A Föld történetét a kialakulása óta formálják a Naprendszer objektumai. Ezek közül a legismertebb az a 66 millió évvel ezelőtti becsapódás, amely végül a dinoszauruszok kihalását jelentette. Ennél azonban régebben is csapódott már meteorit a Földnek: 466 millió évvel ezelőtt, az ordovícium nevű földtörténeti kor kezdetén egy sor ilyen objektum ütközött a bolygónknak, ami számos maradandó krátert hozott létre.

Az aszteroidák általában véletlenszerű pontokon találják el az adott égitestet. Hogy ez mit jelent, azt a Hold vagy a Mars felszíne tökéletesen megmutatja, ám az ordovícium időszakának krátereinél más a helyzet. A becsapódások eloszlását Andy Tomkins, az ausztrál Monash Egyetem tudósa és munkatársai vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy 21 becsapódási helyszíne az Egyenlítőtől számított 30 fokon belül helyezkedik el. Ez meglehetősen furcsa, mivel a Föld kontinentális kérgének 70 százaléka ezen a területen kívül található.

Mindez olyan, mintha valaki fogna egy háromoldalú érmét, többször feldobná egymás után, de egymás után 21 alkalommal csak írást kapna – írja az IFLScience. A kutatóknak ugyanakkor van egy elképzelésük, ami megmagyarázhatja ezt a furcsaságot:

A Földnek korábban gyűrűje is lehetett.

Az egészet úgy kell elképzelni, hogy egy nagyobb aszteroida tartott a bolygó felé, ami nem csapódott be ugyan a bolygóba, de a gravitációs erőhatása miatt darabokra szakadt, és törmeléket állított pályára a Föld körül. Az Earth and Planetary Science Letters tudományos lapban megjelent publikáció szerint évmilliók alatt ez a törmelék a Földre hullott, így hozva létre az említett krátereket. Sőt, ha mindez valóban így történt, az nem csak ezek elhelyezkedését magyarázná meg.

A csapat feltételezése szerint a gyűrű árnyékot vethetett a Földre, ami így elzárta a napfény egy részét. Mindez hozzájárulhatott a hirantium nevű korszak kialakulásához, ami az ordovícium vége felé következett be, és amit az elmúlt 500 millió év leghidegebb időszakaként tart számon a tudomány. Ezt az időszakot a lehűlés, eljegesedés és a tengerszint drámai csökkenése jellemezte.

Ha ez valóban így van, akkor az újabb adalékként szolgál annak megértéséhez, hogy miként alakíthatták a Föld klímáját a Földön kívüli tényezők. Amerikai kutatók nemrég arra találtak bizonyítékot, hogy a Naprendszer egy gázfelhővel találkozhatott a galaxisban, ami a Földön jégkorszakot okozott.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.