Vas nélkül nincs erős immunrendszer sem

Ha az immunrendszerünk kimerült, általában a C- és D-vitaminhoz nyúlunk. Hiszen azt tanultuk, hogy az őszi-téli időszakban ez a két vitamin elég a gyógyuláshoz. Pedig nemcsak vitaminokra, de más nyomelemekre is szükségünk van a megfelelően működő immunrendszerhez. Ilyen például a vas is. Míg az elmúlt években a C-vitamin mellett egyre elterjedtebb lett a D-vitamin pótlása, addig a jód vagy a vas pótlására általában kevesebb figyelmet fordítunk. Pedig a hemoglobin, vagyis az oxigénszállító fehérje alapvető működéséhez vasra van szükség, de a sejtosztódáshoz, az energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz és az immunrendszer optimális működéséhez ugyanúgy elengedhetetlen ez a nyomelem.

Mit tudunk a vasról?

A szervezetben található vaskészlet hetven százaléka a hemoglobinban, míg három százaléka az izmokban, vagyis a mioglobinban, a fennmaradó mennyiség pedig a májban, a csontvelőben és a lépben található. A vér színét is ez a nyomelem határozza meg, hiszen minél nagyobb a vér oxigénszintje, annál élénkpirosabb a színe. A vas fontos építőköve a hemoglobinnak, így vérszegénység esetén a sejtek oxigénnel való ellátottsága romlik. A hemoglobin mellett a mioglobin, vagyis az izmainkban található fehérje is vasat tartalmaz. A vas segít a vázizom és a szívizom számára az izomsejten belül tartani az oxigént, lehetővé téve, hogy az kellő energiát termeljen az összehúzódáshoz.

Több vas = erősebb immunrendszer

Hogy mennyire vagyunk fogékonyak a fertőzésekre, általában egyéni tényezők sora határozza meg. Az ellenállóképesség függ a genetikai háttértől, a szervezet tápanyag-ellátottságától, a nyálkahártyák aktuális állapotától és a higiénés viszonyoktól. Az elmúlt évszázadokban számos járvány bizonyította, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges étkezés és a megfelelő higiénés viszonyok hiánya jelentősen megnöveli a megbetegedés kockázatát. A vitaminok önmagukban nem védenek meg semmitől, a megfelelő működéshez az ásványi anyagok és a nyomelemek is éppúgy nélkülözhetetlenek. Több kutatás is alátámasztja, hogy a testünk immunválasza összefüggésben áll a szervezet vasellátottságával is. Az alacsony vasszint gyengíti az immunrendszert, utat nyitva a megbetegedéseknek. Ám ennek a nyomelemnek pótlása nem annyira egyszerű.

Naponta fogyó vasraktár

Szervezetünk nem képes az esszenciális vas előállítására, így azt csak élelmiszerekből nyerhetjük ki. A táplálékkal bevitt vasnak mindössze tíz százaléka, egyes kutatások szerint pedig csak 4-8 százaléka szívódik fel és hasznosul, ami a bélhámsejtek belsejében, ferritinhez kötött formában tárolódik (raktárvas), és szükség esetén a vérkeringésbe kerül. A vas pótlására folyamatosan szükségünk van, mert naponta veszítünk belőle: a verejtékkel, a hajhullással, a körömvágással, de még a bőr hámlásával, illetve az anyagcsere-folyamatainkkal is a vasraktárainkat „dézsmáljuk”. A nők még inkább veszélyeztetettebbek, mivel a menstruáció miatt a fogamzóképes életéveik során folyamatosan több vasat veszítenek, mint a férfiak. Ha a vasraktárakat nem tudjuk kellően visszatölteni, az immunrendszerünk egyre nehezebben veszi fel a harcot a kórokozókkal, ez pedig megbetegedésekhez, fertőzésekhez vezethet.

Az egészséges életmód már nem elég

Mi a megoldás? Talán együnk minél több vasban gazdag ételt? Ma már ezzel sem mindig biztosíthatjuk a megfelelő ásványianyag- és vitaminbevitelt, mert élelmiszereink tápanyagtartalma évről-évre csökken. Az elmúlt 20-25 évben számos ország, köztük Kanada, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett a Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) is aggasztó tényeket közölt. Vizsgálataik szerint az elmúlt ötven évben jelentősen csökkent az ételeinkben található vitamin-, protein- és nyomelemtartalom. A vastartalom például először a felére, majd a negyedére esett vissza. A tanulmányok arra is rámutatnak, hogy míg egy alma régen négyszáz milligramm C-vitamint tartalmazott, mára egy ugyanakkora gyümölcsben mindössze négy milligrammnyi található belőle. A mai húsfélék a rosszabb minőségű takarmányok miatt csupán feleannyi vasat tartalmaznak, mint ötven évvel ezelőtt. De akkor hogyan tudjunk az immunrendszerünket az őszi-téli időszakban, pláne a koronavírus-járvány idején a megfelelő mennyiségű ásványi anyaggal felvértezni? A válasz: tudatos pótlással és megelőzéssel.

Előzzük meg a bajt!

A megelőzés a vaspótlás esetében is az egyik legfontosabb tényező. Mert míg a vírusokkal harcolunk, étvágytalanabbá is válunk, így a napi étkezések sem biztosítják a megfelelő mennyiségű vitamint és ásványi anyagot. Ráadásul betegség idején a vas vagy egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben szívódik fel a szervezetünkben, ezért a gyorsabb felépülés érdekében a gyógyulást követően érdemes tudatosan feltölteni a vasraktárainkat. Az is fontos lenne, hogy a fertőzéses időszakra megfelelően felkészítsük az immunrendszerünket. Ehhez a multivitamin-készítmények önmagukban nem elegendőek, mert magas magnézium- és kalciumtartalmuk gátolja a bennük lévő amúgy is csekély mennyiségű vas felszívódását, az ilyen tablettákat bevonó filmréteg pedig még tovább nehezíti a vas hasznosulását, mivel így az a bél távolabbi szakaszaiban szabadul csak fel, ahol már nincs vasfelszívódás. Jobb megoldás tehát a gyógyszerminőségű vaskészítménnyel való vaspótlás: ezek közül is a vas(III), azaz ferri-komplexet tartalmazó gyógyszerrel lényegesen kevesebb gyomor-bélbántalom, elenyésző székrekedés jár, mint a vas(II), azaz ferro-só tartalmúakkal. A ferri-komplex vaspótló szedése kényelmes is, hiszen – ellentétben a ferro-só-tartalmú gyógyszerekkel – más készítményekkel, valamint étkezéssel együtt is bevehető. Érdemes a vaspótlás mellett a C-vitamint, a cinket és a B-vitaminokat is pótolni, hiszen ezek javítják a felszívódás hatásfokát. Hogy mennyi vasra van szükségünk, illetve hogy milyen mennyiséggel támogathatjuk a szervezetünket, azt orvos segítségével állapíthatjuk meg. De előzetes eredményt adhat egy otthon végezhető gyorsteszt is, amely segít tisztába jönnünk szervezetünk vasszintjével.