Egy pénzügyi igazgatóból lett biciklis futár történetét dolgozza fel Hatházi Fanni Majdnem jó című dokumentumfilmje. A rendezővel készült interjúnkból kiderül, mi visz rá valakit egy ilyen drasztikusnak tűnő váltásra és milyen fogadtatásra talál a társadalom részéről, és arról is beszélgettünk, miért kellene többet foglalkoznunk az olyan népbetegségekkel, mint amilyen a kiégés.
A februárban kitört háború óta számtalan alapítvány, civil és állami szervezet segíti az Ukrajnából menekülteket.
Németh S. Szilárdnak feltették a kérdést, hogy szerinte hibázott-e valaki akkor, amikor az ATV műsorába meghívták a propagandamédia egyik újságíróját kérdezőnek, és akinek a kérdéseire Baranyi Krisztina polgármester nem volt hajlandó válaszolni.
A miniszterelnök lánya egy reklámipari podcastban beszélt arról, hogy miképp hat a válság az iparágra.
Hosszú, alákérdezős interjúban válaszolt az Indexnek a kulturális és innovációs miniszter. Csák János beszélt a Fudan Egyetemről, beszólt a Színház- és Filmművészeti Egyetem demonstráló hallgatóinak, de a mostani tanártüntetések résztvevőinek is. Persze a baloldal sem maradhatott ki a sorból.
A NATO főtitkára az amerikai félidős választásokra készülő republikánusoknak is üzent, akik azzal kezdtek kampányolni, hogy megvágják az Ukrajnának folyósított támogatásokat.
Újabb ársapkák jöhetnek – derült ki a miniszterelnök péntek reggeli Kossuth rádiós interjújából. Orbán Viktor azonban egyelőre nem árulta el, hogy pontosan mik lehetnek ezek a termékek. A kormány beavatkozott a kkv-k hiteleibe is: a miniszterelnök arról beszélt, hogy ezeknél a hiteleknél 7,7-8 százalék közti maximumban határozták meg a kamatok plafonját, a veszteséget pedig a bankoknak kell lenyelniük. Orbán elmondása szerint a kormány pedig mindeközben azért küzd, hogy 2023-ra egy számjegyűre tudják szorítani az inflációt.
Amint lelépett a színpadról, elárasztották oldalát a negatív kommentelők, majd iskolája oldalát is elérték. Szerinte azonban paradox a helyzet: pont abban a hangnemben kérik őt számon, amit amúgy kritizáltak vele kapcsolatban.
A miniszter kifejtette, hogy Magyarország inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így „a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül”.
Az író egy friss interjúban fejtette ki a véleményét többek közt az orosz-ukrán háborúról, Orbán Viktor és Putyin kapcsolatáról, Angela Merkel örökségéről és a Nyugat hiszékenységéről.
Gurubi Ágnes Másik Isten című könyvének női főszereplője a férfiak között lavírozva próbálja megtalálni önmagát. A regényből kiindulva beszélgettünk a szerzővel vágyról és függőségről, a felnőttkori önismeret hiányáról, de az is szóba került, miért jó lehetőség egy krízis arra, hogy számot vessünk az életünkkel, és miért kapjuk fel még mindig a fejünket, ha egy nő Nobel-díjat kap, vagy a szexualitásról ír.
A mostaninál magasabb labda egy ellenzék számára nem létezhet, ahogy az is biztos, hogy ennél aktuálisabb soha nem volt egy újraelosztásra, a középosztály védelmére építő szociáldemokrata program – mondja Szeged polgármestere a HVG-nek.
Dézsi Csaba András azt az emlékét is felidézte, amikor egy almáért bement a hideg szobába.
Mikulas Bek, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Csehország Európa-ügyi minisztere szerint Orbán Viktor megosztó politikusnak számít.
Szinte biztosan szándékos robbantás miatt lyukadt ki a tenger alatti gázvezeték, és az a legvalószínűbb, hogy Putyin áll az akció mögött, de ezt jó eséllyel soha nem lehet majd egyértelműen megállapítani – mondja Kaiser Ferenc egyetemi docens, biztonságpolitikai szakértő.
A Kossuth rádióban az Oroszország elleni szankciókról, az inflációról és a migrációról kérdezték a miniszterelnököt.
„A negatív erők valamilyen rejtett módon egyesülnek, és a sok jóra törekvés sem elegendő, hogy a katasztrófát feltartóztassa” – mutatja meg Rémtörténetek című új regényében a 80. születésnapját október 14-én ünneplő író.
Először szólalt meg a tiltakozások kirobbanása óta tankerületi vezető a sajtónak, miután felhívtuk magántelefonján. Hajnissné Anda Éva, az I., II. és XII. kerületi iskolákat tömörítő Közép-Budai Tankerületi Központ igazgatója szerint a pedagógusok követeléseinek van jogalapja, a módszerekkel viszont nem ért egyet, sőt azokat olykor megfélemlítőnek és törvénytelennek tartja. Kifogásolja azt is, hogy a diákokat tiltakozásra kényszerítik.
Sárkány Hunor szerint még 2023 is nehéz időszak lesz, csak 2024-től lehet könnyebb.
A házelnök ismét interjút adott, kitért a pedagógusok bérére és a visszatartott uniós pénzekre is.
