A következő jégkorszakba is beleszólhat az emberi tevékenység, és ez nem biztos, hogy jó dolog
11 ezer év múlva újabb jégkorszak köszönthetne be a Földön, már ha nem lenne globális felmelegedés – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI
A jégkorszakokat a Föld Nap körüli keringésének apró változásai okozzák – erre a megállapításra jutott egy frissen publikált tanulmány, melynek szerzői azt is kiszámolták, hogy a következő 11 ezer év múlva következne be, ha nem lenne most az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Föld éghajlatában az elmúlt egymillió évben történt változásokat összehasonlította a bolygó Nap körüli keringésével. Ennek a keringésnek három paraméterét – a Föld tengelyének dőlésszögét, a Föld hullámmozgását és magát az enyhén elliptikus pályát – vizsgálva jutottak a fenti megállapításra.
„Sikerült igazolnunk a paraméterek alapján, hogy az utóbbi 900 ezer évben miért akkor történt valamennyi jégkorszak és visszamelegedés, amikor” – magyarázza az AFP francia hírügynökségnek Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem professzora, a paleoklimatológia egyik szakértője, a kutatócsoport vezetője. A Földön régóta váltakoznak a jégkorszakok és a melegebb időszakok. A legutóbbi jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt ért véget.
Erőszakos kannibalizmusra talált nyomot egy nemzetközi kutatócsoport egy olyan ősrégi kultúrában, amely egyébként gyönyörű sziklaművészetéről ismert.
A hőmérséklet és a Föld keringése közötti összefüggés ismerete nem új. A tudósok már korábban is úgy gondolták, hogy a Föld éghajlata pályájának függvényében változik, mert az ciklikusan változtatja a bolygót érő napfény mennyiségét. De most először sikerült minden időpontra vonatkozóan együtt vizsgálni ezt a három paramétert, és kiszámítani, hogy miért akkor következett be egy jégkorszak, amikor megtörtént – magyarázza Barker.
Ez az elemzés megerősíti, hogy az éghajlati ciklusok „jórészt kiszámíthatók voltak, nem véletlenszerűen vagy rendszertelenül történtek” – hangsúlyozza Lorraine Lisiecki, a tanulmány társszerzője, a kaliforniai Santa Barbara Egyetem professzora.
A Science tudományos folyóiratban közzétett elemzésük alapján a tudósok ki tudták számolni, hogy mikor következett volna be a legközelebbi jégkorszaknak, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem zavarta volna meg ezt a ciklust.
Ausztrál kutatók szerint nem véletlen, hogy 466 millió évvel ezelőtt nagyon sok meteorit épp a Földnek ugyanazon pontjába csapódott be – ez járulhatott hozzá az eddigi legdurvább jégkorszak kialakulásához. A szimulációk ezt a feltételezést igazolják.
Ha nem lenne az ipari forradalom és az üvegházhatású gázok tömeges kibocsátása, akkor „a következő 11 000 éven belül lett volna egy újabb jégkorszak” – hangsúlyozza Barker.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.