A 23 éves Marcus Hutchins bevallotta bűnösségét egy korábbi ügyben, amelyben azzal gyanúsítják, hogy kártékony kóddal kereskedett. Óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
A Magyar Telekom felmérése szerint 15 ezer szakember hiányzik a magyarországi infokommunikációs szektorból, ezért volt szükség a nem mindennapi húzásra.
A reklámszakmának váltania kell, ha tényleg meg akarja érteni a nőket, sőt épp egy új korszak kezdetén állunk: szexizmussal és a nők tárgyiasításával ma már egyre kevésbé lehet bármit eladni. Főként az Y és a Z generáció várja el a márkáktól, hogy a profiton túl társadalmi hasznot is hajtsanak, közös ügyeinkben hitelesen szerepet vállaljanak. Nem véletlenül hódít a femvertising.
Egy új, a jelenleginél sokkal gyakorlatiasabb képzési szint bevezetésével, illetve a felsőfokú szakképzések felfuttatásával enyhülhet az akut informatikushiány.
Több mint 20 ezer informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és a SMART 2017 konferencián az is kiderült, hogy mi ennek a fő oka: olykor általános iskolai szintű készségek birtokában nincsenek a felnőttek, átképzésük így azelőtt kudarcba fullad, hogy elkezdhetnék őket tanítani.
A Hays fizetési körképe szerint Magyarországon informatikusként bruttó 330 ezer forinttól bruttó 1,5 millió forintig is lehet keresni.
Pénzügyi szakembereket és informatikusokat keresnek a GE szolgáltató központjába, amely már így is közel kétezer főt foglalkoztat.
Inkább a cafeteria, vagy az állásbörze, csak a fizetést ne kelljen emelni.
Egy bankrablással kapcsolatos nyomravezetői díjat csalta ki a rendőrségtől a férfi, aki azzal bukott le, hogy aztán visszautalta a pénzt.
Legalábbis Angliában ez a helyzet: az egyetemek versenyében az első helyen végzett az Imperial College, és annak is a geológus szaka. Aki itt végez, az féléven belül 73 267 fontra számíthat egy évben. Ez körülbelül annyi, mint amennyit a miniszterelnök keres.
A hiány nagy úr, éppen ezért a cégek már az egyetemi évek alatt lecsapnak az informatikushallgatókra, akik már diákmunkával is kereshetnek annyit, mint az átlagos "felnőtt".
Százezerrel több villamosmérnökre lesz Németországnak szüksége tíz év múlva, ahányat helyben tud képezni vagyis esélyes, hogy fokozódik a magyar szakemberelit elszívása.
Megnéztük, miként birkózik meg az országos informatikushiánnyal egy jól menő magyar vállalkozás. Tulajdonképpen sehogy. Fejlődik, de nem úgy, ahogy tudna. Amint az egész magyar gazdaság sem.
Kukás, tűzoltó, állatorvos, régész, szuperhős, Jedi lovag, esetleg kém akart lenni kiskorában? És bejött? Úgy fest, csak részben, vagy legalább részben. Olvasóink nagyobb része két lábbal áll a földön, a legtöbben racionális szempontok alapján mondtak le gyerekkori vágyaikról, vannak közöttük azonban megrögzött álmodozók is bőven, akik nem adták fel álmaikat, csak éppen felkészülnek a megvalósításukra. És vannak bőven olyanok is, akik már álmodni is "jól" álmodtak, és olyan munkával töltik az idejüket, amire mindig is vágytak.
Egyre több informatikus hiányzik Magyarországról, csak Java-fejlesztőből azonnal 10 ezret lehetne felvenni.
Magától ment az e-mail a főnöknek, hogy nem ér be reggel időben.
Bármennyire súlyosan hangzik, az elavult géppark, valamint az infrastruktúra miatt a magyar diákok esélytelenek, hogy lépést tartsanak a digitális fejlődéssel. Ám nem ez az egyetlen seb, amiből a hazai informatikaoktatás vérzik. Az iskolai rendszergazdák fizetése nemhogy a nyugati, de még a hazai átlagkeresettel sem tud versenyezni, pedig a diákoknak ők jelentik az informatikaoktatás egyik utolsó bástyáját. Csak ezt valamiért senki sem akarja észrevenni.
A magyar informatikusok közel kétharmadában merült már fel, hogy külföldön keres munkát, és minden tizedik konkrét lépéseket is tett a megvalósítás érdekében. A NetAcademia Oktatóközpont kutatásából az is kiderült, hogy a külföldi álláskeresést elsősorban nem a több fizetés, hanem a hazai fejlődési lehetőség és a szakmai továbbképzések hiánya motiválja. A külföldön remélt fizetés egyébként átlagosan a hazai három és félszerese, de ehhez nemzetközi minősítést kell felmutatni.
Az elmúlt két évben alig növekedett, több területen pedig stagnált vagy csökkent a diplomás magyarok fizetési igénye – derült ki a HVG Állásbörze felméréséből. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők által elvárt bér 2013-ban alig 2 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Az egyes területeket tekintve továbbra is az informatikusok fizetési igénye a legmagasabb. Noha sokaknak van konkrét elképzelése az elvárt munkabérről, a HVG Állásbörze tapasztalatai szerint sok fiatal, jellemzően pályakezdő álláskereső nem tudja felmérni, hogy elvárásai mennyiben csengenek egybe a munkaerő-piaci kereslettel.
Fegyveres rablások miatt keresték az osztrák és a svájci hatóságok azt a macedón férfit, akit Zalaegerszegen fogtak el a helyi rendőrök a napokban.
