A magyar egyetemek kétharmadában már működik mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoport, de átfogó AI-stratégiája még az egyharmaduknak sincs. A mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos irodája kutatás keretében vizsgálta a felsőoktatási intézmények AI-kompetenciáját, amelynek eredményeiről elsőként a HVG-nek számoltak be.
A pedagógushiány csökkentéséhez tudatosítani kellene a fiatalokban, hogy a tanári pálya egy nagyon szép, fontos, értelmes hivatás – állítja az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, korábbi köznevelési államtitkár-helyettes. Gloviczki Zoltán szerint égetően fontos átgondolni például azt is, van-e értelme az olyan oktatásnak, ami az általános iskola felsőtagozatában zajlik.
Miközben az összesített egyetemi rangsor egyfajta összképet ábrázol a felsőoktatási intézmények erősorrendjéről, a karok rangsora azt illusztrálja, mely karok a húzóágazatai egy-egy intézménynek, hol vannak a kiemelkedő oktatási műhelyek, hol találják meg a hallgatók a legnívósabb szakirányt.
Tárgyi tudás, az új technológiák alkalmazása, kritikai gondolkodás nélkül nincs kreatív értelmiség, saját gondolatok, vélemény nélkül az emberek teljesen kiszolgáltatottakká, manipulálhatókká válnak – állítja az MTA elnöke. Freund Tamással az AI „humanizálásáról”, a tudományos pálya presztízséről, az Erasmus- és Horizont-programok befagyásának következményeiről is beszélgettünk.
A HVG idei rangsorában dobogós egyetemek rektorait, Charaf Hassant (BME), Darázs Lénárdot (ELTE) és Rovó Lászlót (SZTE) kérdeztük a hazai és nemzetközi ranglistákról.
Az egyetemek összetett ranglistája afféle „big picture”, amelyen a legerősebb szereplők az idén is a BME, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem. A HVG most megjelent, Diploma 2026 kiadványában, ezen kívül sokféle metszetben, tömérdek mutató alapján rangsoroljuk az intézményeket, karokat, képzésterületeket.
Hamarosan megjelenik a HVG Diploma 2026 című kiadványa, amelyben a magyar felsőoktatási intézmények, karok, képzésterületek és a legnépszerűbb szakok legfrissebb rangsorait publikáljuk.
Fontos lenne, hogy visszakerüljünk az Erasmus-programba, mert jelenleg kiestünk az európai networkből – mondja Gyenge Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának dékánja.
A vidéki felsőoktatási művészeti képzés ugyanannyi lehetőséget rejt magában, mint a fővárosi. Családias légkörről, színvonalas oktatásról és karrierlehetőségekről beszél Lakatos Péter István, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja. Interjú.
Rövidebb képzési idővel, de egyre inkább felértékelődik a munkaerőpiacon a közgazdászok mesterképzése, ami a korábbi időszakra nem volt jellemző. A jövő pedig az interdiszciplináris tudományoké és az adatelemzésé – mondja a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, Veresné Somosi Mariann.
Nem fenyeget a testnevelőtanár-képzés kiüresedésének veszélye – állítja Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) rektora, aki fejlesztési programjaikról és nemzetközi képzési terveikről is mesélt.
Vannak toborzási célok is az intézményi pontok mögött – ez látszik abból, hogy nem csupán nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért vagy versenyeredményért járnak többletpontok a felsőoktatási felvételinél, hanem sokféle furcsaságért is. A következményekről Polónyi István oktatáskutatóval beszélgettünk.
Az ELTE Társadalomtudományi Karán diplomát szerzők 70 százaléka nagyon hamar, 1-2 hónap alatt el tud helyezkedni – mondja Rácz Andrea, a kar dékánhelyettese.. A diplomás-pályakövetési rendszer azt mutatja, hogy az alapképzésen tanulók 70 százaléka nagyon hamar, 1-2 hónap alatt el is helyezkedik a diplomájával.
Eltökélt, valóban orvosnak készülő hallgatókat várunk, de a fiataloknak lényegre törőbben kell átadni a tudást, akár audiovizuális eszközökkel, digitális tankönyvekkel, még erősebben kell hangsúlyozni a személyes, gyakorlati oktatást – mondja Nyirády Péter urológusprofesszor, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja. Az egyetem legnagyobb karán közel négyezren tanulnak, a hallgatók több mint fele külföldi.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem július 1-jén hivatalba lépett új rektora, Charaf Hassan célul tűzte ki, hogy a BME nyolc éven belül Európa tíz legjobb műszaki egyeteme között lesz. Az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek, ezért teljesen átszabná az egyetem működési kereteit.
A BME lett a legjobb egyetem a HVG legfrissebb felsőoktatási rangsorában. A sokféle metszetben elkészített toplistákon szereplő intézmények vezetői sérelmezik az oktatási és tudományos Huxitot, és leghőbb vágyuk, hogy bekerüljenek a nemzetközi ligákba.
A rangsor azt mutatja, hogy a felvételi rendszer változásai után az új struktúrában az egyetemek a hagyományos erősségeiket viszik tovább, a hallgatók érdeklődése pedig nem módosult érdemben: az intézmények presztízse és képzési kínálatának jellege határozza meg a felsőfokú oktatásra pályázók választását. A cikkben böngészhető a teljes intézményi és kari rangsor.
Az egyetemi-főiskolai felvételihez nem feltétlenül kell nyelvvizsga, a diplomához viszont legalább egy bőrkötéses bizonyítványra van szükség. Hány pontot ér a nyelvtudás, és milyen vizsgát érdemes tenni, ha valaki külföldön szeretne továbbtanulni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Milyen szempontok alapján állítják össze az egyetemi rangsorokat? Hogyan kerülhetnek jobb helyekre a magyar felsőoktatási intézmények?
