Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több forgatókönyvön is gondolkodnak az iskolák arról, hogyan is nézhet ki a következő tanév, azonban ehhez – többekkel folytatott beszélgetés alapján – támpontokat nem kapnak. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke azt mondta, az ő részvételével a köznevelési munkacsoportnak nem volt még olyan ülése, amelyen megvitatták volna a lehetőségeket. Tovább erősíti a bizonytalanságot, hogy a tanév rendjéről szóló rendelet több hónapos csúszásban van.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

A kormányzati döntésekben nem látok konzisztenciát, megtippelni sem tudom, milyen lesz a tanév. Semmilyen információnk nincs

– mondta a hvg.hu-nak pár héttel az iskolakezdés előtt egy kelet-magyarországi iskola igazgatója, aki ugyan normál iskolakezdéssel kalkulál, de azért erősen gondolkodik az alternatívákon. Nehezíti a helyzetét, hogy a jövő évi tanév rendjét sem hirdették még ki, ami meglehetősen szokatlan. Tudomásunk szerint nagy meglepetés nincs benne, az egyeztetésre megküldött anyagban jelenleg szeptember 1-től június 15-ig tartó tanévvel számolnak, a digitális oktatásról viszont egy szó sincs benne. A már idézett igazgató iskolájába több mint 600 diák jár, szavai szerint elég szűkösen vannak, a termekben a másfél méteres távolságot biztos nem tudják majd tartani. Ő azon gondolkodik, hogy szükség esetén

lehetne A és B hét, az egyik héten az egyik évfolyam jár be három napot, a másik kettőt, aztán cserélnek, így a szabad termekbe jobban szét tudják osztani a diákokat.

Ez a megoldás nemcsak neki jutott eszébe, mástól is hallottuk már az osztrák mintára hajazó modellt. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hibrid oktatás lehetőségét vetette fel, ami szintén egyfajta osztottságot jelent.

©

Reményei szerint normál módon kezdődik a tanév – az elsősök és kilencedikesek számára értelmezhetetlen is lenne másfajta nyitás –, de ha a vírushelyzet indokolja, ezen lehet változtatni. Azt elképzelhetetlennek tartja, hogy a tanár és diák hónapokig ne találkozzon, így ha súlyosabb lesz a helyzet, a folyamatos oktatást úgy kell megoldani, hogy a diákok évfolyamonként vagy tantárgyanként csoportosítva járnak iskolába.

Horváth szerint az alsósoknak a lehető legtovább be kell járniuk – hiszen őket nehezebb digitálisan oktatni, és a szülőknek sincs már annyi szabadsága, hogy ezt otthon meg tudják oldani –, felsőbb évfolyamokon viszont ki lehet alakítani egy ciklust, amely szerint a tananyag feldolgozása az iskolában kezdődne, ezt követi az otthoni munka, majd a megerősítés és számonkérés ismét az iskolában történik.

Ha olyan lesz a helyzet, mint tavasszal, az ország nagy részén ez biztosan megvalósítható, hiszen a települések egy részén egyáltalán nem jelent meg a koronavírus

– mondja Horváth. Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár is arról beszélt korábban, hogy normál tanévkezdéssel számolnak, szükség esetén helyi szinten avatkoznak majd be. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás azt mondja, hibrid oktatás esetén központilag el kell engedni a merev tantervi szabályokat, és a szükséges minimumot kell belőni. Tavasszal ez nagyon eseti volt, minden a tankerület vagy intézményvezetőn múlt.

Volt, ahol elég volt annyit megtanítani, ami a továbbhaladáshoz kell, máshol viszont az utolsó betűig ellenőrizték, mindent lead-e a tanár.

Bár van, aki arra következtet, hogy a hibrid oktatásról beszélve Horváth már a kormányzati szándékot ismerteti, a Pedagógus Kar elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a köznevelési munkacsoportnak – az ő részvételével legalábbis – nem volt még olyan ülése, ahol a tanévkezdést és a lehetséges forgatókönyveket beszélték volna át.

Horváth Péter
©

Égető kérdések is vannak

Pedig nagyon sok a kérdés: mi lesz az erdei iskolákkal, a testnevelésórákkal, az úszással? Kell-e maszkot hordani, tesztelik-e a tanárokat, óvodapedagógusokat szeptemberben (elég csak a mezőkövesdi és pápai esetre gondolni, ahol egy fertőzött miatt tömegesen terjedt a betegség), mi lesz a kockázati csoportba sorolt idősebb, krónikus beteg dolgozókkal?

Utóbbiról magam is várom az oktatásirányítás instrukcióját

– mondta a hvg.hu-nak egy névtelenséget kérő fővárosi iskolaigazgató. Ő nem adhat felmentést a munkavégzés alól, ehhez felsőbb döntés kell. A tanárok jelentős része idősebb (még ha nem is 65 év feletti), úgyhogy erre az igazgató szerint globális megoldást kell kitalálni, hogy ne omoljon a fejükre a rendszer.

A diákok esetében egyszerűbb a helyzet: ha valaki krónikus beteg, vagy idős, veszélyeztetett hozzátartozójával él együtt, igazgatói engedéllyel kvázi magántanulóként otthon tanulhatna, digitálisan kapott anyagból – mondja az igazgató. Ez viszont csak egy szintig fenntartható: ha a diákság 30-40 százaléka ezt választja, működésképtelen lenne az iskola. Ugyanezen a véleményen van Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke is:

nehéz helyzetbe kerülne a pedagógus, ha arra lenne kényszerítve, hogy a bejáró gyerekeket személyesen, a többieket pedig online tanítsa.

Ő sem gondolja, hogy a kisgyerekeket hónapokra otthon lehetne tartani, de szerinte az előző tanév utolsó két hónapja jó próba volt, az iskolák átgondolták a helyzetet, és ha jön egy második hullám, máshogy reagálnak majd. "A rendszer jobban érzi, hol van a félelem és megijedés határa és meddig lehet elmenni."

©

Kérdés, milyen mozgástere lesz az igazgatónak, ha egy diákról kiderül, hogy koronavírusos. A jelenlegi szabályok alapján az állami iskolában dolgozó igazgató elmondása szerint nem rendelhet el szünetet (ezt márciusban kormányrendelettel is tiltották), de ő nem is tart erre igényt. Azt látja, a kontaktkutatás jól működik, a szakemberek szerinte tudják kezelni a kérdést.

Többekkel beszélve kiderült, a komolyabb fertőtlenítés már rutinná vált (kérdés persze, meddig lesz pénz tisztítószerekre), a maszkviselésről viszont eltér az általunk megkérdezettek véleménye: csak a budapesti igazgató mondta azt, hogy ha rajta múlna, kötelezővé tenné az iskolában, más csak akkor lépné ezt meg, ha a járványhelyzet indokolja.

Felmerült bennünk a kérdés, kötelező marad-e 16 óráig bent maradni a gyerekeknek az iskolában, mire Horváth Péter azt mondta, országos döntés nem lenne szerencsés, ezt helyben kell mérlegelnie a fenntartónak.

Ha a szülők meg tudják oldani, lehetőséget kell adni arra, hogy korábban elvihessék a gyereket, ha nem, akkor felügyeletet kell biztosítani. Annyival bonyolultabb a helyzet, mint volt, hogy elképzelhetetlen a gazdaság újbóli leállítása 3 hónapra, ezért a szülők is kevésbé tudják megoldani az otthon maradást.

 

©
Majd lépnek, ha lépni kell

Nagy kérdés még, hogy mi lesz a középiskolás kollégistákkal. "Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mert nincs teljesen tele a kollégiumunk, 140 férőhelyre 120 diák jut. De ha a vírushelyzet miatt egy diák lehet majd csak egy szobában, az problémát okozna" – mondta Horváth Péter.

Megkérdeztünk több középiskolai kollégiumot arról, hogy milyen óvintézkedéseket vezetnek be, tesztelik-e a beköltözőket, lesz-e létszámcsökkentés, a külföldről hazatérőkre lesz-e speciális előírás, de csak egy fenntartótól kaptunk választ. A Közép-Pesti Tankerületi Központ azt írta, az operatív törzs és a felettes szervek utasításainak, javaslatainak tesznek eleget, a kollégiumi elhelyezést igénylők ellátását biztosítják.

Megkérdeztük az Emmit, hogy adtak-e az iskoláknak iránymutatást a tanévre, kollégiumi elhelyezésre vonatkozóan, mit gondolnak a maszkviselésről, kell-e a diákok testhőmérsékletét mérni az épületbe lépés előtt, de csak egy általános választ kaptunk:

Az a cél, hogy a járványt továbbra is megfékezzük és a további korlátozásokat elkerüljük. Jelenleg a maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező. A kormány és az operatív törzs ahogyan eddig is, folyamatosan figyelemmel kíséri a járvány alakulását, és ha szükséges, további intézkedéseket hoz.

Rétvári Bence államtitkár mindenesetre egy parlamenti kérdésre válaszolva közölte, a második hullámra készülve továbbfejlesztik a Kréta rendszert, hogy online oktatás esetén a tanárok és diákok jobban tudjanak kommunikálni. Az újdonságok egy része október 1-től használható lesz. Az is kiderült korábban, hogy az Emmi tesz majd le egy átfogó javaslatot a kormány elé arról, hogyan lehet az iskolákban csökkenteni a fertőzésveszélyt. Gulyás Gergelyt két hete a kormányinfón megkérdeztük, mi történik, ha több szülő nem akarja majd iskolába engedni a gyerekét szeptember 1-től, mire azt mondta,

mindenki bízhat annyira az államban, hogy képesek megalapozott döntést hozni a tanévkezdésről, és ha nem engedi el a gyereket, a hiányzást igazolni kell.

 

©
Gulyás beszélt arról is, az iskoláknak a fenntartók döntéseit kell követniük. A kormány úgy számol, az iskolák, illetve bölcsődék, óvodák között nem lesz különbség. A Fővárosi Önkormányzat megkeresésünkre azt írta, ők akkor döntenek óvodabezárásról, ha a tiszti főorvos vagy az operatív törzs ezt ajánlja, illetve a kormány így dönt. A fővárosnak csak két óvodája van, azonban tavasszal a kerületekkel egyeztetve közös budapesti döntés született, ezért kérdeztük most is őket. Válaszukban arra is panaszkodtak, hogy a járványhelyzetről nem kapnak elég információt.

Máshol már tesztelték élesben

Kérdés, hogy az iskolák működése mennyire terjeszti a koronavírust. Itthon ezt nem tesztelték élesben, külföldi tapasztalatok viszont vannak erről. A Qubit által szemlézett amerikai tanulmány szerint az áprilisban újranyitó holland iskolák miatt nem nőttek az esetszámok, ahogy Dániában sem mozdult ki a járványgörbe az áprilisban és májusban visszatérő alsós illetve felsős diákok miatt. Ugyanezt tapasztalták Finnországban, Belgiumban, Ausztriában, Tajvanon és Szingapúrban is, ahol fokozatosan, szigorú biztonsági intézkedéseket betartva térhettek vissza a diákok az iskolába.

©

Azt is látták, hogy a franciaországi, izraeli, illetve új-zélandi középiskolákban kialakult gócok nem terjedtek át a közeli általános iskolákra, amiből a kutatók arra következtettek, hogy a diákok kevésbé kitettek a fertőzésnek vagy kevésbé fertőznek, ha elkapták a vírust.

Ennek ellentmond az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tanulmánya, amelyet egy friss, a Georgia államban szervezett nyári gyerektábor tapasztalatai alapján készítettek. Ott a táborozók csaknem fele igazoltan koronavírusos lett, a betegek ötöde 10 év alatti. Ez alapján a CDC szerint kimondható,

a gyerekek minden korcsoportja fogékony az új koronavírusra.

Az is tény viszont, hogy az ő szervezetüket kevésbé viseli meg a betegség.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Végre igazi miniszterelnöke lesz Belgiumnak

Végre igazi miniszterelnöke lesz Belgiumnak

Több Apple Watch-használó bánja, hogy frissítette a szoftvert watchOS 7-re

Több Apple Watch-használó bánja, hogy frissítette a szoftvert watchOS 7-re

Orbán: Közvetlen repülőjárat indul a kirgiz fővárosba

Orbán: Közvetlen repülőjárat indul a kirgiz fővárosba