Görögországban pokolbéli hőség van, a turistaszezon ellenére bezárnak a látványosságok
Az elmúlt ötven év legmelegebb júliusi hétvégéjére készülnek, vasárnap 45 fok is lehet. Bezár az Akropolisz is.
Az elmúlt ötven év legmelegebb júliusi hétvégéjére készülnek, vasárnap 45 fok is lehet. Bezár az Akropolisz is.
Jelenleg még a La Niña jelenség érvényesül, ami lassítja a globális felmelegedést, az El Niño azonban már bontogatja szárnyait. Ha utóbbi dominál majd, az több tízezer halálos áldozattal járhat majd – csak Európában.
Magukra zárt lakás, több órás kényszerpihenő, túltolt légkondicionálás – így próbálják meg túlélni a tartósan 40 fok feletti meleget az európai hőhullámtól leginkább érintett országokban. Az sem véletlen, hogy a mostani hőség az Alvilág kapuját őrző mitikus teremtményről kapta a nevét, sok helyen már pokoli állapotokról számolnak be. De mi történik most Dél-Európában, és meddig marad még velünk az extrém időjárás? Nincsenek jó híreink.
A városvezetés pénteken lezárta a kedvelt turistacélpontnak számító antik fellegvárat, miután a hőmérséklet árnyékban meghaladta a 40 Celsius fokot.
A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában, a hőség a hétvégén tovább fokozódik az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint.
Az Olasz Meteorológiai Társaság a Dante Poklában szereplő, háromfejű mitikus szörnyeteg után Cerberusra keresztelte ezt a hőhullámot.
Július elején a Földön mért átlaghőmérséklet rekordot döntött (legalábbis 1979 óta), és immár tagadhatatlan a globális felmelegedés. De vajon hogyan hat mindez az emberi szervezetre? A Roehamptoni Egyetem kutatói erre a kérdésre keresik a választ.
Az Atlanti-óceán vizeit jelenleg sújtó példátlan hőhullám a tudósok szerint tengeri fajok tömegeinek észrevétlen pusztulásához vezet, ami a globális felmelegedés súlyosbodásával valószínűleg megismétlődik.
Azt tanácsolják, hogy a 60 évesnél idősebbek napközben maradjanak otthon.
Évente több ezer ember hal meg Németországban a nyári hőséghullámok miatt egy kedden ismertetett felmérés szerint.
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – derül ki egy friss tanulmányból.
Meg kell tanulni alkalmazkodni a szélsőséges hőhullámokhoz.
A Google hamarosan mindenki számára elérhetővé teszi azt az új funkciót, ami a keresőn keresztül tájékoztatja a felhasználókat, mikor várható hőhullám, és mit tudunk mi magunk tenni hatásainak kivédése érdekében.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal tudósai szerint a tengerek mélyén úgy vannak jelen a hőhullámok, hogy azokból a felszínen semmit sem lehet észrevenni.
Az ausztráliai Darling folyóban annyira lecsökkent az oxigén mennyisége a 42 Celsius-fokos hőhullám miatt, hogy a halak megfulladtak a vízben.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Tamara Iungman, a barcelonai egészségtudományi intézet kutatója szerint ha a városokban 30 százalékkal növelnék a fával beültett területek arányát, kevesebben halnának meg a hőhullámok miatt.
Bár alig felismerhető, képünkön egy németországi sípálya látható.
Az átlagos júliusi halálozási adatokhoz képest az idei júliusban 53 ezerrel többen haltak meg Európában.
Októberben ismét lesznek a francia áruházi polcokon dijoni mustáros üvegek - ígérik a termelők.