Sokféle emberből áll össze a Tisza-tábora, a Fidesz-ellenesség terelte őket össze, de különböző elvárásokkal várják a kormányváltást. Vannak, akik állami gondoskodást, vannak, akik a demokratikus normák, a fékek és ellensúlyok helyreállítását várják. Mi lehet ennek a hosszú távú következménye? Vélemény.
A Kongresszusnak sürgősen cselekednie kell, miután Trump az ország képébe hazudik a Minneapolisban agyonlőtt két civil ügyében. Trump rossz válasz jogos kérdésekre, ez még sosem látszott ennyire tisztán, mint az utóbbi két hétben. Meg kell menteni Amerikát Trump tekintélyelvűségétől. Alighanem gyorsan szertefoszlik az ötlet, hogy Trump béketanácsa az ENSZ riválisa legyen. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy az ukrajnai háború jövő ilyenkor is folytatódni fog. Témák és vélemények a világsajtóból.
Az elmúlt időszakban precedensértékű döntések születtek Magyarországon: lengyel politikusok kaptak politikai menedékjogot egy másik EU-tagállamban. Az ügy nemcsak a lengyel–magyar kétoldalú kapcsolatokat terhelte meg, hanem az Európai Unió jogrendjének egyik alapelvét, a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat is próbára tette. Az Európai Bizottság értékelésében arra utal, jogilag védhetőbb lenne, ha egy magyar Lengyelországban kérne menedékjogot.
A luxembourgi bíróság kimondta, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem felel meg a bírói függetlenség és pártatlanság követelményének. Továbbá egyetlen uniós tagállam sem hivatkozhat alkotmányos identitására, hogy kivonja magát az Európai Unióról szóló szerződésben megfogalmazott közös értékek tiszteletben tartása alól. A magyar kormány máris felháborodott.
A Fidesz EP-frakciója az EP elnökénél tiltakozik az ellen, hogy a testület a közösségi médiában ismertesse az állásfoglalásainak tartalmát, ha az bírálatokat tartalmaz a magyar kormánnyal szemben. Szerintük ez intézményi kommunikáció mögé bújtatott pártpolitikai lejárató kampány.
A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament második időközi jelentését „Magyarország jogállamiságának tartós aláásásáról és az uniós értékek folyamatos megsértéséről”. Az EP határozott fellépést követel a tagállamoktól, az Európai Bizottságot pedig az összes magyar forrás befagyasztására szólítják fel.
Az Európai Parlament két szakbizottsága a jogállamisági feltételrendszer fejlesztését és az uniós források megvonásának hatékonyabbá tételét sürgeti. A dokumentumban nem említik Magyarországot, bár ezt az eljárás egyedül a magyar kormány miatt aktiválták. Az EP-képviselők bezárnák a kiskapukat, amelyekkel Magyarország jelenleg forrásokhoz juthat.
Ha Magyarország kilép az EU-ból, azzal elveszíti az összes támogatást, az egységes belső piaci részvételre és a schengeni tagságra épülő előnyök nagy részét is. Gulácsi Gábor közgazdász számolta ki, mekkora tétel lenne a veszteség.
Míg az EU-ban Magyarország kapta a legrosszabb értékelést a jogállamiság terén, globálisan Putyin Oroszországa és Trump Amerikája teljesített különösen rosszul idén a World Justice Project jelentése szerint.
Kilencedik alkalommal tartottak meghallgatást az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsában a magyar jogállamiságról, az Alapszerződések 7-es cikke alapján. A folyamat hét éve ugyanott tart.
Jogi szempontból is, de a Magyarországnak járó uniós források szempontjából különösen érdekes ügy tárgyalását tartották az Európai Bíróságon. Az Európai Parlament ugyanis azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: 2023 decemberében az Európai Bizottság alaptalanul szabadított fel Magyarország számára 10,2 milliárd eurót. Ha a bíróság elfogadja a parlament érvelését, akkor a már felvett pénzt vissza kell fizetni.
Az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztségviselője az Európai Parlamentben közölte, hogy Magyarország 545 millió euró átcsoportosítását kérte a befagyasztott forrásokból a zárolás által nem érintett alapokba. Ehhez hozzá fognak járulni, azonban a kifizetési igényeket nem teljesítik, amíg fennállnak a korrupciós aggályok.
Még ebben az évben, de minden bizonnyal az év végénél jóval hamarabb dönt az Európai Bizottság Magyarország számára elérhető források felszabadításáról – tudta meg az EUrologus megbízható forrásból. Sajtóhírek szerint több mint félmilliárd euróról lehet szó, amely a befagyasztott uniós pénzek kevesebb mint 5 százaléka.
A svéd miniszterelnök arra reagált, hogy Orbán Viktor az utóbbi időben többször is a svédeket hozta fel elrettentő példaként, ráadásul a számokat többször hibásan értelmezve.
Orbán a svédek bűnözési statisztikáit felemlegetve próbálja bizonygatni, hogy mennyire erős idehaza a közbiztonság, de azt például elhallgatja, hogy mennyi embercsempészt engedtek szabadon az utóbbi években.
Az ellenzéki pozíció könnyűségére és a kormányzás terheire figyelmeztetett Rafal Trzaskowski az ötödik Budapest Fórumon szerdán. A lengyel politikus szerint az önkormányzatok és a civil szervezetek lehetnek a demokrácia és a jogállam bástyái.
Az Európai Bizottság elfogadta és bemutatta a következő, 2028–2034-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetés keretét kiegészítő, hét ágazati javaslatból álló második csomagot.
A portál olyan dokumentumokhoz jutott hozzá, amelyek megerősítik, hogy a Bizottság a jövőben az összes támogatást a jogállamisági feltételek betartásától kívánja függővé tenni.
Az ukrán elnök öngólt lőtt az Unióba vezető úton, és munícióhoz juttatta az ukrán csatlakozás ellenfeleit azzal, hogy megfosztotta jogkörüktől a korrupcióellenes hatóságokat. Donald Trump Orbán Viktor legjobb tanítványa a sajtó elnyomásában. Az amerikai vámok hatására változik Európában a kínai beruházások megítélése. Az Unió hiába próbálja fenyegetni Pekinget, az nem fogja megvonni támogatását Putyintól.
Az új uniós költségvetés kimagaslóan sok pénzt juttatna Magyarországnak, de mivel Ukrajna is kaphat EU-támogatást, Orbán Viktor elutasítja a javaslatot.
