„Nagyon rossz sztereotípia, hogy bölcsészdiplomával nem lehet elhelyezkedni”
6 perc
2025.01.22. 17:30
Fontos lenne, hogy visszakerüljünk az Erasmus-programba, mert jelenleg kiestünk az európai networkből – mondja Gyenge Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának dékánja.
A magazinban tucatnyi interjú olvasható különböző tudományterületek egyetemi vezetőivel, illetve egyéb hasznos információkat találhatnak az olvasók a felvételi döntésekhez.
A kiadvány itt rendelhető meg. A magazin sok cikkét és részletes rangsorait a hvg360-on és az Eduline-on is olvashatják.
A HVG nemrég megjelent Középiskolai rangsoráról itt olvashat.
HVG: A Szegedi Tudományegyetem különleges abból a szempontból, hogy egy karon vannak a bölcsészettudományi és a társadalomtudományi képzések. Ez hatással van a bölcsészképzésre?
Gy. Z.: Néhány éve történt a névváltoztatás, mert korábban csak bölcsészkar volt. A társadalomtudományi név felvételével szerettük volna jelezni, hogy a hagyományos bölcsészképzés mellett egyre nagyobb teret kap a társadalomtudományi is. Ezzel a magyaron, a történelmen és a nyelveken kívül olyan szakok is fontos szerepet kaptak, mint a kommunikáció és média, a filozófia vagy a szociológia. Ennek ellenére társadalomtudományi képzések más karokon is vannak, például a gazdaságtudományin vagy a jogin.
HVG: A diplomás-pályakövetési rendszer szerint nagyjából három hónap alatt lehet munkát találni frissen végzett bölcsészként. Ennek ellenére még mindig él az a sztereotípia, hogy nehéz elhelyezkedni a diplomaszerzés után. Mi lehet ennek az oka?
GY. Z.: Ez nagyon rossz sztereotípia, amit általában tájékozatlan emberek mondanak. Vannak szakjaink, ahol nem is három hónap alatt, hanem szinte azonnal el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon. Ennek az az oka, hogy a bölcsészképzés rendkívül rugalmas, erős hangsúlyt helyezünk például a nyelvtanulásra és a szövegértésre is. Arra is van példa, hogy a természettudományokkal foglalkozó munkahelyeken kifejezetten bölcsészeket keresnek, és inkább átképezik őket, mondván, nekik az a fontos, hogy nyelveket beszéljenek, jól kommunikáljanak, megértsék a szövegeket és tudjanak fogalmazni. Ezeket a készségeket nem biztos, hogy minden egyes képzésen meg lehet szerezni. A bölcsészképzésen igen, ezért akik ott végeznek, rugalmasan tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci változásokhoz.
HVG: Az egyik legnagyobb változás a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése. Mi vár a bölcsészhallgatókra a technológia drasztikus fejlődésével?
GY. Z.: Az MI, mint például a DeepL, egyre jobb fordításokat készít, de még mindig szükség van az emberi ellenőrzésre. Sokan attól tartanak, hogy kiszorítja a fordítókat, de szerintem inkább segíti a munkájukat. Azért arra nem kell számítani, hogy hirtelen egyik napról a másikra eltűnik a szakmák jelentős része, de fontos, hogy olyan képzést válasszanak a diákok, amelyik rugalmasan alkalmazkodik a változáshoz. Minden mérés szerint a bölcsészképzések pontosan ilyenek.
HVG: Tehát a jelentkezéskor ez új szempont lehet, amit figyelembe kell venni?
GY. Z.: Még nem tudjuk, hova futnak ki az MI okozta változások, ezért nem árt már most azon gondolkodni, mit fogunk csinálni 3-5 év múlva. Elképzelhető, hogy szakok el fognak tűnni, ezért idővel biztosan lesznek strukturális átalakulások a felsőoktatásban, amire már most is jelentős hatással van a technológia. Ezt mindenképpen felelősséggel kell kezelni, ezért nálunk például szabályozva van, hogy a ChatGPT-vel ne írhassanak beadandó dolgozatokat a diákok.
HVG: Ezt hogyan tudják ellenőrizni?