1850-ben jelent meg Charles Dickens angol író nyolcadik regénye, amely Copperfield Dávid "élettörténetéről, kalandjairól, tapasztalatairól és megfigyeléseiről" szól. Ez Dickens legismertebb regénye, még a magyar iskolákban is ajánlott olvasmány – sajnos minden arra utal, hogy a kelleténél kevesebben forgatták, mert a mindennapok nyelvén le van benne írva mind a hitelezés, mind a pénzügyi fenntarthatóság alaptétele – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A regény pénzügyi tanulságait Wilkins Micawber, David londoni gyámja szűri le, akit Dickens csődbe ment és adósok börtönébe került apjáról mintázott. Több szövegrészről is lehet lehet szűrni, hogy aki nem fizeti meg a tartozását, annak következményekkel kell számolnia, a hitelező-adós viszony nem lelki kérdés, jogos, hogy aki kölcsön adott, az vissza akarja kapni a pénzét, a túlzott hitelfelvétel pedig nem idegen az emberi természettől (ezért talán érdemes erre a szabályozásnak is reagálnia).
Emellett arra is van utalás, mely szerint nem szabad többet költeni, mint amennyi pénzünk van, mert az nyomorhoz vezet. Másképpen megfogalmazva: addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér.
Természetesen lehet ellenpéldákat találni, illetve rámutatni, hogy Magyarországon miért nem erről van szó, de az bizonyos, hogy ha ezeket az alapelveket már fiatalabb korban elsajátítjuk, akkor később kevesebb pénzügyi problémánk lesz – hisz legalább azokat ki tudjuk küszöbölni, amelyek a mi nem megfelelően meghozott, nem eléggé megalapozott döntésünkből adódnak.
