Hétfőn a tisztiorvosi hivatal munkatársai az összes gyereket megvizsgálják, elkapták-e a kórt a tragikus hirtelenséggel elhunyt, közmunkásként foglalkoztatott asszonytól. A gyerekekre három injekció vár az elkövetkező hetekben.
Egy angoltanár több osztályt megkért arra, hogy küldjenek neki órán sms-t, de úgy, hogy ő ne vegye észre a telefonhasználatot. Döbbenetes eredménye lett a kísérletnek.
A 70-80-as évekre visszatekintő megoldást választott a magyar oktatáspolitika arra, hogy 21. századi elvárásoknak megfelelő iskolarendszert működtessen – mondta Pokorni Zoltán egy konferencián. Szerinte ez zsákutca, és a kötelezően előírt reformok egyébként sem működnek. Egy sikeres ország a tudásalapú társadalomra készíti fel a tanulókat.
Ezúttal zsíros iskolaépítési pályázatot zsebelt be egy Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás: az izsáki általános iskolát a felcsúti polgármester fia és lányai tulajdonában lévő vállalkozás építheti fel. 3 milliárd forintért.
Oktatási rendszerükben gyakorlatilag nincs szóbeli feleltetés, kevesebb a bemagolandó tananyag, és mégis, a finn gyerekek rendre lekörözik magyar társaikat a PISA-felméréseken. A "finn csoda" titka, hogy a gyerekek minden lehetséges segítséget megkapnak, hogy igényeiknek megfelelően haladjanak a tanulásban. A világszínvonalú technikai felszereltség sem csak az elitintézmények kiváltsága, még a legeldugottabb iskolákban is alapértelmezett például, hogy van wifi.
Néhány hete Lackfi János és Szabó T. Anna a negyvenedik születésnapról és az az évek múlásáról szóló verspárbaja felrobbantotta az internetet. Ráadásul a szellemes verslavinához számos más költő és közéleti személyiség is csatlakozott. A spontán projektből született verseskötetet épp, hogy megjelent, már itt a folytatás: Lackfi János és Szabó T. Anna az iskoláról és a magyar oktatási rendszerről kezdtek újabb szellemes verses adok-kapokba.
Az iskola teljesen abnormális hely, ahol az kérdez, aki tudja a választ – mondta annak idején Karácsony Sándor. Az idén 25. születésnapját ünneplő pesthidegkúti Gyermekek Háza igyekszik elkerülni ezt a hozzáállást. Ehhez el kellett felejteni az egységességre épülő sémákat, ami nem könnyű út, de lehetséges, még állami fenntartóval, most éppen a Klikkel is. Az iskola pedagógiai vezetőjével, Lányi Mariettával beszélgettünk.
Az elmúlt húsz év legnagyobb országos közoktatási sztrájkját hirdette meg a Pedagógusok Szakszervezete szerdára. 25 ezer tanár sztrájkolt, forgalomlassító menet indult a városban, több helyszínen ötperces néma csenddel készültek délre, bírók is támogatták a sztrájkolókat, Rétvári Bence pedig nem értette, miért álltak fel a szakszervezetek a köznevelési kerekasztaltól.
Füstölgő, izzó ablakkeret okozott riadalmat hétfő délelőtt az egyik zalaegerszegi középiskolában, csaknem száz diáknak kellett elhagynia az épületet – közölte a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a honlapján.
Hosszabb szoknyát kell hordaniuk a diáklányoknak egy új-zélandi középiskolában, mert az igazgatóhelyettes szerint ezzel elvonják a tanárok, a fiúk és az iskolai személyzet figyelmét a tanulásról.
Súlyos következményei lesznek mindannyiunkra nézve, ha a magyar iskolarendszer továbbra is tömegével bocsátja ki magából az alulképzett fiatalokat – állítja Scharle Ágota közgazdász. A szegénység növekedését csak egy méltányosabb, a hátrányos helyzetűekre is figyelő, integráló oktatás lenne képes megállítani. A közmunka csak látszatmegoldás, ami ráadásul drágább, mint egy jól működő segélyezési rendszer.
A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb bűne, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket: egyes felmérések szerint 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Márpedig egyszer még piszok sokat fogunk fizetni, ha nem törődünk a szegényebb gyerekekkel: ma két dolgozóra három, húsz év múlva azonban már négy eltartott is juthat.
Az oktatási államtitkár szerint a március 30-án munkabeszüntetéssel tiltakozó pedagógusoknak nem kell félniük a kormánytól, és maximum annyi bántódásuk esik, hogy be kell pótolniuk az elmaradt órát.
A kislány szülei nyílt levelet írtak, amiben magyarázatot várnak az egyest osztó tanártól.
A kísérő nélkül érkezett menekült fiatalok akár évekre is Magyarországon ragadhatnak még akkor is, ha a családjuk Nyugat-Európában él. Az integrációjukért sokat tesznek a velük foglalkozó iskolák, de kevés támogatást kapnak az államtól.
Úgy tűnik, valódi lehet a felvétel arról a tanárról, aki dühében durván arcon ütötte egyik diákját. Az eset állítólag a zalaegerszegi Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskolában történt.
Iskola, közösség, dizájnstúdió, asztalosműhely - a Hellowood és a Közgazdasági Politechnikum közös faműhelye délelőtt az iskolásoké, délután viszont bárki betérhet, hogy mondjuk, egy ágyat tervezzen és készítsen el magának. Nem véletlen, hogy innen mindenki mosolyogva megy el.
“Na, ezért tartunk itt, ahol!” – ezzel a mondattal foglalható össze mindkét tábor véleménye a tanórákon való telefonhasználat témájában. De míg az egyik álláspont szerint a “buta” fiatalok “telefonfüggősége” az ősoka néhány mindennapi társadalmi problémának, az ellentáborban azt állítják: éppen az a gond, hogy a tanárok többsége tilt, ahelyett, hogy hasznos eszközként alkalmazná az órán a 21. századi svájcibicskát.
Aggódva nézem a magyar közoktatás alakulását. És aggódva nézem az oktatás alakulásáért aggódók lépéseit. Egymást olthatja ki a sok jóhiszemű, de nem átgondolt tiltakozási akció. Ja, és könyörgök: hagyjuk ki a gyerekeket!
Ezerszámra osztják meg a Facebookon azt a fotót, melyen egy “központi telefontartóba” gyűjtve láthatók a mobilok.
