2020 első félévében a legtöbben 1-3 millió forint személyi kölcsönt igényeltek volna, amit a többség 3-5 év alatt tervezett visszafizetni. A leggyakoribb hitelcél az autóvásárlás, ám sokan finanszíroznának személyi kölcsönből lakásfelújítást és ingatlanvásárlást is, de a hitelkiváltás is népszerű.
A jegybank szerint csak a moratóriumra vonatkozó információ alapján nem lehet valakit rossz adósként elkönyvelni.
A személyi kölcsönt igénylők mostanában azt tapasztalhatják, hogy a koronavírus-járvány és az ennek következtében bekövetkező gazdasági visszaesés hatására a bankok óvatosabbak lettek, aminek egyik kézzelfogható jele, hogy magasabb lett az elvárt minimális jövedelem.
Története egyik legnagyobb volumenű forrásbevonását hajtotta végre a bank.
Nemsokára igényelhetővé válik a maximum 10 millió forintos babaváró hitel, amely fiatal házasoknak kamatmentes, három gyermek születése esetén pedig az állam a teljes tartozást elengedi. Nézzük a fontosabb részleteket.
Az elmúlt évek erős áremelkedése következtében a bankok kezdenek óvatossá válni. Ma már nem evidens, hogy egy 30 millió Ft-ért vásárolt ingatlanról a bank azt gondolja, hogy neki is 30 millió Ft-ot ér. Miért van ennek jelentősége?
Egy felmérésből most az derült ki, hogy sem a THM-et nem ismeri a magyarok többsége, sem azt nem ismerik fel, hogy melyek a fix kamatozású hitelek.
Nagyon megugrott a szabad felhasználású személyi hitelek felvétele.
2011 után most először hajtott végre kamatemelést az MNB. Egyelőre csupán óvatos elmozdulásról van szó, az egynapos (bankok számára elérhető) betéti kamatot emelte meg 0,1 százalékponttal a jegybank, a köztudatban alapkamatként értelmezett 0,9%-os kamatmérték nem változott. Milyen jelentőséggel bír mindez a hiteleink és megtakarításaink szempontjából? Mi várható a 0,9%-os alapkamat jövőjét illetően? Gyorselemzés a Bankmonitortól.
A Bankmonitor által vizsgált 14 bank ajánlatait összehasonlítva látszik, hogy a legkedvezőbb és legdrágább ajánlatok közötti árkülönbség csaknem minden kamatperiódus esetében nőtt az egy évvel korábbiakhoz képest.
Szerda délelőtt tárgyalják a főváros költségvetését, volt is egy kis adok-kapok a közgyűlésben. Tarlós azt mondta, itt a választási év, sokkal ötletesebb hozzászólásokra számított. A költségvetést – annak 114 milliárd forintos hiányával és az erre vonatkozó 67 milliárd forintos hitelfelvételével együtt elfogadták.
A tavaly felvett lakáshitelek közel háromnegyedét használt ingatlanok vásárlására fordították a háztartások – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikájából.
Már 300 ezernél is többen választották a kata adózási formát, mire számíthatnak a katás kisvállalkozók, ha lakáshitelt vennének fel? Adnak hitelt a pénzintézetek katás jövedelemre? Vagy a kisadózók lemaradnak a jelenlegi, „még” kedvező hitelkamatokról?
Vele és egy másik időskorú sértettel hitelt vetetett fel, internetszolgáltatást köttetett be, de tartozásait soha nem adta meg.
Átcsoportosították a hitelkiírásokat, azok a szektorok kapnak lehetőséget, ahol van igény.
A kínai szoftvert már be is vetették, a cél az, hogy lebukjanak azok a hitelfelvevők, akik hazudnak az eladósodottságukkal kapcsolatban.
Pár hónap múlva megváltoznak a szabályok, ez fölpörgeti a vásárlókat.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat 1,244 milliárd forintos hitelfelvételét kezdeményezte Márki-Zay Péter polgármester, a közgyűlés pénteki ülésén azonban nem támogatta az előterjesztést.
Több mint másfélszer annyi személyi kölcsönt vettek föl a magyarok az idei év első felében, mint 2017-ben ugyanekkor.
A jegybank arra próbálja ösztönözni az ügyfeleket, hogy biztonságosabb kamatozású hiteleket válasszanak.
