Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az nem kérdés, hogy a magyar munkaerőhiány megoldását nagyban nehezíti a munkaerő-elvándorlás. Ilyen szempontból az egyik legnagyobb elszívó hatással Németország rendelkezik. És egy friss tanulmány szerint ez csak fokozódik majd a következő tíz évben – írja a Világgazdaság.
A kölni gazdaságkutató intézet (Instituts für Wirtschaft, IW) kutatása szerint, a következő évtizedben a Németországban végző villamosmérnökök nem tudják pótolni a nyugdíjba vonulókat, így 2026-ra százezerrel több szakemberre lesz szükség az országban, mint amennyit helyben képeznek. Különös tekintettel arra, hogy az USA, Ázsia és Európa között is éles verseny folyik a magasan képzett munkaerőért.
2005 és 2013 között évente átlagosan 10 500 fővel emelkedett az alkalmazott villamosmérnökök és informatikusok száma. A keresletet bővíti a digitális forradalom is, vagyis egyre több területen lesz szüksége mérnökök alkalmazására. Márpedig német oktatás az elmúlt években legfeljebb a nyugdíjba vonulókat tudták pótolni, a növekvő keresletet már nem voltak képesek követni. A technológiai változások miatti keresletbővülést főként külföldi mérnökökkel oldották meg: 2013-ra az alkalmazásban álló külföldi villamosmérnökök aránya már elérte a 10,8 százalékot.
Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület ügyvezető főtitkára szerint az említett százezres létszámba, nem csak a villamosmérnökök vannak benne, hanem az összes mérnök, ezen belül is – az automatizálásnak és a digitalizációnak köszönhetően – túlsúlyban lehetnek az informatikusok. Ettől függetlenül a német cégek növekvő kereslete önmagában is aggasztó a magyar cégek számára, különösen az északnyugat-dunántúli autóipari vállalatok számára, amelyek az alacsony munkanélküliség miatt már szinte csak egymástól tudják átcsábítani a munkavállalókat. Ráadásul a munkavállalókért már meg kell küzdeniük a szomszédos szlovákiai cégekkel is, hiszen Pozsony és Nyitra környéke több nagy autóipari beruházást is vonzott az elmúlt években, és 100-200 kilométeres körzetben kiépült egy jelentős beszállítói hálózat is, amely felszívta a helyi képzett és képzetlen munkaerőt, így már nálunk toboroznak.
A jó hír az, hogy a verseny hatására kezdenek felzárkózni a magyarországi mérnökfizetések is, legalábbis valamivel már kisebb a rés a magyar és a német bérek között a kvalifikált szakemberek esetében. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy amíg több mint 1,5-es a szorzó a kinti és itthoni fizetések között, az elvándorlás folytatódik.
