Rákbetegek saját felturbózott immunsejtjeiből építettek rák elleni mikrohadsereget
Rákos sejtekre génszerkesztéssel kihegyezett T-sejteket engedtek szabadon egy kísérletben rákbetegek szervezetében. Az eredmények biztatóak.
Rákos sejtekre génszerkesztéssel kihegyezett T-sejteket engedtek szabadon egy kísérletben rákbetegek szervezetében. Az eredmények biztatóak.
Egy 70 kg-os felnőtt szervezete mindössze 3-4 gramm vasat tartalmaz, ám ez a kis mennyiség mégis esszenciális, azaz az életfunkcióink számára nélkülözhetetlen.
Mintegy egymilliárd forint támogatást nyert el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az immun- és endokrin-rendszer betegségeivel összefüggő kutatásainak folytatására – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény szerdán.
Nem csupán az eddig ismert problémákat okozza a stressz: szervezetünknek azt a képességét is gyengítheti, hogy kezelni tudja a betegségeket.
Immunrendszerünk az őszi-téli időszakban fokozott terhelésnek van kitéve, hiszen limitált lehetőségeink vannak a szabadtéri sportolásra, elleneben beltérben jobban terjednek a vírusok, több energiát igénylünk, viszont a fényhiány miatt fáradékonyabbak vagyunk. Ugyanakkor némi odafigyeléssel és tudatossággal egészségesen átvészelhetjük a hideg hónapokat.
A hosszú és forró nyár után egyik pillanatról a másikra köszöntött be a hűvösebb ősz, kénytelenek voltunk elővenni a melegebb ruhadarabokat. A sárguló levelekkel, a csípősebb hajnallal pedig egyre inkább oda kell figyelnünk az immunrendszerünk védelmére. Nemcsak a negyedik hullám köszöntött be, hanem más felső légúti megbetegedések szezonja is beindult. De mit tehetünk, hogy felkészültebben várjuk a hideget?
Nem ritka jelenség, hogy valakinek annak ellenére lesz negatív a Covid-tesztje, hogy a családjában körülötte többen is megfertőződtek. Hogy ez miért lehet így, arra a kutatók is keresik a választ, és könnyen lehet, hogy rá is találtak.
Az immunológiai óra mindenkinél másképpen jár, ezért az értéke az életkornál sokkal pontosabban megmutatja, milyen erővel képes fellépni a szervezet a különféle problémák ellen.
Fenyvesi Dóra kutató biológus, molekuláris genetikus, sejt- és fejlődésbiológussal beszélgettünk vitaminpótlásról, az alvás fontosságáról, illetve különböző egészség-hackekről.
A kutatók most először figyelték meg, hogy két vírus ahelyett, hogy egymással kelne versenyre, összefogva dolgozik, hogy minél több sejtet fertőzzön meg.
Az amerikai kutatók 206 csontváz fogazatából vett DNS-mintát vizsgáltak meg, és kiderült, hogy a pestisjárvány az eddigi legerősebb szelekció volt az emberiség történetében.
Svante Pääbo ősgénkutatásainak nagy eredményei közé tartozik annak kimutatása, hogy a mai európai és ázsiai emberek a génjeik 1–4 százalékát a Neander-völgyi embertől örökölték. A Nobel-díjak történetében ez a nyolcadik olyan eset, amikor egy szülő után (vagy vele együtt) a gyermeke is megkapja az elismerést.
Ha esetleg hezitálna.
Régóta tanulmányozzák már a kutatók az ember immunrendszerét, hogy a megértésével még jobb hatásfokkal gyógyíthassanak az orvosok. Most ezen a téren sikerült egy jelentős előrelépést tenni.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói szerint egy újfajta eljárással olyan készítményeket is elő lehetne állítani, amik hatékonyabban lépnek fel bizonyos fertőzőbetegségekkel szemben.
A szakemberek egy vizsgálat során arra jutottak, hogy mellrákban szenvedők esetében éjszaka, alvás közben sokkal több olyan sejt kerül a tumorból a véráramba, ami áttétet képezhet, mint nappal, az ébrenlét során.
Az emberi immunrendszer roppant bonyolult, és valójában még most sem ismert teljesen. A Harvard Egyetem kutatói megpróbálták a lehetetlent: egyetlen chipen modellezni védekezőrendszerünket.
A D-vitamin a vastagbéldaganat megelőzésében is segíthet.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az anyák a placentán keresztül átadják a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket a magzatnak.
Amerikai kutatók szerint, ha valaki a fertőzés után védőoltást kap, akkor a szervezete koronavírus elleni védelme akár 50-szeresére is növekedhet azokéhoz képest, akik nem oltatták be magukat.