Tényleg szükség van napi 10 ezer lépésre?
Nemcsak hosszú ideig tart, de felesleges is – állítja egyre több kutatás a fitneszedzők által sulykolt bűvös napi tízezer lépés szükségességéről.
#instant tudomány
Bizonytalan oltásügyben? Tudósok vizsgálják, miért
Immanuel Kantra is lehet hivatkozni vagy a Fülöp-szigeteki dengue-járványra is. Egy angol egyetemen külön csoport kutatja az oltás iránti bizalom – illetve bizalmatlanság – hátterét. Ez a bizalmi kérdés a WHO szerint nagyobb egészségügyi kockázat, mint az AIDS.
Az origami adta az ötletet egy spéci új sebtapaszhoz
A több száz éves, japán hajtógató módszert vették kölcsön a Massachusettsi Műegyetem (MIT) kutatói egy olyan sebtapasz kifejlesztéséhez, amellyel a testen belüli sérülések foltozhatók.
Nehezebben érthető, ha maszkban beszélnek hozzánk, de van jó hír is
Az általánossá vált maszkhordás közel egy éve után úgy tűnik, az emberek alkalmazkodnak az ilyen kiegészítőkben történő beszélgetésekhez, az érthetőséget azonban a beszédstílus is befolyásolja – foglalták össze észrevételeiket amerikai szakemberek a Cognition című online folyóiratban.
Hét perc terror a Marson – videón a NASA-szonda landolásának kulisszatitkai
A NASA az eddigi legfejlettebb szondáját küldte a vörös bolygóra, hogy akár ősi élet nyomaira is rátaláljon a marsi talajban. Kereszturi Ákos planetológus videóban magyarázza el, miért olyan nagy jelentőségű ez a misszió.
Lukács Noémi a vakcinákról: Nem a szerek jelentik a fő halálozási okot, hanem a fertőzések
A Nógrád megyei Szirákon, dédszülei patinás házában alakította ki biotechnológiai laboratóriumát az mRNS-alapú vakcinák minőség-ellenőrzésében szerepet játszó ellenanyag felfedezője. Lukács Noémi biológus családi vállalkozásban működő cége világméretű szállítója az antitesteknek, melyekkel a vakcinagyártók kizárhatják az oltóanyag dsRNS-szennyezettségét.
Mennyire véd egy 95 százalékos hatásosságú oltás? És tényleg jobb, mint egy 50 százalékos?
A matek nem egyszerű, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy minél több embert minél gyorsabban beoltsanak hatásos és biztonságos oltással.
Pardi Norbert biokémikus: Nem mutálódna a koronavírus, ha be lenne oltva az egész világ
A magyar biokémikus, Pardi Norbert is részt vett a Pfizer, a BionTech és a Moderna által fejlesztett koronavírus elleni oltóanyag technológiájának kidolgozásában, Karikó Katalin munkatársaként. A kisújszállási születésű tudós tíz évvel ezelőtt, szegedi diplomája megszerzése után, a HIV elleni vakcina kutatásán kezdett dolgozni az Egyesült Államokban. A most 40 éves Pardi a "borhoz főz", és ismét elkezdett zongorázni.
Új kutatás: 60 év felett tessék szunyókálni ebéd után
A vitát nem dönti el, de egyfajta adalékkal szolgál egy új, a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium (CMST) által támogatott kutatás az idősebbek délutáni szunyókálásával kapcsolatban.
Mobilozási szokásaink változásai is jelzik, ha influenzásak vagyunk
Az atlantai Emory Egyetem informatikusai egy tízéves projekt keretében vizsgálták, miként jelezhetik a mobiltelefon-adatok az influenzaszerű megbetegedésben szenvedők viselkedésének változásait.
A világ első járványügyi nyomozását egy csecsemő pelenkái és sörfőzők segítették
A modern járványtan 1854-ben Londonban született, amikor egy angol orvos térképen ábrázolta a kolera áldozatait, így bizonyítva, hol a fertőzés gócpontja. A kortársak inkább a miazmákban hittek.
Tényleg veszélyesebbek a koronavírus új mutációi? Védenek ellenük a vakcinák?
Minél több embert sikerül beoltani, annál kisebbek az esélyei a koronavírus új, esetleg fertőzőbb változatainak.
Nem a kevesebb evés a hosszabb élet titka, állítják legyeken vizsgálódó tudósok
Új megvilágításba helyezték a fehérje és a koleszterin öregedésre gyakorolt hatását ausztrál kutatók, legalábbis legyeken végzett kísérleteikben.
A makákók felmérik, milyen értékű tárgyat csentek el, és annak megfelelően alkudoznak
Közismert tolvajok, mégsem bántják őket, hanem inkább üzletelnek velük. Azokról a makákókról van szó, amelyek az indonéziai Bali szigetén, az Uluwatu-templomban élnek, és rendszeresen elcsenik a turisták holmijait.
Itt Orbán Viktort egy lapon említik Perónnal, Mussolinivel és Indira Gandhival is
A populisták sokáig kormányoznak, vonakodnak átadni a hatalmat és gyengítik a gazdasági növekedést. Orbán Viktorra ebből nem mindegyik egészen igaz. Mi derül ki abból, hogy német kutatók minden eddiginél nagyobb adatbázist állítottak össze a populistákról?
Összeütöttek néhány tojást, hogy megnézzék, mi történik agyrázkódáskor
Komolytalannak tűnhet összehasonlítani legfontosabb szervünket, az emberi agyat egy tojásfehérjében lebegő puha tojássárgájával, pedig éppen ezt tette a pennsylvaniai Villanova Egyetem tudósainak egy csoportja. Azt, hogy mi történik az emberi aggyal traumás agysérülés vagy agyrázkódás során, tojással modellezték, és nem alaptalanul.
Kardió Mozartra: sokat dobhat az edzésen, ha közben klasszikus zene szól
Jók a pörgős és ritmusos rock, dance, hiphop vagy R&B számok az edzés- vagy versenyhangulat megteremtéséhez, de a sportolóknak érdemes lenne olykor klasszikus zenét is hallgatniuk fizikai erőkifejtés közben.
Nem jó ötlet felváltva használni az e-cigit és a simát
Rosszul gondolkozik az, aki csak fokozatosan térne át a hagyományos dohányzásról az elektromos cigarettára, a kétféle módszer kombinálása ugyanis problémás lehet – állítják amerikai kutatók.
Érdekes különbség: más népek máshogy érzik a keserűt
Az etnikai hovatartozás is szerepet játszhat abban, mennyire érzi valaki keserűnek az étcsokoládét, a brokkolit vagy a grapefruitot – állítják dán kutatók. A megállapítás meglepő, a magyarázat prózaibb
Kutatások eredménye: 4-5 hónap után már érződik az e-biciklizés hatása
Nem kell annyit tekerni rajta, mégis javítja az egészségi állapotot. Sorra bizonyítják ezt azok a tudományos vizsgálatok, amelyeket az elektromos kerékpárokkal végeznek.