehet magasabb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értékénél (a jelenlegi alapkamat mellett ez 26,1 százalékos maximális THM-et jelentene). A maximális THM csak a folyószámlahitelek és az áruhitelek esetében lehet magasabb, a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt értéke.
A lakáscélú hitelszerződésekre a törvényjavaslat egy másilk korlátot állít fel: a szerződés felmondását követő 90. nap eltelte után a bank a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.
Nehezebb lesz érvényteleníteni a szerződéseket
A törvényjavaslat a devizahiteles perek miatt újraszabályozza a szerződések érvénytelenségének a szabályait is. Abból indul ki, hogy ha a bíróság kimondja a szerződés teljes érvénytelenségét, az a fogyasztóra nézve a legrosszabb, ugyanis egyben esedékessé teszi a teljes tartozást. Ezért a törvényjavaslat azt írja elő, hogy ha a szerződésekből nem lényeges tartalmi elemek hiányoznak, akkor attól még a szerződés érvényes, de a hitelező szerződésszegést követ el, és ennek kárát a fogyasztó felé a banknak meg kell térítenie.
Ez elmozdulás az eddigi szabályokhoz képest, jelenleg ugyanis lehetséges, hogy a bíróság érvénytelennek nyilvánítson egy teljes hitelszerződést, ha akár egyetlen, a törvények által megszabott kötelező tartalmi elem is hiányzik belőle (például a bank nem írt bele minden szerződésmódosításra okot adó feltételt, vagy nem írta le elég részletesen).
| Minta-üzletszabályzatokat kell írniuk a bankoknak |
A javaslat előírja, hogy a jegybank jóváhagyásával a pénzintézetek minta-üzletszabályzatokat dolgozhatnak ki. Ennek a rendelkezésnek az a célja a tervezet szerint, hogy német és osztrák mintára a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket kezdjenek el alkalmazni, amely elősegíti, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a piacon alkalmazott szerződéses feltételeket. A javaslat értelmében 2015. február 1-től kötelező a pénzintézetek általános szerződési feltételeinek módosítása is. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
