A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) a hőhullámokkal összefüggő többlethalálozásról készített vizsgálatában kimutatta, hogy a különösen forró nyarak az ezredforduló óta rendre ötezernél is több ember halálát okozzák. A kiugróan sok hőhullámmal tarkított 2003-as nyárhoz 7600 haláleset köthető, a 2006-os és a 2015-ös hőhullámok miatt egyaránt nagyjából hatezren haltak meg, a 2018-2020-as időszak nyári hónapjai pedig 19 ezer áldozatot követeltek az RKI számításai szerint.

Az intézet adatai azt mutatják, hogy a hő okozta halálozás veszélye a társadalom egy sor csoportját fenyegeti. Az idősek és a szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegségben szenvedők mellett a csecsemők, a kisgyermekek, a terhes nők, a hajléktalanok és a szabadban dolgozók is a veszélyeztetettek közé tartoznak.

Ezreket öl meg a forróság a nagyvárosokban, a fák menthetnének meg sok életet

Tamara Iungman, a barcelonai egészségtudományi intézet kutatója szerint ha a városokban 30 százalékkal növelnék a fával beültett területek arányát, kevesebben halnának meg a hőhullámok miatt.

A hőhullámok számos egészségi kockázattal járnak, tovább növelve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhet, vagyis a hőséggel összefüggő többlethalálozás csak a probléma egyetlen része, „a jéghegy csúcsa” – fogalmazott az adatokat ismertető berlini tájékoztatón Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter.

Mint elmondta, Németország nem készült fel kellőképpen a várhatóan egyre gyakoribb hőhullámokkal járó megpróbáltatásokra, ezért a kormány elindítja a társadalmi egyeztetés egy különleges formáját, az összehangolt fellépést (konzentrierte Aktion).

Ismertette, hogy az önkormányzati szféra, az egészségügy és az orvostudomány képviselőinek bevonásával már június közepén megkezdik a tárgyalásokat, amelyek célja egy úgynevezett nemzeti hőségterv kidolgozása. A minta Franciaország, ahol komoly sikereket értek el. Az elképzelés szerint figyelmeztető és riasztási szinteket határoznak meg, és minden szinthez hozzárendelnek egy konkrét intézkedésekből álló csomagot.

A magyar meteorológus megírta, amit senki nem akart olvasni: egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

A tervezett intézkedések közé tartozik például a közösségi hűsölők – mindenki előtt nyitott, légkondicionált helyiségek – intézményrendszerének kialakítása, az ivókutak hálózatának bővítése és a védelemre szoruló csoportok folyadékpótlását szolgáló célzott programok bevezetése. Ezek viszonylag könnyen megoldható feladatok, „alacsonyan függő gyümölcsök”, de nagyban hozzájárulnak a védekezés sikeréhez – emelte ki a miniszter. A politikus hozzátette, hogy a társadalmi egyeztetés eredményeit igyekeznek már az idén nyáron átültetni a gyakorlatba.

Az egészségügyi miniszter kezdeményezésének előképe egy másik politikus Karl Schiller néhai szövetségi gazdasági miniszter újítása. Ő szervezte meg az első ilyen nagyszabású társadalmi egyeztetést 1967-ben, amikor kifulladt a nyugatnémet gazdaság második világháború utáni felfutása. Az összehangolt fellépés valójában egy informális egyeztetőfórum volt, amelyen a kormány, a gazdasági érdekképviseletek és a központi bank vezetői arról tárgyaltak, hogy miként lehet közösen biztosítani a magas foglalkoztatottságot, az árstabilitást és az össztársadalmi szempontból megfelelő mértékű gazdasági növekedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.