Az MNB fogja szabályozni, mekkora hitelt vehetünk fel. A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató az ügyfelek legális jövedelmének arányában korlátozza a még vállalható törlesztési terheket. A hitelfedezeti mutató a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát. Az viszont továbbra is nagy kérdés marad, hogy mennyire fehérednek majd az új szabályozás miatt a jövedelmek.
Bár az elfogadott önkormányzati költségvetések alapján a települések közel ugyanannyi fejlesztést terveztek be hitelből az idei választási évre, mint 2010-ben, a helyi polgármesterek nagyon óvatosak a hitelfelvétellel. Ugyan a minisztérium adatai szerint a nyári szünet előtt 26 önkormányzat 33,9 milliárd forintnyi kérelme feküdt a kormány előtt, hogy adjon hozzájárulást hitelfelvételre, a polgármesterek mégis óvatosak, nehogy rájuk süssék: az állami adósságátvállalás után megint eladósítják az önkormányzatokat.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 5 milliárd forintot helyezett ki júliusig 45 hazai kis-, és közepes vállalkozásba.
Két magyar céget mutatunk be, amelybe idén összesen 700 millió forintot fektetett be két hazai kockázati tőkés társaság. Az egyik nagyon könnyen, a másik nagyon nehezen tudott megállapodni a befektetőkkel. De hogyan tárgyalnak a kockázati tőkések, mit akarnak, milyen szempontok vezérlik őket? Mitől lesz vonzó egy pénzre áhítozó kisvállalkozás? És min lehet elcsúszni?
A Széchenyi Kártya program 2002 óta létezik, és 2010-ben számos hitelfelvételi lehetőséggel bővült.
Cikksorozatunkban a kisvállalkozásoknak szóló finanszírozási lehetőségeket tekintjük át.
A kormány hozzájárult több település hitelfelvételéhez, amelyre adósságmegújítás, illetve fejlesztés miatt van szükségük az önkormányzatoknak. A jóváhagyott lista a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.
Az általános iskola 8. osztályában ajánlott olvasmány Copperfield Dávid története, és már abban is benne van a hitelezés alapszabálya és a pénzügyi fenntarthatóság alaptétele. Érdemes lenne megfontolni pár alaptézist.
Nem okos dolog, ha az állam támogatja a túlzott hitelfelvételt, sem a magánszemélyek, sem a vállalatok körében – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Miközben a fél világ az isztambuli megmozdulásokra figyel, az elszabadult árak és a hatalmas állami kiadások miatti elégedetlenség az utcára vitte az apolitikusnak tartott brazilokat is. Az országban lassul a gazdaság, nő a munkanélküliség, a háztartások egyre inkább eladósodnak. Az egykori marxistából lett elnök asszony szerint jogosak a tüntetések, melyek erősítik a demokráciába vetett hitet. Ennek ellenére nem úgy tűnik, hogy az állam kezelni tudja a helyzetet.
A Mol 480 millió dollár összegű többdevizás rulírozó hitelszerződést kötött.
