Hiába megalázóan alacsonyak a doktoranduszi fizetések, hiába keresnek a fiatal kutatók százezrével külföldön munkát, hiába költ a kormány arányában és mértékében is keveset a tudomány támogatására, az olasz tudósok mintha megtáltosodtak volna: szakmai publikációik száma és impaktfaktora is jelentősen megugrott.
Ne hozzunk meg fontos döntéseket korgó gyomorral – summázható a skóciai Dundeei Egyetem pszichológiai tanszékének kutatása. A Benjamin Vincent által vezetett vizsgálat megállapította, hogy az éhségérzet türelmetlenné teszi az embereket, és ez hatással lehet a döntéseikre.
A zöld teában lévő egyik természetes összetevő segíthet az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok legyőzésében – állítják brit kutatók.
A klímaváltozáshoz mérhető, ahogy a műanyag szemét „megfertőzi” az ökoszisztémát. Az újrahasznosítás önmagában nem elegendő. Egyelőre olyan csomagolóanyagok sincsenek, amelyekkel kiváltható lenne a műanyag. De forradalmat hozhat, hogy felfedezték: egy mutáns enzim műanyaggal táplálkozik.
Az e-cigaretta egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusait még kutatják, az viszont már valószínűnek tűnik, hogy az e-cigi csak pótmegoldás, jobb teljesen leszokni a dohányzásról.
A százezer dolláros rekordárakat a milliósak váltották fel, de már olyan gyógyszer is van, amelyből egy kúrányi 2 millió dollárba kerül.
Minek sanyargatni a diákokat a tollbamondással, ha ugyanezzel segíteni is lehetne őket? Így foglalható össze annak a francia kezdeményezésnek a lényege, amit egy grenoble-i pszichológusprofesszor, Marie-Line Bosse és társai vetettek fel.
Ha gondolkodni még nem is képes, de tudományos felfedezéseket már meg tud jósolni a mesterséges intelligencia. Legalábbis ezt állítják a Berkeley Egyetem kutatói, akik a gépi tanulás és a nyelv kapcsolatát vizsgálják.
Még nem a Terminator cseppfolyós gépszörnyetegére kell gondolni, de az már most biztos, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb alkalmazkodóképességre, rugalmasságra lesz szüksége a távirányítású eszközeinknek, ha hatékonyan akarjuk felderíteni kozmikus szomszédságunkat.
Többnyire hasznos gyógyszer vagy ártalmatlan étrend-kiegészítő – de szerencsétlen esetben nem létező betegséget szimulálhat vagy éppen életveszélyes állapotot leplezhet el. Ez derül ki lassacskán a biotinról (B7-vitamin).
Stresszhelyzetben csapdaként működhet a közösségi média, de a kitöréshez az egyéni tudatosságon túl a szolgáltatók jó szándékára is szükség lenne.
A mobilos játékokkal nemcsak „kockulni” lehet, hanem alkalmasak az agy pillanatnyi állapotának felmérésére is. Ezt egy angol mérnökökből és orvosokból álló kutatócsapat jelentette be a Londonban rendezett UbiComp nemzetközi komputertechnológiai konferencián.
Hiába panaszkodnak a kicsik gyakran arra, hogy fáj a fejük, a legtöbb szülő nem veszi komolyan, nem tekinti a tüneteket betegség jeleinek, ezért aztán nem is kezelik megfelelően. A fájdalomcsillapítók ráadásul még fokozhatják is a problémát.
Elég, ha annyit mondunk, hogy genetikailag közelebb állunk a kelet-afrikai népekhez, mint azok a dél-afrikaiakhoz.
Miért jobbak az európai meteorológiai előrejelzések, mint az amerikaiak? – tették fel a kérdést a tengerentúlon, a hónap elején a Bahamákat letaroló Dorian hurrikán kapcsán. A két nagy előrejelző központ – az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) és az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat (NWS) – vetélkedéséből ugyanis újabban rendre az előbbi jön ki jobban.
Már hetven éve leírták, miért pusztítjuk a Földet, miért mentek bele országok fegyverkezési versenybe, és miért hoznak meg az emberek olyan döntéseket, amelyekkel hosszú távon mindenki rosszul jár. Aztán közgazdászok és pszichológusok elkezdtek összedolgozni, és arra is rájöttek, mi lehet a megoldás.
A mellrák kockázatát a lombikbébiprogramok során nagy mennyiségben adott hormonok növelhetik – állítják magyar orvosok.
Kutatják, tudna-e az agy mesterséges végtagot mozgatni. A természetesen kialakult pluszvégtaggal ugyanis simán elbír.
Egyszerű érzékelővel meg lehetne oldani, hogy ne legyen hulladék a még fogyasztható ennivalóból.
A varázsgomba hatóanyagával, a pszilocibinnel, az LSD egy rokonával kísérleteznek több helyen, mert fél évszázados szünet után a kutatók ismét azt remélik, hogy a szerrel enyhíthető a depresszió vagy a szenvedélybetegség.
