Amerikai kutatók vizsgálta arra renged következtetni, hogy a kimchi épp azon részét és éppen annyira serkenti az immunrendszernek, amelyiknek és amennyire a legnagyobb szükség van.
A COPD világszerte 390 millió embert érint, mégis nagyon kevesen tudnak erről a krónikus tüdőbetegségről, így például arról, hogy milyen kapcsolata van az immunrendszerrel. Hogyan működik a légutak védőrendszere, és miért hibásodik meg? Miért létfontosságú a sport, és hogyan végezzünk légzőgyakorlatokat? Ezekről a témákról is szó esett a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
A tetoválás már rég nem csupán múló divat, azonban a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy komoly ára lehet a különféle mintázatok viselésének.
A téli időszakban megugrik a légúti megbetegedések száma, sokan vitaminokkal, kombuchával és egyéb módszerekkel igyekeznek erősíteni az immunrendszerüket. De mi az, ami valóban működik? Melyik vitamint lehet túladagolni, és mi a haszna a hideg-meleg váltózuhanynak? Miért mondják, hogy „túl boldognak sem jó lenni”, ha el akarjuk kerülni a betegségeket? Kádár János immunológus és Rósa Ágnes gyermekorvos segít eligazodni a tények és tévhitek között.
A vírusok mutációjában a szervezetnek is nagy szerepe van, és ez rendkívül jó hír lehet. Szegedi kutatók legújabb megállapításai szerint az immunrendszerünk nemcsak védekezik a vírusok ellen, hanem bizonyos esetekben olyan mutációkat is előidéz bennük, amelyek megkönnyítik a későbbi felismerésüket.
Ha a szervezetünk valamilyen betolakodóval, kórokozóval találkozik, immunválasszal reagál. Azonban a virtuális valóság egyes jelenetei is kiválthatnak ilyen reakciót anélkül, hogy ténylegesen fenyegetné bármi is az embert.
A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, és kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik.
Az eredeti műalkotások megtekintése enyhítheti a stresszt, csökkentheti a szívbetegségek kockázatát és erősítheti az immunrendszert – derül ki egy tanulmányból.
Ausztrál kutatók szerint nem mindegy, hogy valaki ugyanabba a karjába kapja-e az első és az emlékeztető védőoltást. A különbséget a nyirokcsomó közelsége jelentheti.
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Amerikai kutatók a kolerabaktérium zebrahalakra gyakorolt hatását vizsgálva arra jutottak, hogy az immunrendszer és az idegrendszer együtt dolgozik azon, hogy a bélrendszer egészségét visszaállítsa.
Amerikai kutatók egérkísérletekkel mutatták ki, hogy a bőrre felvitt kórokozók is beindítják ugyanazt az immunválaszt, mint amit a szervezetbe bekerülő kártevők váltanak ki.
Átalakíthatja a mezőgazdaság, így aztán az emberiség jövőjét is egy kutatás. A szakemberek úgy gondolják, létezik a növényvédőszereknél sokkal hatásosabb védelem a kártevőkkel szemben, és ez nem más, mint a növények saját immunrendszere.
Milyen jelei vannak, ha kibillen az immunrendszerünk egyensúlya? Tényleg tudjuk erősíteni a vitaminok szedésével? Mi a köze a táplálkozáshoz és a mentális egészséghez? És miért hallgassunk a gyerekek megérzéseire? Egészségpodcastunkban Falus András Széchenyi-díjas immunológus segített megtalálni a válaszokat.
Számos betegség, valamint a vírus- és baktériumfertőzések elleni készítmények kutatásában is nagy jelentőségű lehet az, hogy sikerült emberi immunrendszert „fejleszteni” egerekben.
Brit kutatók szerint vannak olyan emberek, akik szervezetének annyira erős az elsődleges védelmi vonala, hogy a vírus nem, vagy csak alig tud átjutni rajta.
Miért más és más személyenként az azonos vakcinára adott immunválasz? Erre a kérdésre találtak magyarázatot osztrák kutatók a csecsemőket védő BCG-oltás hatásának vizsgálatával.
Francia kutatók ezer emberen mutatták ki, hogy a dohányzásnak még évekkel az utolsó szál cigaretta elszívását követően is van jelentős rossz hatása az immunrendszerre.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
