Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az elmúlt másfél évben több kutatás is foglalkozott azzal, hogy koronavírus-fertőzés vagy az az ellen kifejlesztett védőoltás beadása után mennyi ideig védhet meg valakit az immunrendszere. A The New York Times most két olyan új tanulmányról ír, amelyek szerint a védettség legalább egy évig, de az is lehet, hogy egy életen át kitarthat.
A két tanulmány – amelyek közül az egyik már megjelent a Nature című tudományos lapban, a másikat pedig hamarosan szintén a Nature hozhatja le – szerzői szerint azok immunrendszerének, akik túljutottak a fertőzésen és felvették a védőoltást, valószínűleg nem kell majd újabb emlékeztetőt, például egy újabb védőoltást adni. Azoknak viszont, akik még egyik formában sem találkoztak a fertőzéssel, szükségük lehet erre, épp úgy, mint azoknak, akik csak enyhe tüneteket produkáltak a megbetegedés során.
Mindkét kutatás során olyan alanyokat vizsgáltak, akik az elmúlt évben megfertőződtek a koronavírussal. A már megjelent publikáció szerint náluk a csontvelőben még mindig találni olyan sejteket, amelyek emlékeznek a vírusra, és szükség esetén képesek antitesteket termelni ellenük. A másik kutatás arra jutott, hogy az immunrendszer memória B-sejtjei legalább 12 hónapig biztosan megmaradnak a szervezetben.
Scott Hensley, az amerikai Pennsylvaniai Egyetem immunológusa szerint a két eredmény egybevág azzal, amire egyre több szakirodalom uta: a fertőzés, valamint a védőoltás beadása után az immunrendszer hosszú ideig képes lesz reagálni a kórokozó újabb támadására. Hasonlóan látja a helyzetet Michel Nussenzweig, az amerikai Rockefeller Egyetem immunológusa. Szerinte a fertőzés és a védőoltás által közösen életre hívott memória B-sejtek olyan erősek, hogy még a mutációktól is képesek megvédeni az embert.
A beszámoló szerint ugyanakkor ez azokra, akik csak a védőoltást kapták meg – vagyis nem fertőződtek meg – valószínűleg nem vonatkozik, a védőoltás ugyanis másként mozgathatja meg az immunrendszert, mint a tényleges megbetegedés. Nussenzweig szerint ez azt jelenti, hogy akiknek csak a védőoltást adták be, azokat később valószínűleg újra be kell majd oltani.
Amikor a szervezet először találkozik a fertőzéssel, a B-sejtek gyorsan szaporodnak, és nagy mennyiségben termelnek antitesteket. Miután a betolakodót sikerült legyőzniük, egy részük a csontvelőben raktározódik el, és mérsékelt mennyiségű antitestet termel.
A washingtoni St. Louis-i Egyetem kutatói a koronavírus miatt termelődő B-sejteket vizsgálták. Összesen 77 ember vérét elemezték a fertőzés után egy hónappal, majd háromhavonta. A páciensek közül hatan kerültek a fertőzés miatt kórházba, a többiek közepes erősségű tünetekkel vésztelték át a megbetegedést. Az antitestjeik mennyisége a fertőzés után négy hónappal gyorsan, majd lassuló ütemben csökkentek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének védettek, a B-sejtek ugyanis nyugalomban várnak egy esetleges újabb támadásra.
A szakemberek hét hónappal a fertőzés után 19 embertől vettek csontvelőmintát. Kiderült, hogy közülük 15-nek volt értékelhető mennyiségű B-sejtje, a többieknek nem. A kutatást vezető Ali Ellebedy szerint ez azt jelenti, hogy a fertőzés után nem biztos, hogy a szervezet képes megbirkózni egy újabb hullámban érkező kórokozóval, ezért a szervezetnek szüksége lehet az oltásra.
A Moderna szerint 100 százalékos védettséget nyújt a kamaszoknak a koronavírus elleni vakcinájuk
A Moderna több mint 3700 tizenévesen tesztelte a koronavírus elleni védőoltását, és a vállalat közlése szerint 100 százalékos a hatékonysága.
Eközben Nussenzweig és csapata 63 olyan ember vérét elemezte, akik egy évvel korábban épültek fel a koronavírus-fertőzésből. A többségük enyhe tünetekkel vészelte át a megbetegedést, 26-an pedig már megkaptak legalább egy adag Moderna- vagy Pfizer-vakcinát. Kiderült, a vírus semlegesítésére szolgáló antitestek a fertőzés utáni 6–12 hónap között változatlan számban voltak jelen a szervezetben. A memória B-sejtek tovább fejlődtek, és a különböző variánsok ellen is védelmet nyújtottak.
Ezzel szemben azok, akik nem kaptak védőoltást, egy évvel a fertőzés után kevesebb memória B-sejttel rendelkeztek, amelyek nem voltak képesek megvédeni a szervezetet a variánsok – főként a dél-afrikai mutáns – ellen. A kutatás szerint az, hogy a fertőzés után valaki védőoltást is kapott, a szervezet ellenálló képességét nagyjából 50-szeresére növelte.
A kutatók szerint mindez arra utalhat, hogy azok, akik a fertőzés után a védőoltást is megkapták, hosszú távon is képesek lesznek ellenállni a koronavírus különböző változatainak is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
