Orbán titkos szolgái: intrikák és botrányok

Kovács József államtitkár neve nem sokat mond egy átlagos újságolvasónak, pedig fontos embere a kormányzatnak. A második Orbán-kormány idején ő vezényelte le az akkor még különálló két katonai titkosszolgálat, az elhárítás és a hírszerzés fúzióját és lett az így születendő Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ első embere. Aztán a negyedik Orbán-kormány megalakulása után néhány nappal a miniszterelnök felmentette őt a tisztségéből, de nem azért, hogy Kovácsot eltüntesse a süllyesztőben, ellenkezőleg: magasabb polcra tette. Az 1963-as születésű, gépészmérnök végzettségű Kovács a 2018 májusában megalakult kormányzati “hírszerzési központ”, a NIÁT-nak rövidített Nemzeti Információs Államtitkárság vezetője lett – immáron államtitkárként. A közvetlenül a miniszterelnök alatt működő, a titkosszolgálatoktól függetlenül működő NIÁT koordinálja a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat.

• Nem mint a filmekben

Bár a hírszerzésre a laikusok úgy gondolnak, mint egy misztikus világra, amelyben James Bondok rohangálnak, a valóságban ez a munka leginkább ahhoz hasonlít, amit az újságírók végeznek: információkat szereznek. A különbség, hogy a hírszerzőknek nem széles tömegeket, hanem csak egy szűk kört, a kormányzati döntéshozókat kell kiszolgálniuk információkkal, elemzésekkel. Ha például Orbán Viktor tudni szeretné, milyen lenne a fogadtatása a német gazdasági szereplői között egy adott kormányzati lépésnek, akkor az erről szóló tájékoztatást a hírszerzéstől is várja. Ez persze nem jelenti azt, hogy kizárólag a hírszerzés révén juthat a kormányzat releváns információkhoz, de ha egy titkosszolgálat rendre használhatatlan vagy “lejárt szavatosságú”, esetleg máshonnan is beszerezhető híreket hoz, és mindez nyilvánvalóvá válik, akkor az a szervezet könnyen elveszítheti a súlyát. Az is okozhat némi zavart, ha a hazai titkosszolgálatok ugyanabban a témában egymásnak ellentmondó híreket szolgáltatnak fajsúlyos kérdésekben.