Az EKB-nak csak a 2024 eleji fideszes törvénytervezet jut eszébe, amikor látótávolságban volt az MNB-alapítvány szabályozásához. Akkor viszont csak véleményezett, ráadásul nem is negatívan.
A volt jegybankelnök szerint a kormány nem vállalja a politikai felelősséget az MNB-botrányban eltűnt százmilliárdokért, helyette az Európai Központi Bankra mutogat, amelynek azonban nincs is jogköre befolyásolni a jegybankokat érintő törvénymódosításokat.
Még tartanak az egyeztetések az MNB-törvény módosításáról, ami a jegybankelnök szerint csorbítaná a jegybank függetlenségét.
A kormány és a jegybank közötti éles vita azonban vélhetően nem jelenti azt a lap szerint, hogy Matolcsynak idő előtt kellene távoznia az MNB éléről.
Világraszóló botrány lenne, ami senkinek sem érdeke, de tulajdonképpen nagyon egyszerű felmenteni tisztségéből a jegybank elnökét – áll a friss HVG cikkében.
Egy, az Európai Központi Bank által legalábbis finomításra szoruló módosítással a jegybank fideszes felügyelőbizottsága a mostaninál nagyobb beleszólást kapna a jegybank működésébe. És ellenőrzési jogkört a Pallas Athéné alapítvány és cégcsoportja fölött. A központi bank megdorgálta a Pénzügyminisztériumot: a jegybanknál vezetett devizaszámláról még az előtt illett volna velük konzultálni, hogy törvénybe írják.
Szakmai hozzá nem értés, gyenge szövegértési képesség – csak úgy sorjáznak a kemény szavak.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG e heti számában írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Elkészült a törvénymódosítási javaslat, amellyel a kormányzat elkerülné, hogy a központi költségvetés terhére kelljen rendezni jegybanknál veszteségként felhalmozódó, több ezer milliárd forintos tételt. A terv elvileg figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, egyben megerősíti a monetáris politika hitelességét. A tervezetet az Európai Központi Bank is véleményezi, a frankfurti szervezet megerősítette a hvg.hu-nak, hogy szerdán hivatalosan meg is kapta az ügyben a konzultációs kérelmet.
A kormány egyelőre nem tartja magát a jegybanktörvényhez, a költségvetésben nincs fedezet a jegybank hatalmas veszteségének visszapótlására. Vélhetően készül a törvény következő módosítása, a kormány ugyanis az „Országgyűlés” „álláspontjára” kíváncsi.
Bod Péter Ákos szerint most derült ki, hogy mekkora szükség van a fékekre és ellensúlyokra a demokráciában, utalva ezzel arra, hogy az államfő nem írta alá az MNB-törvény módosítását.
Bár az Országgyűlés Hivatala szerint a házelnök az ötnapos határidőn belül aláírja az MNB-alapítványok pénzügyeinek eltitkolhatóságáról szóló törvényt, feltűnő, hogy Kövér napokkal késlelteti azt a folyamatot, hogy a közpénzek átlényegülhessenek magánvagyonná. Különösen, hogy a törvényt hipersebességgel fogadtatták el a parlamenttel, és Kövér Lászlónak is volt különvéleménye az abban foglalt elvekről.
Senki nem érti, miért kebelezné be Matolcsy György jegybankja az Államadósság Kezelő Központot, az MNB pedig nem tud ilyen kezdeményezésről. Több forrás szerint az ötlet már hónapok óta felröppent, és hátterében Töröcskei István politikai és gazdasági pozícióinak meggyengülése áll, az ÁKK MNB-s annektálása az ő menesztéséről szólna. Mások arra utalnak, hogy a jegybankelnök az állam monetáris finanszírozásának tilalmát feszegetné, amire már eddig tett jelzéseket a jegybank, és Matolcsy korábbi nézetei is ebbe az irányba mutatnak.
