Jégkorszaki DNS-ből támasztották fel a Trónok harca rémfarkasait
Három kölyökfarkas született a valóságban tízezer éve kihalt fajból.
Három kölyökfarkas született a valóságban tízezer éve kihalt fajból.
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
Erőszakos kannibalizmusra talált nyomot egy nemzetközi kutatócsoport egy olyan ősrégi kultúrában, amely egyébként gyönyörű sziklaművészetéről ismert.
Ausztrál kutatók szerint nem véletlen, hogy 466 millió évvel ezelőtt nagyon sok meteorit épp a Földnek ugyanazon pontjába csapódott be – ez járulhatott hozzá az eddigi legdurvább jégkorszak kialakulásához. A szimulációk ezt a feltételezést igazolják.
Amerikai kutatók úgy vélik, megtalálták, miért alakult ki jégkorszak a Földön.
A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett, ráadásul a mainál jelentősen nagyobb területen – derül ki egy új módszereket alkalmazó kutatásból.
Még ma is folyik a vita arról, hogy mi okozhatta nem csupán a mamutok, hanem úgy általában a nagytestű állatok (megafauna) populációjának jól ismert csökkenését. Sokan az éghajlat változásában találják meg a magyarázatot, dán kutatók azonban biztosak abban, megtalálták az igazi, másra utaló bizonyítékokat.
Egy esetleges jövőbeni jégkorszak, valamint a globális felmelegedés folytatódása esetén is elképzelte az MI, hogyan nézhetnek majd ki a kutyák 10 000 évvel később. A vicc kedvéért egy fotón azt is látni lehet, hogyan mutatna egy kutya a Marson, ha az emberiség kolonizálná a vörös bolygót.
A Kárpát-medence őshonos növényfajaink zöme valószínűleg nem vándorolt délre, hanem helyben élhette túl a jégkorszakot – mutat rá egy friss magyar tanulmány.
Mintegy 2,9 milliárd évesek azok a gleccsermaradványok, melyeket Dél-Afrikában találtak. Létezésük a Föld történetére vonatkozó több elméletet is megerősít.
Nem mindegy, hogy az ózon a légkör melyik részében található. Például nagyjából 50 km-es magasságban jótékony, ugyanis kiszűri a Nap káros sugarait. De mi történne, ha eltűnne? Ennek járt utána két kutató.
Az állatok körül látható pöttyök az ősi barlangrajzokon a holdhónapok szerint jelölhették, hogy mikor párosodtak.
Milliók vagy akár milliárdok halnának éhen, lakhatatlanná válna a Föld jelentős része. Még akkor is bekövetkezne egy ilyen jégkorszak, ha korlátozott maradna az atomháború.
A lábnyomok valószínűleg az utolsó jégkorszak végéről származnak, és egy család hagyta őket hátra.
Nem a jégkorszak, hanem az aszály miatt hagyták el dél-grönlandi településeiket a vikingek a 15. században – állítja kutatók egy csoportja. Elméletük egy széles körben elterjedt teóriát cáfol.
Ez azt jelenti, hogy már jóval korábban is éltek emberek az amerikai kontinensen, mint ahogy azt eddig a kutatók feltételezték.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
Olvadt a permafroszt (állandóan fagyott talaj) a legutóbbi jégkorszak legerőteljesebben jegesedő időszakában a dél-karintiai Obir-cseppkőbarlangok felett – állapították meg innsbrucki geológusok a barlangokból származó kis kalcitkristályokon végzett vizsgálataik alapján.
A Blue Sky Studios két éve került a Disney birtokába, most a koronavírus szórakoztatóipart sújtó hatásaira hivatkozva zárják be.
Hét Celsius-fokkal lehetett hidegebb a Föld az utolsó jégkorszakban, mint most – a jégkorszaki legalacsonyabb hőmérsékletet planktonfosszíliák és klímamodellek segítségével kalkulálták amerikai kutatók.