A magyar lakáspiacon stabil részesedéssel rendelkező külföldiek körében a belvárosi lakások a favoritok, de a Balaton és Győr-Moson-Sopron megye is népszerű. A legtöbben Londonból, Pekingből, Tel-Avivból, Moszkvából, valamint Bécsből és a nagy német városokból érdeklődnek. Az eladó ingatlanok közül az 50 millió forintnál olcsóbbakat keresik leginkább, kiadó lakások esetében pedig havonta akár 250 ezer forintot is fizetnének a külföldi bérlők.
A tavalyi évhez hasonlóan élénk lakáspiaci forgalom várható 2017-ben. Az év eleji forgalom a legtöbb részpiacon elérte a tavalyi éves időarányos mértéket, néhány vidéki városban és a főváros legtöbb kerületében élénk volt a forgalom, ami az árak további emelkedéséhez vezetett.
A kormány által közzétett dokumentum szerint ők vették a legtöbb itthoni ingatlant 2016-ban.
Vidéken és Budán nő a befektetési céllal lakást vásárlók aránya, Pesten viszont inkább saját célra vesznek ingatlant.
Az elmúlt években előtérbe került az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása a hazai ingatlanállománynál. Elindult a panelprogram, megjelent a kötelező energetikai tanúsítás. De mindezek hatására vajon mennyire vált fontossá az emberek számára az energiatakarékosság, figyelnek-e rá lakásvásárlásánál, és mennyire hajlandóak megfizetni az árát?
A negyvenes évei második felében jár, Budapesten vagy a környékén szeretne lakni és 15 milliónál többet nem szívesen költene erre – ilyen az átlagos lakáskereső.
A nemzetközi piacra is kilépnének a fejlesztéssel, ami a nem egyedi lakáshirdetéseket szűrné ki.
Néhány romos, kertes ház, felújítandó lakótelepi lakás és még rosszabb állapotú belvárosi garzon, vagy nagyobb számban belső udvaros, osztatlan közös tulajdonú ingatlan fér bele ebbe a kategóriába.
Tízből kilenc magyar saját tulajdonú ingatlanban lakik. A 35 országot tömörítő OECD országok között ezzel dobogós, harmadik helyezett hazánk. A magas rátának pedig a közvetlen lakhatási célon túli okai is vannak.
Ugyan egyetlen 115 évesnél idősebb magyar sem él, az állam felkutatná az ő ingatlanjaikat. A kormány javaslata első ránézésre furcsa, de mégis van értelme.
Soha nem volt még ekkora üzlet a brit ingatlanpiacon.
Fújhatják a dollármilliomosok, Monacóban egy tágasabb mosdót is nehezen tudnának venni egymillióból a top kategóriába (az ingatlanok legdrágább 5 százaléka tartozik ide) sorolt épületekben.
A Pest megyei agglomerációs lakásárakban megmutatkozó különbségekre leginkább az adott település fővárostól mért távolsága ad magyarázatot, azaz minél közelebb fekszik a fővároshoz, annál magasabb fajlagos lakásárak jellemzik az adott települést. Az Otthon Centrum a legmagasabb családi ház árakat Ürömön, Solymáron és Budakalászon, míg a legalacsonyabbakat Nagykőrösön, Kiskunlacházán és Albertirsán mérte.
A vásárlók hajlandóak többet fizetni, ha megkímélhetik magukat a felújítástól.
Irreális árak lettek a budai harmadik kerületben.
A lakásvásárlási szempontok változásával veszített presztízséből az utcaszint, s ez a tendencia az árakban is jelentkezett. Az építtetők különböző módszerekkel igyekeznek feldobni ezeket az ingatlanokat – bár van néhány olyan előnyük, ami továbbra is keresetté teszi őket a piacon. Vidéken ráadásul két okból is sokkal jobban szeretik a földszinti lakásokat.
Csok ide, béremelés oda, az elszálló ingatlanárak miatt kinyílt az olló, emberi léptékkel nézve a végtelenségig nyúlik a saját lakás megszerzéséhez szükséges idő.
A GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint idén kedvezőek a hitelkonstrukciók, ezért egyre többen vehetnek majd hitelből is lakást.
A elmúlt egy-két év eszelős drágulása után mintha megtorpant volna az albérletek drágulása, a piac elkezdett kiegyenlítődni.
Soha nem voltak ilyen mgasan a magyar lakások árai. Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül. Tavaly a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt az értéknövekedés, ami messze meghaladja az EU egészén mért 4,3 százalékos átlagot.
