Számba vesszük, hogy mire kell figyelnünk, ha lakásunk eladása vagy egy másik lakás vásárlása mellett döntünk, milyen adókat és illetékeket kell megfizetnünk az ingatlan értékesítését és vételét követően 2023-ban, emellett megnézzük, milyen mentességek és kedvezmények vehetők igénybe. Megmutatjuk, hogy mit tartalmazzon feltétlenül az átadás-átvételi jegyzőkönyv, hogy elkerüljük a későbbi kellemetlenségeket.
Széles a kínálat, de egyre nő a kereslet is az albérletpiacon ahogy közeledik az őszi félév a felsőoktatásban, és ez is hajtja fel az árakat. Nem csoda, hogy a kedvezőbb árú helyeken másfélszeresre nőtt a kereslet. Budapesten a legmagasabb havi bérleti díj, a legolcsóbb pedig Miskolc a nagyvárosok közül. A fővárosban legolcsóbban a X., a XVII. és a XXI. kerületben vehető ki lakás.
Pekingben tavaly novemberben hirdették meg a támogatási programot, most hétfőn pedig közölték, hogy 2024 végéig érvénybe marad a támogatási rendszer. A tőzsde máris kedvezően reagált mind Sanghajban, mind pedig Hongkongban.
Szűkül a babaváró hitel, megszűnik a csok, és nem tudni, mi lép a helyére. A kormány az így kikényszerített kereslettel akarja megtámogatni a gazdasági növekedést.
A jelenlegi információk szerint 2024-től kizárólag az 5 ezernél kevesebb lakosú, úgynevezett preferált településeken lesz elérhető a csok és az úgynevezett falusi csok. A babaváró hitelt illetően is szigorítást jelentettek be: bár jövőre 10 millió forintról 11 millió forintra nő a felvehető összeg maximuma, kizárólag olyan párok igényelhetik majd, ahol a feleség nem idősebb 30 évesnél. Ebben a helyzetben sok család számolgatja, hogy vajon mire számíthat jövőre: érdemes kivárniuk a lakásvásárlással, vagy inkább minél hamarabb lépjenek. A Bankmonitor szakértői elkészítettek egy olyan kalkulátort, amelyben a személyes adatok megadását követően azonnal számszerűsíthető, hogy pénzügyileg mi a helyes döntés.
Felszámolja hazai érdekeltségeit a CA Immo, 180 ezer négyzetméternyi irodaépület kerül a piacra, közte a Bartók Ház és a Millenium Towers.
A lakáspiaci adásvételek száma 43 százalékkal esett vissza, az ingatlanhitelezés szinte állóra fékezett, az árak pedig egy ideig csökkentek, de lehet, hogy hamarosan újra felfelé indulnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből.
Nagyot ugrottak az albérletárak idén, de van olyan megoldás, amellyel lefaraghatók a bérleti díjak.
Az eladó lakások iránti érdeklődés jelentősen visszaesett, de az internetes ingatlanhirdetéseket sokan nézik. Az Ingatlan.com szerint ez arra utal, hogy a vevők alig várják, hogy piacra léphessenek, amihez alacsonyabb hitelkamatokra lesz szükség, de már erre is mutatkozik esély.
Még így is sokkal kevesebben fontolgatják az ingatlanvásárlást, mint egy évvel ezelőtt.
Sokkal kevesebbet vásároltak az Európai Gazdasági Térségen kívüli ingatlanbefektetők a magyar ingatlanpiacon.
Egyre több európai ország próbálja enyhíteni a nagyvárosok lakáspiacán kialakult feszült helyzetet. A fordulatot Európa-szerte a jövő évtől életbe lépő európai szabályozás hozhatja el, amely az adóhatóságok számára könnyebb hozzáférést tenne lehetővé a rövid távú apartmankiadásban érdekelt tulajdonosok adataihoz, illetve a közvetítőoldalak is csak az adóhatóságnál regisztrált lakások hirdetését fogadhatnák be. A Deutsche Welle riportja.
Tavaly az év utolsó negyedévében kezdett csökkenni a használt lakások ára, a folyamat várhatóan idén is folytatódik.
Az árak nőnek, a kínálat is, de a kereslet közben megfeleződött a bizonytalan gazdasági környezet miatt.
Közel az idő, amikor olcsóbbak lesznek az ingatlanok, mint tavaly. Az ingatlan.com szakértője szerint a legnagyobb bajt a pénzügyi környezet kiszámíthatatlansága okozza a piacon.
Közel 600 ezer forint nettó igazolt jövedelem szükséges ahhoz, hogy egy átlagos pesti panellakásra hitelt lehessen felvenni, ha az ember csak minimális önerőt tud felmutatni – számolt a Bankmonitor. Mi történik, amitől ekkora a drágulás, és mire készülhet az, aki mostanában szeretne ingatlanhitelt felvenni? A Bankmonitor Podcastjében Fülöp Norbert és Bártfai Krisztián mellett Sztojcsev Iván, a hvg.hu újságírója beszélte át az ingatlanpiac és a lakáshitelezés helyzetét.
A nagyvárosok lakossága egyre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája viszont már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
Az MSZP-s Tóth Csaba egy zuglói, pártalapítványi ingatlant szerzett meg jó áron, és az általa korábban „szar üzletnek” nevezett ügylet azért megszázszorozta a cége profitját. Gyanúsítottja még nincs a hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozásnak, de új fejlemény, hogy már „szakértők” bevonásával vizsgálódik a rendőrség.
Budapest és a legnagyobb vidéki városok lakosságszáma is esett.
Nőttek az átlagfizetések, amivel a lakásukat kiadó tulajdonosok is számoltak.
