Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Már 2024-ben beadhatta volna a kormány az MNB-t szabályozó jegybanktörvény módosítását, amelynek célja az, hogy a jegybanknak, valamint a többségi tulajdonában lévő társaságainak, alapítványainak gazdálkodását a tulajdonos szigorúbban ellenőrizhesse – írja Simor András, az MNB korábbi elnöke a 24.hu-n megjelent véleményében.
A magyar kormány 2024. január 16-án küldte el az Európai Központi Banknak a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett módosításának szövegét, véleményét kérve, hogy a javaslat mennyiben illeszkedik az európai uniós jogba.
A törvényjavaslat részletesebben arról szólt, hogy
- Az MNB igazgatósága a jövőben a jegybank nem alapvető feladataival kapcsolatos döntéseiről negyedévente tájékoztassa a felügyelőbizottságot.
- Az alapító okiratban meghatározott mértéket meghaladó kiadásokkal járó döntésekhez a jövőben a felügyelőbizottság előzetes engedélye legyen szükséges.
- Az MNB egyéb (nem alapvető) feladataival kapcsolatos tevékenységről az igazgatóság elnöke (a bank elnöke) legalább évente számoljon be a felügyelőbizottságnak.
- A tulajdonosi ellenőrzés keretében a felügyelőbizottság, illetve a felügyelőbizottság felhívására az MNB ellenőrzési szervezete jogosult legyen ellenőrizni az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, az MNB által létrehozott alapítvány, valamint az MNB által létrehozott alapítvány többségi tulajdonában álló gazdasági társaság gazdálkodását.
- Az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, illetve az MNB által létrehozott alapítvány esetén három vagy öt tagból álló felügyelőbizottság létrehozása legyen kötelező – írja Simor András.
A módosítás miatt Matolcsy György akkori jegybankelnök nagyon kikelt magából, szerinte az uniós jogot sért, vélhetően azonban kizárólag az alapítványok szigorúbb ellenőrzésének terve verte ki nála a biztosítékot. A módosításról a HVG akkor úgy írt: Varga Mihály az utolsó csavarig látni akarja Matolcsy alapítványi birodalmát.
Matolcsy György
Fazekas István
Az EKB jelezte, hogy legfeljebb véleményezni tudja a javaslatot, egyetértését nem fejezheti ki a hatályos szerződések alapján, ám – Kósa Lajos állításaival szemben – egyáltalán nem ellenezte a tervezett módosításokat. Mindössze annyit tanácsoltak, hogy a 2. pontban legyen világos, hogy a felügyelőbizottság nem korlátozhatja a bank kiadásait oly módon, ami alapvető feladatainak ellátását veszélyezteti. A 4. pont kapcsán pedig egy értelmező beszúrást javasolt a szövegbe: legyen világos, hogy a bank leányvállalatainak felügyelőbizottsági ellenőrzése nem érintheti a jegybank alapvető feladatait – írja a volt jegybankvezér.
Az MNB alapítványainak felügyelőbizottsági ellenőrzésével szemben viszont
semmilyen kritikát nem fogalmazott meg az Európai Központi Bank.
Így aztán a törvényjavaslatot már akár tavaly tavasszal is a parlament elé vihette volna a kormány, ez azonban nem történt meg. Varga Mihály (akkor még pénzügyminiszterként) tavaly márciusban arról írt a Facebookon, hogy a kormány szerdai ülésén megtárgyalta a jegybanktörvény módosítására tett javaslatot. „A parlamenti benyújtást megelőzően részletes és alapos egyeztetést folytatunk az Európai Központi Bank által megerősített javaslatról az MNB-vel” – tette hozzá, az ATV-n pedig arról beszélt néhány nap múlva, hogy még egyeztetnek az MNB-vel. Később a benyújtást őszre halasztották, de ez azóta sem történt meg.
Egy évet ugorva az időben, idén április elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta az RTL-nek, hogy a jegybanktörvényt csak úgy lehet módosítani, hogy „az Európai Központi Banknak kiküldjük, és ezt ők jóváhagyják. És ez nem történt meg”.
Kósa Lajos már említett megszólalásában pedig azt fejtegette a 444-nek: „évekkel korábban kezdeményeztük, hogy a jegybank felügyelőbizottsága tudja vizsgálni a jegybank alapítványait is. Az Európai Központi Bank ezt elutasította, tehát megtiltotta”.
A fentiekből kitűnik, hogy az EKB semmit nem tilthat meg, hiszen a jegybanktörvény módosítása nemzeti hatáskör – bár a tanácsait érdemes megfogadni. Simor megjegyzi, hogy a Fidesz-kormány 2010 óta számos alkalommal módosította a jegybanktörvényt az EKB megkérdezése nélkül, ráadásul az EKB nem is kritizálta az MNB-alapítványok szigorúbb ellenőrzésének tervét.
„A kormány tehát az Európai Központi Bankkal takarózik, amikor el próbálja hárítani magától a több száz milliárdnyi jegybanki veszteségekkel kapcsolatos politikai felelősséget, de ezt sem az EKB által nyilvánosságra hozott vélemény, sem Varga Mihály korábbi nyilatkozata nem támasztja alá” – írja Simor András, majd felteszi a kérdést: „Miért nem nyújtotta be a kormány a jegybank és alapítványainak szorosabb ellenőrzését célzó javaslatot a parlamentnek? Illetve elgondolkodhatunk azon is, vajon ha a parlament egy évvel ezelőtt elfogadta volna ezt a törvényt, mennyivel kevesebb lenne ma az MNB és alapítványainak vesztesége, és
mennyivel kevesebb teher hárulna majd egyszer az adófizetőkre, hogy ezt a veszteséget megtérítsék a jegybanknak.
