szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nagyon meg kell gondolniuk a bankoknak a jövőben az egyoldalú kamatemeléseket, a fair bankolás új szabályai szerint ugyanis ezzel maximum ötször élhetnek a hitel teljes futamideje alatt, legfeljebb három évente, legyen akármilyen hosszú is a hitel futamideje. Az egyetlen egérút, ha átállnak átláthatóbb hitelekre, akkor viszont a kamat nem csak felfele mehet, hanem lefele is mehet. A januártól élesedő fair bankolásról szóló törvényben bőven vannak még szigorítások, amiknek a bankok szintén nem fognak örülni. Tévét maximum 39 százalékos áruhitelre sózhatnak ránk. Jön a szájbarágás a bankfiókokban, vége az ad-hoc díjemeléseknek.

Január elsejétől csak öt alkalommal módosíthatják a bankok a hitelek kamatait a teljes futamidő alatt, legyen az bármilyen hosszú (most bőven akad 25 éves futamidejű lakáshitel), a három évnél rövidebb hiteleknél pedig egyszer sem. Ha ehhez nem fűlik a foga a banknak, arra kényszerítik, álljon át a jelenleginél átláthatóbb referenciakamatozású hitelekre, amivel részben megúszhatja a fix kamatok szigorú szabályait. A kamatfeláraknál, a költségeknél és a díjaknál is marad az egyoldalú szerződésmódosítás joga, de ott is szigorú korlátokat szab a kormány, ahogy a késedelmi kamatoknál is – ezek a legfontosabb újdonságai a fair bankolásról szóló törvényjavaslatnak, ami kedden délután került fel a parlament honlapjára.

A törvényjavaslat a fogyasztói hitelezés szabályait szigorítja, magyarán azoknál a hiteleknél szűkíti a bankok, más hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások mozgásterét, amelyeket magánszemélyek vesznek fel, nem vállalkozások (ide tartoznak például a lakossági jelzáloghitelek, vagyis lakásfedezetű lakáshitelek és szabad felhasználású hitelek, a fogyasztási hitelek, a gépjárműhitelek stb.). 2009-ben már született egy hasonló hiteleseket védő törvény, a kormány most ezt módosítja, több ponton tovább is lép, és az eddigieknél szigorúbb, szűkebbre szabott korlátok közé szorítja a bankokat, így nem csak folyamatos kamatemeléssel szembesülhetnek jövő év elejétől az emberek, hanem gyakoribbá válhat a hitelek kamatának csökkenése is. A devizahiteles ügyek miatt ugyanis új fogyasztói kérdések merültek fel a törvényjavaslat szerint. A fogyasztó a gyengébb fél, kiszolgáltatott helyzetben van a bankkal vagy pénzügyi vállalkozással szemben, ugyanis a hitelügylet valós tartalmát illetően is jóval kevésbé informált, mint a hitelező - írja a javaslat.

3 évnél rövidebb futamidejű hitelnél

Az ügyfeleket hátrányosan érintő egyoldalú szerződésmódosítások a “fair bankkorszakban” is lesznek. A javaslat a jelenlegi hitelintézeti törvénnyel (Hpt.) összhangban azt írja, hogy hitelkamat, kamatfelár, költség, díj továbbra is módosítható egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát azonban a szerződésben ki kell kötniük a bankoknak, ahogy eddig is.

Nem lesznek ad-hoc díjemelések

A bankok a kamaton kívül a díjat és a költséget is módosíthatják egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan. A törvényjavaslat ezzel kapcsolatban azt mondja ki, hogy a hitelező csak a szerződésben tételesen meghatározott költséget módosíthat, de a módosításnak arányosnak kell lennie a költség növekedésével . Ehhez hasonlóan a díjakat is tételesen rögzíteni kell a szerződésben, és csak az inflációval emelheti. Ez alól csak a hitelfolyósítási díj, a rendelkezésre tartási díj, valamint az előtörlesztési díj lesz kivétel, amelyeket a hitelező százalékosan határozhat meg. A javaslati ugyanakkor a folyósítási díj maximumát is rögzíti: a folyósítási összeg 1 százalékában, de legfeljebb 200 ezer forintban.

További szigorú szabály lesz, hogy a költséget és a díjat a bankok évente egy alkalommal, április 1-jei hatállyal módosíthatják. A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott költségek és díjak pedig csak forintban állapíthatóak meg.

Újdonság viszont, hogy a bankok csak bizonyos időközönként módosíthatják majd egyoldalúan a szerződést. Hároméves futamidejű hiteleknél egyáltalán nem lehet majd egyoldalúan kamatot emelni. Ezek a hitelek így vagy fix kamatozású hitelek lehetnek, vagy referencia-kamatlábhoz kötött hitelek lesznek.

Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma így nem jelenti azt, hogy a három éves futamidejű hiteleknél nem változhat a kamat, csak azt, hogy a bank nem variálhatja. A referencia-kamathoz kötött hiteleknél ugyanis a hitelek kamata automatikusan követi majd a referencia-kamat (például a Budapesti bankközi forint hitelkamatláb, BUBOR) változását. Ha nő a BUBOR, a hitel kamata is nő, de ha csökken a BUBOR, a hitel kamatát is kötelező lesz mérsékelnie a banknak.

A referencia kamatlábak a Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhetőek lesznek, így az ügyfelek leellenőrizhetik majd a kamatok változását. A referencia kamat a hitelkamat egyik összetevője, a kamatszint másik része a kamatfelár lesz, amelynek fixnek kell lennie, vagyis a futamidő alatt nem változtathatja meg a bank.

3 évnél hosszabb hitelnél

A három évnél hosszabb futamidejű hitelekre más szabályok lesznek. Azoknál már lehet változó kamatozás, de a kamatokat csak három évente változtathatják a bankok. Ehhez viszont egy kamatváltoztatási mutatót kell kidolgoznia a banknak, és ezt engedélyeztetnie kell az MNB-vel.

Ez egy olyan objektíven leellenőrizhető szabály lesz, ami alapján a bank megszabja majd a hitelszerződésben, hogyan fog kamatot módosítani. Ez a mutató olyan kamatváltoztatásra okot adó változásokat fog tartalmazni, amelyekre a banknak nem lehet ráhatása (ezt már a jelenlegi szabályok is előírják a bankoknak, például ha változnak a refinanszírozási költségeik, az országkockázati felár stb., erre hivatkozva módosíthatnak kamatot).

Az viszont egy a jelenlegieknél szigorúbb szabály lesz, hogy kamatot vagy kamatfelárat csak 5 alkalommal módosíthatnak a bankok a teljes futamidő alatt. Ez egy 25 éves futamidejű hitelnél például azt jelentheti, hogy a bank vagy csak az első tizenöt évben változtat, háromévente, és az utolsó 10 évben fix marad a kamat, vagy pedig ötéves kamatperiódusokra osztja a hitelt, nagyobb kockázatot vállalva.

A törvényjavaslatot Trócsányi László igazságügyminiszter nyújtotta be.
©

A másik lehetőség ebben az esetben is a referencia-kamatlábhoz kötött hitel lesz, ami a referencia-kamatot lekövetve folyamatosan változhat majd. Az viszont más lesz a legfeljebb hároméves hitelekhez képest, hogy a hosszú futamidejű hiteleknél a referencia-kamat feletti kamatfelárat is megváltoztathatják majd a bankok, de ezeket is csak három évente. Magyarán ebben az esetben a banknak lesz lehetősége egyoldalú módosításra. Azonban a változtatás előtt 90 nappal értesítenie kell majd az ügyfelet.

Jön a szájbarágás a bankfiókokban

A javaslat szerint a bankoknak szigorúbb tájékoztatási kötelezettségük lesz. Ilyen kötelezettsége a bankoknak eddig is volt, ez egy uniós irányelv is, most viszont a kormány részletesebb szabályokkal szűkítené a mozgásterüket. A javaslat szerint a szerződéskötés előtt a hitelezőnek és a hitelközvetítőnek olyan felvilágosítást kell majd adni, amely alapján az ügyfél felmérheti, hogy a hitel, amit felvenne, megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ez nagyjából eddig is így volt, újdonság viszont, hogy a banknak a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat is be kell majd mutatnia a tájékoztatás során az ügyfélnek.

Azt is előírja, hogy a hitelszerződések mintaszövegét a bankoknak ki kell tenniük a honlapjukra. A jelzáloghitel szerződések, valamint az ingatlan lízingszerződések tervezetét pedig a szerződéskötés előtt hét nappal oda kell adniuk az ügyfélnek, kérés nélkül is. A tájékoztatás szabályait tovább fogja konkretizálni a kormány, a nemzetgazdasági miniszternek kell majd kidolgoznia a részletszabályokat. Persze a javaslat arra is kitér, hogy a szerződéskötés során bizonyos szintű körültekintés a fogyasztótól is elvárható.

A fogyasztónak, vagyis a hitelt felvevő embernek viszont arra lesz lehetősége, hogy költség- és díjmentesen felmondja a hitelszerződést, ha számára hátrányosan változik a kamat vagy a kamatfelár. Ezt viszont 60 nappal az új kamatperiódus előtt közölnie kell, a teljes tartozását pedig ki kell egyenlítenie a kamatperiódus utolsó napjáig.

De az ingyenes felmondás nem jelenti azt, hogy nem kell majd kifizetni az előtörlesztési díjat, ami nem jelzáloghitelek esetén legfeljebb az előtörlesztett összeg 1 százaléka, jelzáloghitelek esetén legfeljebb 2,5 százaléka lehet.

Korlátozott késedelmi kamatok és THM-plafon

A késedelmi kamatokat is korlátozza a kormány: a bankok csak a hitelszerződésben rögzített ügyleti kamat kétszeresét szabhatják ki ezen a jogcímen. Emellett lesz még egy korlát: a késedelmi kamat nem haladhatja meg a maximálisan engedélyezett teljes hiteldíj mutatót (THM), amit ez a törvényjavaslat szab meg.

Eszerint a THM egyetlen hitelszerződésben sem lehet magasabb a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt értékénél (a jelenlegi alapkamat mellett ez 26,1 százalékos maximális THM-et jelentene). A maximális THM csak a folyószámlahitelek és az áruhitelek esetében lehet magasabb, a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt értéke.

A lakáscélú hitelszerződésekre a törvényjavaslat egy másilk korlátot állít fel: a szerződés felmondását követő 90. nap eltelte után a bank a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.

Nehezebb lesz érvényteleníteni a szerződéseket

A törvényjavaslat a devizahiteles perek miatt újraszabályozza a szerződések érvénytelenségének a szabályait is. Abból indul ki, hogy ha a bíróság kimondja a szerződés teljes érvénytelenségét, az a fogyasztóra nézve a legrosszabb, ugyanis egyben esedékessé teszi a teljes tartozást. Ezért a törvényjavaslat azt írja elő, hogy ha a szerződésekből nem lényeges tartalmi elemek hiányoznak, akkor attól még a szerződés érvényes, de a hitelező szerződésszegést követ el, és ennek kárát a fogyasztó felé a banknak meg kell térítenie.

Ez elmozdulás az eddigi szabályokhoz képest, jelenleg ugyanis lehetséges, hogy a bíróság érvénytelennek nyilvánítson egy teljes hitelszerződést, ha akár egyetlen, a törvények által megszabott kötelező tartalmi elem is hiányzik belőle (például a bank nem írt bele minden szerződésmódosításra okot adó feltételt, vagy nem írta le elég részletesen).

Minta-üzletszabályzatokat kell írniuk a bankoknak

A javaslat előírja, hogy a jegybank jóváhagyásával a pénzintézetek minta-üzletszabályzatokat dolgozhatnak ki. Ennek a rendelkezésnek az a célja a tervezet szerint, hogy német és osztrák mintára a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket kezdjenek el alkalmazni, amely elősegíti, hogy a fogyasztók könnyebben átláthassák a piacon alkalmazott szerződéses feltételeket. A javaslat értelmében 2015. február 1-től kötelező a pénzintézetek általános szerződési feltételeinek módosítása is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!