Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A veszélyek korában hazánk stabilitása a legfontosabb nemzeti érdek – ezzel a címmel adott ki kemény hangú közleményt a Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvény tervezett módosításával kapcsolatban. A szervezet azt is világossá tette, hogy
a tervezet jelenlegi formája befolyást gyakorolna a jegybank függetlenségére.
A közleményben kiemelik, hogy a felügyelőbizottságnak nem csak ellenőrzési jogát bővítené ki a kormány, hanem lényegében a jegybank alaptevékenységét is érinthető irányítási joggal ruházná fel, így „az új törvény elfogadása esetén alkalmas lehet a magyar gazdasággal szembeni narratívák építésére és pénzügyi stabilitásunk rontására”. Az MNB ehhez képest a közlemény szerint „törvényi kötelezettségei alapján arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával és a magyar gazdaság fenntartható növekedését biztosító, kiszámíthatóan működő pénzügyi rendszer támogatásával hozzájáruljon Magyarország nemzetgazdasági érdekeihez”.
Magyarul: a jegybank úgy látja, hogy egy ilyen típusú beavatkozás negatívan befolyásolhatja a forint árfolyamát, netán az ország hitelbesorolását. Előbbit már most is láthatjuk, hiszen a forint az elmúlt időszakban trendszerű gyengülésbe kezdett, amely kedden felgyorsult, jelenleg a 400 forintos szintet súrolja az euró árfolyama.
Azt, hogy pontosan mire is gondolnak, amikor a jegybanki függetlenség megsértéséről beszélnek, részletezik is:
- Az előzetes jóváhagyás irányítási jogkörrel ruházná fel a tulajdonosi ellenőrzést gyakorló Felügyelőbizottságot, mégpedig az igazgatóság hatáskörének korlátozásával.
- Felerősítené egyes feladatok vonatkozásában az igazgatóság és a Felügyelőbizottság közötti véleménykülönbség lehetőségét, ezáltal akadályozva az igazgatósági döntéshozatalt.
- Az előzetes engedélyhez kötött döntések esetében az értékhatárnak a részvényes által az alapító okiratban való meghatározása akár korlátlanná is teheti a Felügyelőbizottság egyéb feladatokkal kapcsolatos előzetes véleményének kikérését megkövetelő kérdések körét.
A legnagyobb problémát sem titkolják el: a felügyelőbizottság ellenőrizhetné az MNB leányvállalatait és alapítványait, illetve az alapítványok többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokat is. Szerintük ez azért sem indokolt, mert ezeket a szervezeteket az ÁSZ ellenőrzi. Felidézik azt is, hogy az Európai Központi Bank nemrég kiadott állásfoglalása kimondta, hogy a felügyelőbizottság nem ellenőrizheti az MNB alapvető feladataihoz kapcsolódó tevékenységeket.
Összességében úgy látják, hogy „a tervezet aggályokat vet fel, mivel – bár látszólag az egyéb feladatokról szól – akként tekinthető, mint ami alkalmas lehet az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalában való befolyásolására, csorbítására”, ezzel pedig megsérti az uniós jogot is – áll az MNB közleményében.
A tervezetről, amely Varga Mihály pénzügyminiszter múlt heti nyilatkozata alapján a héten tárgyalja a kormány, ebben a cikkben írtunk bővebben:
