Megszavazta a lett parlament a kilépést a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményből. Amennyiben a testület döntését az államfő is jóváhagyja, a balti ország lehet az első európai uniós tagállam, amely elhagyja a megállapodást.
A tervezet a száztagú parlamentben 56 igen és 32 nem szavazatot kapott csütörtökön, ketten tartózkodtak. Mindezt mindössze egy évvel azután, hogy az egyezmény hatályba lépett az országban.
A törvényjavaslatot eredetileg az ellenzék nyújtotta be, de a hárompárti kormánykoalíció egyik tagja, a Zöldek és a Gazdák Szövetsége is a kilépés mellett szavazott. Egyelőre nem tudni, mennyiben érinti a voksolás eredménye a koalíciót, amelynek vezetője, a 2023-ban a miniszterelnöki székbe került Evika Silina megválasztásakor egyik prioritásának nevezte a szerződés ratifikálását, amelyre végül tavaly, hosszas viták után került sor.
Edgars Rinkevics államfő néhány nappal korábban politikai indíttatásúnak nevezte a törvényjavaslat beterjesztését, emlékeztetve arra, hogy az országban jövőre parlamenti választásokat tartanak. Hangsúlyozta, hogy a kérdés megosztja a lett társadalmat, és hozzátette, hogy a jóváhagyással kapcsolatos döntésében a politikai érvek helyett a jogi szabályozásra fog támaszkodni.
Ellenzői szerint a szerződés – amely a nők elleni erőszakot az emberi jogok megsértésének minősíti, és politikai, illetve jogi intézkedések megtételét is lehetővé teszi, valamint az áldozatvédelemre is kitér – „ideológiai alapokon nyugszik, és nincs összhangban az ország hagyományos értékeivel, illetve a genderideológiát népszerűsíti”.
A nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó emberi jogi szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a kilépés gyengíti a nők védelmét, illetve a nemek közötti egyenlőségre tett erőfeszítéseket. Az Európa Tanács pedig úgy fogalmazott: a kilépés példátlan és felettébb aggasztó visszalépést jelent a nők jogai és az emberi jogok tekintetében.
Az Isztambuli Egyezményt mostanáig 45 ország, valamint az Európai Unió írta alá, és 36 ország ratifikálta. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a ratifikáció még mindig nem történt meg. Emlékezetes pillanat volt, amikor Varga Judit volt igazságügyi miniszter 2019-ben az Európai Ügyek Bizottsága, illetve az Igazságügyi Bizottság előtt tartott miniszteri meghallgatásán politikai hisztinek nevezte azt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kritikákat korábban azzal hűtötte le, hogy az egyezmény nem tartalmaz olyan védelmi garanciákat, amelyek ne lennének meg a magyar jogrendszerben, ratifikálás nélkül is minden jogi eszköz rendelkezésre áll a nők védelmére. A kérdés egy júniusi kormányinfón vetődött fel, miután a magyar rendőrség első körben a dohányzást jelölte meg egy kétgyermekes japán nő halálának okaként. A Patent Egyesület felhívása és a közfelháborodás után a rendőrség bejelentette, hogy „fordulat állt be” a nyomozásban, és a volt férjet végül előre kitervelt emberölés gyanújával tartóztatták le. Később bocsánatot kértek a nem megfelelő kommunikáció miatt.
Címlapképünkön a lett parlament, a szejm ülésterme.
