A populizmus olyan, mint a pornográfia – abban az értelemben, hogy nem könnyű pontosan meghatározni, mi az. A definíció nehézségeiről egy nemrégi német populizmus-tanulmány szerzői egy amerikai főbíró, Potter Stewart ismert 1964-es mondását idézik a pornóról: „Ha látom, akkor már tudom, hogy az“.
Mégis meglehetősen jól meghatározhatónak tartják a kutatók, hogy kik voltak az utóbbi bő évszázad populista vezetői. Ennek alapján rakta össze három közgazdász, Manuel Funke, Moritz Schularick és Christoph Trebesch azt a listát, amelyen az 1900 és 2018 közötti évek ötven populista vezetőjének a hatását, főképp a gazdasági mérlegét próbálták leírni. Tanulmányukat az egyik tekintélyes német gazdaságkutató intézet, a kieli IfW tette közzé.
Mi sem időszerűbb ennél: napjainkban virágkorukat élik a populisták. A vizsgált 60 országból (ezek adják a világgazdaság 95 százalékát) több mint 25 százalék élén találtak populistát. Ez több, mint 1900 óta bármikor. Hasonló sűrűsödésre az 1930 körüli gazdasági válság idején volt példa. A dolgozatot Trump amerikai elnök távozása előtt zárták le, így a bevezetőben kiragadott hét mai példa: Brazília, Magyarország, India, Lengyelország, Nagy-Britannia, USA.
