Az egyetemi ranglista élén kevés a változás, de lejjebb van átrendeződés – HVG-rangsor Diploma 2024
7 perc
2023.11.24. 12:00
A rangsor azt mutatja, hogy a felvételi rendszer változásai után az új struktúrában az egyetemek a hagyományos erősségeiket viszik tovább, a hallgatók érdeklődése pedig nem módosult érdemben: az intézmények presztízse és képzési kínálatának jellege határozza meg a felsőfokú oktatásra pályázók választását. A cikkben böngészhető a teljes intézményi és kari rangsor.
A 2023-as felsőoktatási jelentkezési adatok nagy feltűnést keltettek, hiszen a korábbi évekhez képest jelentősen, negyedével (a 2020-as mélyponthoz képest harmadával) többen adtak be felvételi kérelmet. Ennek fő oka a felvételi szabályok jelentős könnyítése: a legtöbb helyen már nem elvárás az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga, ráadásul eltörölték a minimumponthatárokat is, a bejutási küszöböt az intézmények maguk határozhatják meg.
Így közel húsz százalékkal, hétezerrel több hallgatót vettek fel nappali alap-, illetve osztatlan képzésre, ami mérsékelte az átlagos pontszámot (400 körüliről 391-re), és a nyelvvizsgával felvettek aránya is 79,6 százalékról 74,9-re csökkent. Ez azonban nem egyenletesen oszlott el, hiszen a vezető, nagy presztízsű egyetemek esetében többnyire mindkét jellemző szinten maradt vagy éppen javult is.
Összességében tehát elmondható, hogy – legalábbis a legfrissebb adatok tükrében – tovább nőtt a hallgatói felvételi teljesítményeket tekintve a különbség a tudományegyetemi jellegű intézmények javára.
Az oktatói létszámok, már megszokhattuk, messze nem nőnek a hallgatói tömeggel arányosan, hiszen a teljes oktatói kör és a tudományos minősítést elért oktatók esetében is 130-140 fő körüli volt a többlet, 14 042-re, illetve 11 090-re nőtt a létszámuk. Ez az 1,0-1,5 százalék körüli létszámbővülés a teljes, 168 300 fős hallgatói állományénak durván a fele, az újonnan felvettekéhez képest pedig sokkal kisebb arány. A tudományos fokozatú oktatók mozgásában három irányt láthatunk: egyes orvosképzők, az induló kisebb intézmények és a művészeti egyetemek vonzzák őket leginkább.
A hallgatói lista intézményi sorrendjeinek az első része érdemben nem változott, a korábbi évekhez hasonlóan a fővárosi és a tradicionális egyetemvárosi nagy intézmények foglalják el az első tíz helyet, kisebb átrendeződésekkel.