Tényleg veszélyesebbek a koronavírus új mutációi? Védenek ellenük a vakcinák?

Menekül a koronavírus. De ez nem jó hír, az később következik. Menekülő („escape”) mutánsról akkor beszélnek a szakemberek, amikor egy kórokozó változatai közül a természetes szelekció azokat teszi meg győztesnek, amelyek megmenekültek az emberi szervezet védekezőmechanizmusában szolgáló, mostanában sokat emlegetett antitestek elől.

Az új koronavírus mutációi közül a „dél-afrikai” és a „brazil” tűnik ilyennek. Mindkét régióban sok volt a fertőzött, helyenként már oltás nélkül is kialakult a nyájimmunitás. Ilyen körülmények között fordulhat elő, hogy a vírus mutációi közül azok sokszorozódnak nagyobb számban, amelyek történetesen ellenállóbbak az antitestekkel szemben. (A vírusok egyébként is rendszeresen változnak, az véletlen, hogy melyik eltérésnek van jelentősége; a legtöbbnek nincs.)

Futnak a vírusmutációk után a magyar hatóságok

Az újabb mutációk miatt van szükség az ország lezárásának fenntartására - mondta egy virológus a HVG-nek. A kormány kommunikációja viszont nem segít tisztán látni.

Ezt a logikát támasztja alá, hogy a „dél-afrikai” és a „brazil” mutáció, bár valószínűleg egymástól függetlenül alakult ki, hasonlóan változott meg: a sokat emlegetett tüskefehérjénél, éppen úgy, hogy az antitestek nehezebben találjanak fogást rajta. Más lehet a helyzet a „brit” változattal. Arrafelé a vírus által megtalált emberek többsége sem fertőzésen nem esett még át, sem beoltva nem volt. Ezért nem volt ok olyan szelekcióra a mutációk között, amely kedvezett volna az antitestek ellen jobban védekezőknek. Más kérdés, hogy ez a változat fertőzőbb-e, és ha igen, mennyivel.