A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs

– mondta a hvg.hu-nak pár héttel az iskolakezdés előtt egy kelet-magyarországi iskola igazgatója, aki ugyan normál iskolakezdéssel kalkulál, de azért erősen gondolkodik az alternatívákon. Nehezíti a helyzetét, hogy a jövő évi tanév rendjét sem hirdették még ki, ami meglehetősen szokatlan. Tudomásunk szerint nagy meglepetés nincs benne, az egyeztetésre megküldött anyagban jelenleg szeptember 1-től június 15-ig tartó tanévvel számolnak, a digitális oktatásról viszont egy szó sincs benne. A már idézett igazgató iskolájába több mint 600 diák jár, szavai szerint elég szűkösen vannak, a termekben a másfél méteres távolságot biztos nem tudják majd tartani. Ő azon gondolkodik, hogy szükség esetén

lehetne A és B hét, az egyik héten az egyik évfolyam jár be három napot, a másik kettőt, aztán cserélnek, így a szabad termekbe jobban szét tudják osztani a diákokat.

Ez a megoldás nemcsak neki jutott eszébe, mástól is hallottuk már az osztrák mintára hajazó modellt. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hibrid oktatás lehetőségét vetette fel, ami szintén egyfajta osztottságot jelent.

Reményei szerint normál módon kezdődik a tanév – az elsősök és kilencedikesek számára értelmezhetetlen is lenne másfajta nyitás –, de ha a vírushelyzet indokolja, ezen lehet változtatni. Azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a tanár és diák hónapokig ne találkozzon, így ha súlyosabb lesz a helyzet, a folyamatos oktatást úgy kell megoldani, hogy a diákok évfolyamonként vagy tantárgyanként csoportosítva járnak iskolába.

Horváth szerint az alsósoknak a lehető legtovább be kell járniuk – hiszen őket nehezebb digitálisan oktatni, és a szülőknek sincs már annyi szabadsága, hogy ezt otthon meg tudják oldani –, felsőbb évfolyamokon viszont ki lehet alakítani egy ciklust, amely szerint a tananyag feldolgozása az iskolában kezdődne, ezt követi az otthoni munka, majd a megerősítés és számonkérés ismét az iskolában történik.

Ha olyan lesz a helyzet, mint tavasszal, az ország nagy részén ez biztosan megvalósítható, hiszen a települések egy részén egyáltalán nem jelent meg a koronavírus

– mondja Horváth. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is arról beszélt korábban, hogy normál tanévkezdéssel számolnak, szükség esetén helyi szinten avatkoznak majd be. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondja, hibrid oktatás esetén központilag el kell engedni a merev tantervi szabályokat, és a szükséges minimumot kell belőni. Tavasszal ez nagyon eseti volt, minden a tankerület vagy intézményvezetőn múlt.

Volt, ahol elég volt annyit megtanítani, ami a továbbhaladáshoz kell, máshol viszont az utolsó betűig ellenőrizték, mindent lead-e a tanár.

Bár van, aki arra következtet, hogy a hibrid oktatásról beszélve Horváth már a kormányzati szándékot ismerteti, a Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a köznevelési munkacsoportnak – az ő részvételével legalábbis – nem volt még olyan ülése, ahol a tanévkezdést és a lehetséges forgatókönyveket beszélték volna át.

Égető kérdések is vannak

Pedig nagyon sok a kérdés: mi lesz az erdei iskolákkal, a testnevelésórákkal, az úszással? Kell-e maszkot hordani, tesztelik-e a tanárokat, óvodapedagógusokat szeptemberben (elég csak a mezőkövesdi és pápai esetre gondolni, ahol egy fertőzött miatt tömegesen terjedt a betegség), mi lesz a kockázati csoportba sorolt idősebb, krónikus beteg dolgozókkal?

Utóbbiról magam is várom az oktatásirányítás instrukcióját

– mondta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő fővárosi iskolaigazgató. Ő nem adhat felmentést a munkavégzés alól, ehhez felsőbb döntés kell. A tanárok jelentős része idősebb (még ha nem is 65 év feletti), úgyhogy erre az igazgató szerint globális megoldást kell kitalálni, hogy ne omoljon a fejükre a rendszer.

A diákok esetében egyszerűbb a helyzet: ha valaki krónikus beteg, vagy idős, veszélyeztetett hozzátartozójával él együtt, igazgatói engedéllyel kvázi magántanulóként otthon tanulhatna, digitálisan kapott anyagból – mondja az igazgató. Ez viszont csak egy szintig fenntartható: ha a diákság 30-40 százaléka ezt választja, működésképtelen lenne az iskola. Ugyanezen a véleményen van Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke is:

nehéz helyzetbe kerülne a pedagógus, ha arra lenne kényszerítve, hogy a bejáró gyerekeket személyesen, a többieket pedig online tanítsa.

Ő sem gondolja, hogy a kisgyerekeket hónapokra otthon lehetne tartani, de szerinte az előző tanév utolsó két hónapja jó próba volt, az iskolák átgondolták a helyzetet, és ha jön egy második hullám, máshogy reagálnak majd. "A rendszer jobban érzi, hol van a félelem és megijedés határa és meddig lehet elmenni."

Kérdés, milyen mozgástere lesz az igazgatónak, ha egy diákról kiderül, hogy koronavírusos. A jelenlegi szabályok alapján az állami iskolában dolgozó igazgató elmondása szerint nem rendelhet el szünetet (ezt márciusban kormányrendelettel is tiltották), de ő nem is tart erre igényt. Azt látja, a kontaktkutatás jól működik, a szakemberek szerinte tudják kezelni a kérdést.

Többekkel beszélve kiderült, a komolyabb fertőtlenítés már rutinná vált (kérdés persze, meddig lesz pénz tisztítószerekre), a maszkviselésről viszont eltér az általunk megkérdezettek véleménye: csak a budapesti igazgató mondta azt, hogy ha rajta múlna, kötelezővé tenné az iskolában, más csak akkor lépné ezt meg, ha a járványhelyzet indokolja.

Felmerült bennünk a kérdés, kötelező marad-e 16 óráig bent maradni a gyerekeknek az iskolában, mire Horváth Péter azt mondta, országos döntés nem lenne szerencsés, ezt helyben kell mérlegelnie a fenntartónak.

Ha a szülők meg tudják oldani, lehetőséget kell adni arra, hogy korábban elvihessék a gyereket, ha nem, akkor felügyeletet kell biztosítani. Annyival bonyolultabb a helyzet, mint volt, hogy elképzelhetetlen a gazdaság újbóli leállítása 3 hónapra, ezért a szülők is kevésbé tudják megoldani az otthon maradást.

 

Majd lépnek, ha lépni kell

Nagy kérdés még, hogy mi lesz a középiskolás kollégistákkal. "Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert nincs teljesen tele a kollégiumunk, 140 férőhelyre 120 diák jut. De ha a vírushelyzet miatt egy diák lehet majd csak egy szobában, az problémát okozna" – mondta Horváth Péter.

Megkérdeztünk több középiskolai kollégiumot arról, hogy milyen óvintézkedéseket vezetnek be, tesztelik-e a beköltözőket, lesz-e létszámcsökkentés, a külföldről hazatérőkre lesz-e speciális előírás, de csak egy fenntartótól kaptunk választ. A Közép-Pesti Tankerületi Központ azt írta, az operatív törzs és a felettes szervek utasításainak, javaslatainak tesznek eleget, a kollégiumi elhelyezést igénylők ellátását biztosítják.

Megkérdeztük az Emmit, hogy adtak-e az iskoláknak iránymutatást a tanévre, kollégiumi elhelyezésre vonatkozóan, mit gondolnak a maszkviselésről, kell-e a diákok testhőmérsékletét mérni az épületbe lépés előtt, de csak egy általános választ kaptunk:

Az a cél, hogy a járványt továbbra is megfékezzük és a további korlátozásokat elkerüljük. Jelenleg a maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező. A kormány és az operatív törzs ahogyan eddig is, folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz.

Rétvári Bence államtitkár mindenesetre egy parlamenti kérdésre válaszolva közölte, a második hullámra készülve továbbfejlesztik a Kréta rendszert, hogy online oktatás esetén a tanárok és diákok jobban tudjanak kommunikálni. Az újdonságok egy része október 1-től használható lesz. Az is kiderült korábban, hogy az Emmi tesz majd le egy átfogó javaslatot a kormány elé arról, hogyan lehet az iskolákban csökkenteni a fertőzésveszélyt. Gulyás Gergelyt két hete a kormányinfón megkérdeztük, mi történik, ha több szülő nem akarja majd iskolába engedni a gyerekét szeptember 1-től, mire azt mondta,

mindenki bízhat annyira az államban, hogy képesek megalapozott döntést hozni a tanévkezdésről, és ha nem engedi el a gyereket, a hiányzást igazolni kell.

 

Gulyás beszélt arról is, az iskoláknak a fenntartók döntéseit kell követniük. A kormány úgy számol, az iskolák, illetve bölcsődék, óvodák között nem lesz különbség. A Fővárosi Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, ők akkor döntenek óvodabezárásról, ha a tiszti főorvos vagy az operatív törzs ezt ajánlja, illetve a kormány így dönt. A fővárosnak csak két óvodája van, azonban tavasszal a kerületekkel egyeztetve közös budapesti döntés született, ezért kérdeztük most is őket. Válaszukban arra is panaszkodtak, hogy a járványhelyzetről nem kapnak elég információt.

Máshol már tesztelték élesben

Kérdés, hogy az iskolák működése mennyire terjeszti a koronavírust. Itthon ezt nem tesztelték élesben, külföldi tapasztalatok viszont vannak erről. A Qubit által szemlézett amerikai tanulmány szerint az áprilisban újranyitó holland iskolák miatt nem nőttek az esetszámok, ahogy Dániában sem mozdult ki a járványgörbe az áprilisban és májusban visszatérő alsós illetve felsős diákok miatt. Ugyanezt tapasztalták Finnországban, Belgiumban, Ausztriában, Tajvanon és Szingapúrban is, ahol fokozatosan, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva térhettek vissza a diákok az iskolába.

Azt is látták, hogy a franciaországi, izraeli, illetve új-zélandi középiskolákban kialakult gócok nem terjedtek át a közeli általános iskolákra, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a diákok kevésbé kitettek a fertőzésnek vagy kevésbé fertőznek, ha elkapták a vírust.

Ennek ellentmond az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tanulmánya, amelyet egy friss, a Georgia államban szervezett nyári gyerektábor tapasztalatai alapján készítettek. Ott a táborozók csaknem fele igazoltan koronavírusos lett, a betegek ötöde 10 év alatti. Ez alapján a CDC szerint kimondható,

a gyerekek minden korcsoportja fogékony az új koronavírusra.

Az is tény viszont, hogy az ő szervezetüket kevésbé viseli meg a betegség.