Az extrém hőhullámok alatt csaknem megduplázódhat a szívinfarktus kockázata – mutat rá egy új tanulmány. Különösen rossz a helyzet, ha a meleg mellett a levegő szállópor-koncentrációja is magas.
Az Európát sújtó extrém hőhullámban már a levegő hőmérsékletének megadott negyvenfokos és annál magasabb meleg is riasztóan hangzik, de a szubjektív hőérzetet további extrém meleg tényezők befolyásolják.
Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.
Meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik kitöltötték a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorát. Annak örülünk, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, az elért eredményre azonban nem vagyunk büszkék. A többség ugyan klímatudatosan igyekszik hűteni az otthonát, de talán túl sokan autóznak indokolatlanul, és esznek túl sokszor húst. Ön kiszámolta már a saját karbonlábnyomát? Bónusz karbonszegény tippekkel a most éppen enyhülő hőség elviseléséhez.
Jelenleg még a La Niña jelenség érvényesül, ami lassítja a globális felmelegedést, az El Niño azonban már bontogatja szárnyait. Ha utóbbi dominál majd, az több tízezer halálos áldozattal járhat majd – csak Európában.
Magukra zárt lakás, több órás kényszerpihenő, túltolt légkondicionálás – így próbálják meg túlélni a tartósan 40 fok feletti meleget az európai hőhullámtól leginkább érintett országokban. Az sem véletlen, hogy a mostani hőség az Alvilág kapuját őrző mitikus teremtményről kapta a nevét, sok helyen már pokoli állapotokról számolnak be. De mi történik most Dél-Európában, és meddig marad még velünk az extrém időjárás? Nincsenek jó híreink.
Július elején a Földön mért átlaghőmérséklet rekordot döntött (legalábbis 1979 óta), és immár tagadhatatlan a globális felmelegedés. De vajon hogyan hat mindez az emberi szervezetre? A Roehamptoni Egyetem kutatói erre a kérdésre keresik a választ.
Az Atlanti-óceán vizeit jelenleg sújtó példátlan hőhullám a tudósok szerint tengeri fajok tömegeinek észrevétlen pusztulásához vezet, ami a globális felmelegedés súlyosbodásával valószínűleg megismétlődik.
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – derül ki egy friss tanulmányból.
A Google hamarosan mindenki számára elérhetővé teszi azt az új funkciót, ami a keresőn keresztül tájékoztatja a felhasználókat, mikor várható hőhullám, és mit tudunk mi magunk tenni hatásainak kivédése érdekében.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósai szerint a tengerek mélyén úgy vannak jelen a hőhullámok, hogy azokból a felszínen semmit sem lehet észrevenni.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.