Hercsel Adél
Hercsel Adél

Weöres Sándor pajzán, és még kiadatlan gyerekversei, Gárdonyi Géza titkos öregkori naplója, Márai Szabad Európa Rádióban elmondott jegyzetei – a közeljövőben számos klasszikus magyar irodalmi csemegét adnak ki. Összeszedtünk ezekből tízet.

Bánffytól Weöresig
  1. Bánffy Miklós: Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja
  2. Makkai Sándor: Ördögszekér
  3. Bánffy Katalin: Ének az életből
  4. Márai Sándor: Fedőneve: Ulysses
  5. Tamási Áron: Bölcső a hegyek közt
  6. Weöres Sándor: Priapos – Pajzán versek
  7. Kós Károly: Életrajz
  8. Gárdonyi Géza: Titkos napló : A természet kalendáriuma
  9. Nemes Nagy Ágnes: Útirajzok
  10. Weöres Sándor gyerekversek

Bánffy Miklós: Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja

Bánffy Miklós (1874–1950), a polihisztor erdélyi gróf álnéven kiadott emlékirat-gyűjteménye igazi stílusbravúr, hiszen azt akarja elhitetni olvasójával, hogy egy 17. századi pikáns műről van szó. Ám a figyelmes olvasó már a mű előszavánál gyanút foghat, hiszen a „sebesvári könyvtár” és a „Kolozs-monostori Képtelen levéltár” említésével a karneváli maszk félig-meddig előbukkan a tudományos álca mögül. A Bánffy által illusztrált félelmetes szatíra az ifjú 17. századi íródeák, Fortéjos Boldizsár feljegyzéseit tartalmazza, aki egyszemélyben világutazó, babonákon nevető protestáns diák, aki groteszk meséivel megmutatja a világ „másik arcát.”

„Az apokrif Fortéjos Deák (...) kizárólag egy elmés formai ötlet szüleménye. Rövid történetkék vannak benne, de ezeknek nem fontos sem a meséje, sem a mondanivalója – az írónak csak egy volt fontos: az a forma, amelyen a novella ősei, a reneszánsz-kor novellái vannak írva, szerkezetének együgyű lazaságával, hangjának gyermetegségével, frivol dolgokat erkölcsi tanulságok átlátszó kendőjével leplező szemforgatásával, vallási szigor mögé búvó életörömével, amely éppen úgy meg tud nyilatkozni csintalan asszonyok férjet kijátszó ravaszkodásaiban, mint Assisi Szent Ferenc állatszelidítő jóságában” – írta a kötetről Schöpflin Aladár 1932-ben, a Nyugatban, amikor már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a rejtélyes mű mögött Bánffy Miklós áll. A Bánffy-életműsorozat kiadatlan és befejezetlen művekkel folytatódik ősszel, de a Bánffy-bedekker is készül rövidesen.

(Várható megjelenés: 2014. március 28.)

Makkai Sándor: Ördögszekér

Makkai Sándor (1890–1951) a modern történeti regény nagymestere, gróf Bánffy Miklós írótársa, az erdélyi helikonisták egyik legismertebb alkotója. Szépirodalmi műveit javarészt az Erdélyi Szépirodalmi Céh jelentette meg 1925 és 1943 között. Később elhallgatták műveit, vagy csak egyik-másik jelent meg, a teljes életműve jószerivel ismeretlen a mai olvasónak. Első megjelenésekor az Ördögszekér egy csapásra zajos könyvsiker lett, ugyanis a „híres és hírhedt” regény a Báthoryak szerelmi történeteibe enged bepillantást, mi több, Báthory Anna rejtélyes élettörténetének szaftos részleteibe avatja be olvasóit, nem véletlen, hogy a kor vadromantikus botránykönyvének tartották.

A történet 1601-ben kezdődik, és 1636-ban zárul. A csíksomlyói Báthory István árvái, Gábor és Anna az ecsedi Báthoryak udvarába kerülnek. Évekkel később a rendek Báthory Gábort emelik Erdély trónjára, ám az ifjú fejedelem öt év múlva gyilkosság áldozata lesz, s helyét Bethlen Gábor foglalja el. Mindeközben a másik árváról, Báthory Annáról már olyan pletykák keringenek, hogy úri boszorkány és gyerekgyilkos, a kereki vár pedig tivornyák és szodómia helyszíne.

A kötet a tavaly indított Makkai Sándor-életműsorozat darabja, eddig megjelent a Magyarok csillaga és a Táltoskirály.

(Várható megjelenés: 2014. április 7.)

Bánffy Katalin: Ének az életből

Bánffy Katalin, Bánffy Miklós egyetlen lánya a bonchidai családi kastélyban töltötte gyermekkorát, majd a második világháború után Budapestre költözött. Itt esett szerelembe az amerikai követség katonai attaséjával, aki hamarosan feleségül vette. Amikor a háború után a grófnő férjét Marokkóba vezényelték, vele tartott a külszolgálatba. A nagymúltú Bánffy család losonci ágának leszármazottja ma már özvegyen él a Gibraltár-parti Tanger városában, ahol családi tárgyaktól körülvéve őrzi szülei emlékét. A 90 éves Bánffy Katalin kimagasló műfordítói tevékenységével sokat tett az ősök szellemi örökségéért: többek között édesapja Erdély-trilógiájának angol fordítása is hozzá köthető.

Bánffy Katalin Magyarországon most először megjelenő memoárkötete egy fiatal arisztokrata lány szemszögéből meséli el a Bánffy család 20. századi történetét, őszintén vall a bonchidai kastély titkairól és a két világháború közti úri világ életéről. Hogyan látta az egyik legnagyobb erdélyi grófkisasszony író, grafikus, rendező, külügyminiszter édesapját és ünnepelt színésznő édesanyját? Milyen képet fest a világra rácsodálkozó ifjú hölgy a korabeli arisztokrata szokásjogról, a fényűző bálokról, visegrádi és balatoni nyaralásokról? A marokkói fejezettel záruló rendhagyó élettörténet garantáltan lebilincselő és letehetetlen olvasmány lesz. A tervek szerint a grófnő május végén Budapestre látogat, így nagy érdeklődéssel várjuk nem csak a könyvet, hanem a dedikálással egybekötött könyvbemutatót is.

(Várható megjelenés: május 25.)

Márai Sándor
©

Márai Sándor: Fedőneve: Ulysses

„Márai Sándor mondja most el New Yorkból, hogyan fogadta Amerika a magyarországi szovjet támadás hírét. Most átkapcsolunk New York-i stúdiónkba” – 1956. november 4-én 12:39-kor ezekkel a szavakkal konferálta föl a Szabad Európa Rádió műsorvezetője Márai Sándort, a rádió munkatársát, aki 1951 és 1956 között heti egy alkalommal tudósította a magyar közönséget a világ eseményeiről. A legtöbbször vasárnapra eső, nagyjából negyedórás heti felolvasások főként közéleti, kulturális reflexiókat tartalmaztak. Az esszé-tárcaszerű szövegekben nem elsősorban a regényíró, hanem a publicista, közéleti Márai szólalt meg, aki egyaránt reflektált a magyar és a külföldi eseményekre, azonban 56 felé közeledve, egyre többet foglalkozott szülőhazája eseményeivel.

A Szabad Európa Rádióban elhangzott szövegeket, egyben az utolsó kiadatlan Márai-kéziratokat január 31-én, az életművet gondozó Helikon Kiadó vezetője, Kovács Attila Zoltán hozta haza Torontóból a jogutód megbízásából. Az egy aktatáskányi, 2000 oldalt tartalmazó kéziratból elsőként most az író Ulysses álnéven, az ötvenes évek első felében leadott rádiós jegyzeteit jelenteti meg a kiadó, Fedőneve: Ulysses címen, miközben elkezdődött a hagyaték teljes feldolgozása is, így várhatóan nem ez lesz az utolsó kiadatlan Márai-kötet.

(Várható megjelenés: 2014. május 30.)

Tamási Áron: Bölcső a hegyek közt

„Törzsében székely volt, fia Hunniának / Hűséges szolgája bomlott századának.” Ez áll Tamási Áron (1897–1966) sírkövén, aki végrendeletében úgy rendelkezett, hogy Székelyudvarhely szomszédságában, szülőfalujában, Farkaslakán temessék el. Szegényparaszti családba született, és rá is a földművesek küzdelmes élete várt volna, ha egy gyermekkori baleset folytán nem lövi meg a tenyerét. Szülei ekkor úgy határoztak, hogy a mezei munkára alkalmatlanná vált fiúkat taníttatni fogják, akiben szintén megvolt az elhatározás, hogy kitörjön a városi, polgári életforma felé. Miután az első világháborúban megjárta az olasz frontot, elvégezte a jogot a kolozsvári egyetemen és a Kereskedelmi Akadémiát, majd banktisztviselőként vállalt munkát Kolozsváron. 26 éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Három évvel később hazatelepült Kolozsvárra, majd rövid időn belül szűkebb hazája, később Magyarország egyik legnépszerűbb írója, publicistája, korának meghatározó közéleti személyisége, az „erdélyi gondolat” megújítója vált belőle.

A nagysikerű Ábel-trilógia szerzőjének kalandos életét megörökítő önéletrajzírását ezidáig csonkított-befejezetlen verzióban ismerhettük Bölcső és Bagoly címen. A Bölcső a hegyek közt Tamási Áron eddigi leghitelesebb és legteljesebb önéletrajzaként, Sipos Lajos irodalomtörténész, Tamási-kutató, professzor emeritus gondozásában, jegyzeteivel és kísérőtanulmányával jelenik meg.

(Várható megjelenés: 2014. május 30.)

Weöres Sándor: Priapos – Pajzán versek

„Gyerekek nincs rajtam bugyi” – írja Priapos című erotikus verseskötetében gyermekkorunk megannyi kedves versének szerzője. Bár Weöres Sándor máig a legkisebbeknek szóló csengő-bongó verseiről ismert, igazi próteuszi költő volt, aki minden hangnemben és versformában képes volt ugyanolyan remekműveket alkotni. A sorból természetesen a pajzán, főként a népköltészeti rigmusok modorában írt versikék, sikamlós szonettek és epigrammák sem maradhattak ki. A 2001-ben először kéziratos hasonmás kiadásban megjelent Weöres-kötetben a magyar néphagyományok mellett remekül megférnek az antik költészeti formák is, hiszen az ókori görögök a kötet címét adó Priapos személyében a termékenység istenét tisztelték: kertjeikben a férfitermékenység buzdítására előszeretettek állították föl karó alakú faszobrait.

Weöres Sándor szobra Szombathelyen a megyei művelődési és ifjúsági központ előtti téren
©

A költőfejedelem huncut verseinek olvasásakor beigazolódni látszanak Tűzkút című kötetének megjelenésekor mondott szavai, még akkor is, ha a Priapos verseit nem akarta a nagyközönség elé tárni. „A negyven évnél hamarabb elérkező III. évezrednek küldöm könyvemet, nem sejtve, meddig őrzi meg és kedvére való-e... s ugyanazzal a derűvel néz vissza öreg szemembe, mint én előre az ő kedves fiatal szemébe." A derű és a nevetés garantáltan nem marad el, ha kézbe vesszük Weöres Sándor 1950 tavaszán írt pajzán verseinek legújabb kiadását, ami most a Kossuth-díjas grafikus- és animációs művész, Orosz István illusztrációival jelenik meg.

(Várható megjelenés: május 30.)

Kós Károly: Életrajz

Kós Károly (1883–1977) az utolsó polihisztorok egyike: nem elég, hogy a 20. század legjelentősebb építészei közt tarthatjuk számon, hatalmas írói, grafikusi életművet hagyott hátra, és közéleti tevékenysége is nagy hatással volt kora történetére. A transzilvanizmus egyik atyjának épületei ma is állnak Budapesttől Sepsiszentgyörgyig, szépirodalmi műveit, például Az országépítő című regényét ma is sokan nagy szeretettel olvassák. Nem véletlenül, hiszen Kós Trianon után az erdélyi magyarság szellemi vezetőjévé vált. Mindezen túl munkásságának egyik legkiemelkedőbb eredménye Erdély népi építészetének feltérképezése, amiből a magyar, a szász és a román jegyek ötvözésével önálló építészeti stílust hozott létre. Amit Bartók Béla és Kodály Zoltán tett népzenei kincsünk megmentéséért, azt Kós Károly végezte el népi építészetünk területén.

Most Kós Károly önéletrajzi műveinek átfogó gyűjteményének teljes kiadásából megismerhetjük a kiváló erdélyi építész-író életét, és korának szubjektív történetét. A kötetből, amely a századelőtől a második világháború végéig göngyölíti föl az eseményeket, egy izgalmas, szerteágazó családtörténet és egy hiteles Erdély-kordokumentum áll össze. Kós énelbeszéléséből többek között megismerhetjük az Erdélyi Szépmíves Céh történetét, a pezsgő budapesti és kolozsvári szellemi életet, a korabeli klebelsbergi oktatáspolitika kérdéseit, ráadásul mindezt kiegészítve Kós legismertebb grafikáival és linometszeteivel.

(Várható megjelenés: május 30.)

Gárdonyi Géza: Titkos napló : A természet kalendáriuma

Vajon miről írhatott titkos naplójában Gárdonyi? Az egri remete vajon mit titkolt olyannyira környezete elől, hogy még egy saját fejlesztésű, titkos írást is képes volt ezért létrehozni? És hogyhogy nem sikerült mindezt a mai napig teljes egészében megfejteni? Az 1915 és 1922 között született, tibeti képírásra hajazó jelrendszerrel írt kéziratok tartalma a szerző 1922-ben bekövetkezett halála után is rejtély maradt. Egészen 1969-ig, amikor a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán Gilicze Gábor megoldotta a rejtvényt. Ekkor kiderült, hogy a több ezer oldalnyi Titkos napló számos különböző típusú könyvből áll. A pályázat eredményeként Titkos napló címen 1971-ben megjelent egy válogatás a kikódolt szövegrészletekből, azonban a hirtelen jött sikertörténet valamiért nem folytatódott.

Lapok az Egri csillagok kéziratából, a regény egy példánya és Gárdonyi pipája a felújított Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban
©

Jelenleg az egri Dobó István Múzeum őrzi az eredeti titkos írással írt mesterfüzeteket. A Helikon Kiadó a Múzeumnal karöltve és a kódfejtő Gilicze Gábor segítségével most nekiállt a kéziratok feldolgozásának, hogy az olvasóközönség teljes egészében megismerhesse a Titkos napló minden egyes könyvét. Az idén tavasszal induló sorozat A természet kalendáriuma című Gárdonyi művel debütál, amely az év 12 hónapjához írt izgalmas füveskönyv jellegű feljegyzéseket és a ritkaságszámba menő, eredeti Gárdonyi-rajzokat tartalmazza.

(Várható megjelenés: június 2.)

Nemes Nagy Ágnes: Útirajzok

Nemes Nagy Ágnes és férje, Lengyel Balázs 1946-ban alapították a legendás Újhold folyóiratot, ami ugyan csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után a babits-i Nyugat-eszmeiségét vállaló irodalmi törekvések emblémájává vált. A kemény diktatúra éveiben a költőnő csak műfordítóként és gyermekirodalmi szerzőként publikálhatott. Nemes Nagy a költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált: műveinek átható ereje és eredetisége miatt mégis a korszak meghatározó, nemzedék-jelző alkotójává vált, aki nagyban inspirálta a modern magyar líra további alakulását. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. Az 1970-es, 80-as években meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. 1986-ban Lengyel Balázzsal közösen almanach formában újraindították az Újholdat. Az évkönyvek a költőnő haláláig a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján készültek.

Kerek Vera, Nemes Nagy Ágnes volt férjének második felesége, nemrég egy igazi irodalomtörténeti ritkaságot talált az életműben: a költőnő rajongói neki köszönhetően most elsőször vehetik kezükbe az újholdas nemzedék emblematikus költőnőjének jelentésekkel, fotókkal kiegészített naplóját és útirajzait.

(Várható megjelenés: június 4.)

Weöres Sándor gyerekversek

Hogy lehetséges, hogy a 20. századi magyar gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legmeghatározóbb figurájának, akinek generációk nőttek föl a művein, nem született saját gyermeke? Sőt, Weöres Sándor egyszer egy rádióinterjú során azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem szereti a gyerekeket. Ezek után hogy lehet, hogy ennyi emblematikus művet írt a legkisebbeknek? Weöres Sándor szerint a gyerekversként számon tartott művei egyáltalán nem azok: mindvégig meg volt győződve róla, hogy ő nem ír ilyen műveket. Az irodalomtudósok szerint a látszólagos ellentmondás magyarázata, hogy Weöres maga is örök gyermek maradt, az pedig gyakran előfordul, hogy egy gyerek nem szereti a kortársait. Csak a felnőtt hatódik meg egy kisgyerek láttán, de a gyerek számára vele egykorú társai sokszor nem túl érdekesek. Az azonban egészen biztos, hogy idén tavasszal mind a gyerekek, mind a felnőttek számára nagy élmény lesz elolvasni Weöres Sándor részben ismeretlen, közel 70 állatos verset tartalmazó, Keresztes Dóra által illusztrált mondókáskönyvét, amit csak úgy fogunk emlegetni, mint az új Bóbita kötetet.

(Várható megjelenés: június 5.)

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Lavina sodort el magyar hegymászókat a Magas-Tátrában, egyikük meghalt

Lavina sodort el magyar hegymászókat a Magas-Tátrában, egyikük meghalt

F1: Tűz volt a McLaren garázsában, hárman megsérültek

F1: Tűz volt a McLaren garázsában, hárman megsérültek

Európa legszegényebb országában csap össze Putyinnal a Nyugat

Európa legszegényebb országában csap össze Putyinnal a Nyugat

Új reptérrel oldaná meg a ferihegyi gondokat az MSZP

Új reptérrel oldaná meg a ferihegyi gondokat az MSZP

Többen meghaltak Olaszországban a hatalmas szél miatt

Többen meghaltak Olaszországban a hatalmas szél miatt

Az Európai Néppárt listavezetője is meglenne a Fidesz nélkül

Az Európai Néppárt listavezetője is meglenne a Fidesz nélkül