szerző:
Nagy Gergő
Tetszett a cikk?

Miközben a fél világ az isztambuli megmozdulásokra figyel, az elszabadult árak és a hatalmas állami kiadások miatti elégedetlenség az utcára vitte az apolitikusnak tartott brazilokat is. Az országban lassul a gazdaság, nő a munkanélküliség, a háztartások egyre inkább eladósodnak. Az egykori marxistából lett elnök asszony szerint jogosak a tüntetések, melyek erősítik a demokráciába vetett hitet. Ennek ellenére nem úgy tűnik, hogy az állam kezelni tudja a helyzetet.

Francisco Soares két évvel ezelőtt még örömmel tekintett a jövőbe, amikor megvette első autóját, hogy könnyűszerrel ingázni tudjon a munkahelyére. A helyzet ugyanakkor nagyot fordult azóta: az árak emelkedésnek indultak, a kifizetetlen számlák csak sokasodtak, nemrég pedig a kocsiját is el kellett adnia. Az ő példája nem egyedülálló, brazilok milliói számára jöhetett el a több mint egy évtizede tartó gazdasági csoda vége.

Brazíliában napok óta tüntetések vannak, melyek egyes városokban zavargásokba is torkolltak. A szappanoperáiról, karneváljáról és laza életmódjáról is ismert országban az isztambuli tüntetések hatására kezdődtek megmozdulások, melyeket a buszjegyek árának emelkedése, illetve a jövő évi foci vébére felhúzott stadionok milliárdos költségei miatti elégedetlenség is hajt. Latin-Amerika legnépesebb állama az utóbbi években robusztus gazdasági növekedést produkált, az életszínvonal emelkedéséből azonban nem mindenki részesült, ráadásul komoly probléma a korrupció, illetve a bérekhez képest magas árak is. Az arab és török tavasz után Brazíliában is a saját kezükbe vennék a polgárok a sorsuk irányítását.

Növekvő árak, gyorsuló infláció, lassuló gazdaság

Az utóbbi egy évtized gazdasági eredményei következtében Latin-Amerika legnépesebb államában 40 millióan emelkedtek ki a szegénység soraiból, az életszínvonal jelentősen emelkedett – az egy főre eső, vásárlóerő paritáson mért GDP például megközelítette Magyarország szintjét tavaly –, Brazília pedig bekerült a világ gazdasági és politikai életét alakító G20-ak közé. A gazdasági fellendülés, melynek motorja a – döntően kínai igényekre épülő – nyersanyagexport felfutása volt, jelentősen kiszélesítette a középosztályt. A nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkező újdonsült középosztálybeliek neki is álltak vásárolni: a nyersanyagexport mellett a belső fogyasztás volt a GDP-növekedés másik fő hajtóereje.

Könnygázfelhőbe burkolózó brazil városok – az eddig népszerű elnök erre nem biztos nem számított
AFP / Daniel Guimaraens

A 2010-ben még 7,5 százalékos gazdasági növekedés tavalyra már mindössze 0,9 százalékosra olvadt. Az infláció, melyet a 2000-es évek közepére sikerült leszorítani, az utóbbi pár évben újra növekvő pályára állt, az éves pénzromlás mértéke idén májusban 6,5 százalék volt.  Az élelmiszerárak még gyorsabban, az infláció értékének kétszeresével drágultak (Érdekes adalék, hogy Brazíliában egy éttermi menü vagy kávé drágább, mint az Egyesült Államokban ugyanazoknál a láncoknál).

Az ország versenyképessége is jelentősen csökkent az utóbbi 5-6 évben, mivel dollárban számolva egyre drágábbá vált a brazil munkaerő (a bérek az árak emelkedésével ugyanakkor nem tartottak lépést). A belső fogyasztás élénkülését a növekvő hitelfelvétel pörgette, ami azonban most úgy fest, elérte a tetőpontot, és megtorpanni látszik. A hitelboom odaáig jutott, hogy egy kutatás szerint a kölcsönt felvevők 15 százalékának problémai vannak a törlesztéssel. A munkanélküliség is emelkedni kezdett a tavalyi történelmi mélypontról, és áprilisban már 5,8 százalékot mértek. Emellett Brazília folyó fizetési mérlege, a külfölddel folytatott kereskedelem egyenlege is romlik, az ország adósságbesorolását a gyenge gazdasági növekedés és a pénzügyi helyzet romlása miatt 2014 elején leronthatják.

Bár a brazil középosztály mérete előrejelzések szerint tovább növekszik, de a társadalmi egyenlőtlenségek a friss középosztálybeliek, illetve a gazdagabbak között kezdenek látványos méretet ölteni. Az új középosztály tagjai, akik közül sokan egyetemet, főiskolát végeztek – a június 1-i Sao Paoló-i tüntetések résztvevőinek 77 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett, illetve még ilyen tanulmányokat folytat – ráadásul egyre tudatosabbak. A buszjegyek árának (20-30 forintnak megfelelő összeggel való) emelése, melyet azóta több helyütt már vissza is vontak, sokak számára csak az utolsó csepp volt a pohárban.

Az ország 2014-ben focivébét, 2016-ban pedig olimpiát rendez, ehhez pedig dollármilliárdokat felemésztő stadion- és egyéb infrastrukturális beruházások zajlanak. A júniusban kirobbant tüntetések pont ezeket a beruházásokat kérik számon a kormányon, szerintük sokkal hasznosabb lett volna, ha ennek a pénznek a jelentős részét az egészségügyi rendszerre, oktatásra költik. Emellett a korrupció is csípi az emberek szemét: az év elején a brazil legfelsőbb bíróság például két tucat politikust elítélt szavazatvásárlásért, ám egyikük sincs börtönben.

Politikai aknák tömkelege

A tüntetések az ország baloldali elnökének, Dilma Rousseffnek igencsak rosszkor jönnek. Az elnökasszonyt a vébé előfutárának számító Konföderációs Kupa első mérkőzésén a brazil szurkolók lehurrogták, és a demonstrálók a tüntetéseken is politikai változást követelnek. Brazíliában jövőre elnök- és kongresszusi választást tartanak, az elégedetlen tömegek pedig tönkretehetik az újrázni készülő Rousseff esélyeit.

A stadionépítések is kiverték a biztosítékot
AFP / Vanderlei Almeida

Az elnök ugyanakkor teljesen másképp viszonyul a tüntetésekhez, mint például a török kormányfő, Recep Tayyip Erdogan, aki a tüntetéseket a rendfenntartó erők közreműködésével igyekszik visszaszorítani, a sajtónak pedig tilos beszámolniuk az eseményekről. Rousseff, aki mellesleg marxista gerillaként kezdte "politikai karrierjét" a katonai diktatúra ideje alatt, azt mondja, hogy azok, akik az utcára mentek, megmutatták a demokrácia és a nagyobb állampolgári részvétel fontosságát, emellett pedig hitet tettek az egészségügyi és oktatási rendszer színvonalának emelése mellett, valamint az állami pénzek felelőtlen felhasználása ellen. Úgyhogy álláspontja szerint jogosan tüntetnek. A rendőrség ugyanakkor több helyen is erővel lépett fel a demonstrálók ellen, és a brazil kormány kész paramilitáris, rendfenntartó egységeket is bevetni a rendbontók ellen, főként a fosztogatások és a vandalizmus megakadályozására, mivel a békés tüntetők közé több városban is maszkos rendbontók keveredtek.

A brazil eset azt is mutatja, hogy a fejlődő államokban milyen társadalmi hatása lehet az elszabaduló élelmiszeráraknak, illetve a közszolgáltatás (pl. közösségi közlekedés) ugrásszerű drágulásának. Bár most szó van arról, hogy több pénzt költenek közszolgáltatásokra, az inflációt pedig monetáris és fiskális eszközökkel tartják kordában, a világversenyekre készülő országban nehéz lesz átirányítani a forrásokat ezekre a terülekre. A lassuló gazdaság és az ennek fényében a bevételi korlátok is gátat szabhatnak az állami költekezésnek, így a meglévő forrásokból kell kisakkozni a megoldást. Márpedig jövőre választások lesznek, Dilma Rousseff pedig nem engedheti meg magának, hogy fő szavazói bázisai elszállingózzanak mellőlük.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!