Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A volt jegybankelnök szerint a kormány nem vállalja a politikai felelősséget az MNB-botrányban eltűnt százmilliárdokért, helyette az Európai Központi Bankra mutogat, amelynek azonban nincs is jogköre befolyásolni a jegybankokat érintő törvénymódosításokat.
Már 2024-ben beadhatta volna a kormány az MNB-t szabályozó jegybanktörvény módosítását, amelynek célja az, hogy a jegybanknak, valamint a többségi tulajdonában lévő társaságainak, alapítványainak gazdálkodását a tulajdonos szigorúbban ellenőrizhesse – írja Simor András, az MNB korábbi elnöke a 24.hu-n megjelent véleményében.
A magyar kormány 2024. január 16-án küldte el az Európai Központi Banknak a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett módosításának szövegét, véleményét kérve, hogy a javaslat mennyiben illeszkedik az európai uniós jogba.
A törvényjavaslat részletesebben arról szólt, hogy
A módosítás miatt Matolcsy György akkori jegybankelnök nagyon kikelt magából, szerinte az uniós jogot sért, vélhetően azonban kizárólag az alapítványok szigorúbb ellenőrzésének terve verte ki nála a biztosítékot. A módosításról a HVG akkor úgy írt: Varga Mihály az utolsó csavarig látni akarja Matolcsy alapítványi birodalmát.
Az EKB jelezte, hogy legfeljebb véleményezni tudja a javaslatot, egyetértését nem fejezheti ki a hatályos szerződések alapján, ám – Kósa Lajos állításaival szemben – egyáltalán nem ellenezte a tervezett módosításokat. Mindössze annyit tanácsoltak, hogy a 2. pontban legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti. A 4. pont kapcsán pedig egy értelmező beszúrást javasolt a szövegbe: legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait – írja a volt jegybankvezér.
Az MNB alapítványainak felügyelőbizottsági ellenőrzésével szemben viszont
semmilyen kritikát nem fogalmazott meg az Európai Központi Bank.
Így aztán a törvényjavaslatot már akár tavaly tavasszal is a parlament elé vihette volna a kormány, ez azonban nem történt meg. Varga Mihály (akkor még pénzügyminiszterként) tavaly márciusban arról írt a Facebookon, hogy a kormány szerdai ülésén megtárgyalta a jegybanktörvény módosítására tett javaslatot. „A parlamenti benyújtást megelőzően részletes és alapos egyeztetést folytatunk az Európai Központi Bank által megerősített javaslatról az MNB-vel” – tette hozzá, az ATV-n pedig arról beszélt néhány nap múlva, hogy még egyeztetnek az MNB-vel. Később a benyújtást őszre halasztották, de ez azóta sem történt meg.
Egy évet ugorva az időben, idén április elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta az RTL-nek, hogy a jegybanktörvényt csak úgy lehet módosítani, hogy „az Európai Központi Banknak kiküldjük, és ezt ők jóváhagyják. És ez nem történt meg”.
Kósa Lajos már említett megszólalásában pedig azt fejtegette a 444-nek: „évekkel korábban kezdeményeztük, hogy a jegybank felügyelőbizottsága tudja vizsgálni a jegybank alapítványait is. Az Európai Központi Bank ezt elutasította, tehát megtiltotta”.
A fentiekből kitűnik, hogy az EKB semmit nem tilthat meg, hiszen a jegybanktörvény módosítása nemzeti hatáskör – bár a tanácsait érdemes megfogadni. Simor megjegyzi, hogy a Fidesz-kormány 2010 óta számos alkalommal módosította a jegybanktörvényt az EKB megkérdezése nélkül, ráadásul az EKB nem is kritizálta az MNB-alapítványok szigorúbb ellenőrzésének tervét.
„A kormány tehát az Európai Központi Bankkal takarózik, amikor el próbálja hárítani magától a több száz milliárdnyi jegybanki veszteségekkel kapcsolatos politikai felelősséget, de ezt sem az EKB által nyilvánosságra hozott vélemény, sem Varga Mihály korábbi nyilatkozata nem támasztja alá” – írja Simor András, majd felteszi a kérdést: „Miért nem nyújtotta be a kormány a jegybank és alapítványainak szorosabb ellenőrzését célzó javaslatot a parlamentnek? Illetve elgondolkodhatunk azon is, vajon ha a parlament egy évvel ezelőtt elfogadta volna ezt a törvényt, mennyivel kevesebb lenne ma az MNB és alapítványainak vesztesége, és
mennyivel kevesebb teher hárulna majd egyszer az adófizetőkre, hogy ezt a veszteséget megtérítsék a jegybanknak.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.