A héten indult az idei lomtalanítási szezon Budapesten. A kukások azt kérik, csak a nagydarabos hulladékot tegyék ki az utcára az emberek, és felsorolták azt is, minek nincs helye a utcai kupacokon.
MOHU lesz a neve annak a cégnek, amely 2023 júliusától összefogja és irányítja országszerte a Mol hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait.
Összesen több mint 3,2 millió tonna hulladék keletkezett a hazai településeken tavaly.
Az új társaság a tervek szerint jövő júliustól látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A Mol nyerte el ugyanis 35 évre a szemétbegyűjtés- és kezelés jogát az egész országban, így a budapestiek szemetét eddig kezelő fővárosi cég, az FKF Zrt. munkáját is átveszik a fővárossal alapított vegyesvállalattal.
Az olajcég a nyáron 35 évre nyerte el az állami koncessziót az elsősorban lakossági, települési szemét begyűjtésére, a feladatot jövő júliustól veszi át.
Nemcsak "egy vastag tanulmánykötetet" adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre - ígéri az alapítvány klímavédelmi igazgatója.
Szétverheti a sikeres vállalati hulladékgazdálkodási rendszert az, amilyen feltételek mellett a kormány kiosztotta a 35 évre szóló koncessziót az egyedüli pályázónak, a Molnak.
Az olajipari vállalat 2023. július elsejétől gyűjti be a hulladékot a magyarországi településekről.
Több száz településen áll a szemét, mert a kukaholding és a hulladékszállító cégek milliárdokkal nem tudnak elszámolni egymással.
Sokszor csak többhetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot Pest és Nógrád megye több tucat településén. A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek: pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.
Az nem világos, hogy ez a bér nettó vagy bruttó.
Kevesebbet is akar fizetni, mint ami az érintettek szerint járna, de még ezt a kisebb összeget sem utalta át az állami kukaholding a 120 Pest megyei településen hulladékszállítást végző Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. számára. Így mostanra több tucat település van, ahol késve vagy el sem viszik a szelektív- és zöldhulladékot. Ecseren az önkormányzat inkább saját erőből viteti el, Veresegyházon három hetet aszalódtak a zöldhulladékos zsákok, mire elszállították őket.
Komoly lemaradásokat kell behoznunk a hulladékok kezelésében: nem pusztán a lakossági gyűjtés terén akadnak teendők, a teljes iparág jelentős reorganizációra szorul.
Sok tévhit kering a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és számos akadályba ütközhetnek azok, akik környezettudatos módon szeretnének eljárni.
Rekordmennyiségű hőt termelt tavaly a rákospalotai hulladékégető.
A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
Az olajvállalat indulása nem okoz nagy meglepetést, a nagy kérdés az lesz, kivel próbál nekiugrani a nagy feladatnak.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
