Hogyan juthat pénzéhez az a munkavállaló, akinek a munkáltatója szűnik meg jogutód nélkül? Legyen nyugodt, hiszen a munkabér és bérjellegű juttatások – mivel azok a létfenntartáshoz szükségesek – privilegizált követelések, minden mást megelőznek.
A fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatban az adóhatóság 2014 júliusa óta 460 millió forint mulasztási bírságot szabott ki. Az ellenőrzési szakterület tavaly 383, az idei első félévében 277 vizsgálatot végzett a cégtemetőkbe értékesítők és cégtemetők érdekeltségébe kerülő társaságoknál.
Bár tavaly év elején gond nélkül bejegyezték, immár kényszertörlés alatt a másik olyan cég is, amit kétes hátterű brazil államkötvényekkel tömött ki a tulajdonosa.
Nem lehet öt évre automatikusan eltiltani a kényszertörléssel megszűnő cégek vezetőit e tisztségtől – mondta ki az Alkotmánybíróság.
A kényszertörlési eljárás feltételeit és az eljárás alatti adóbevallási kötelezettségekről készített összefoglalót az Adózóna.
A kényszertörléssel kapcsolatos eljárás egy rendelkezését semmisítette meg az Ab.
Évente 12 ezer magánszemélyt tiltanak el a cégvezetéstől, a jogi szigor teljes mértékben indokolt.
Egy év alatt tízezernél is több embert tiltottak el a cégvezetéstől, és a számuk folyamatosan nő.
A csődök és felszámolások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza, míg a kényszertörlések száma több mint 25 százalékkal mérséklődött 2016-ban. Ezzel szemben a végelszámolások száma közel 10 százalékos emelkedést mutatott. A magyar gazdaság bedőlési indexe a tavalyi évben tovább javult; 0,3 százalékpontos csökkenést követően megközelíti a másfél százalékot.
A magyar cégek mintegy 40 százaléka működik Budapesten. Ennek ellenére csökkenő tendenciát lehet megfigyelni a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, mivel míg 2014 októberében 216 492 céget jegyeztek, addig idén október elején ez a szám már csak 207 233 volt. Ez közel 4,6 százalékos csökkenés.
Kényszertörölte a bíróság az Orbán Viktor testvére, Orbán Győző egykori tulajdonában álló, adótartozást felhalmozó kft.-t – írta a Népszabadság.
Idén az első negyedévben tovább csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma. A csődök és felszámolások vállalkozásszámhoz viszonyított aránya ugyancsak javuló tendenciát mutat. A pozitív trendek ellenére viszont még mindig jelentős eltérések tapasztalhatók a Bisnode Bedőlési Index értékében a magasabb, illetve az alacsonyabb kockázatot rejtő szektorok között.
A múlt évben közel felére csökkent a felszámolások száma a 2014-es évhez képest, aminek következtében a magyar vállalkozások bedőlési aránya is jelentősen mérséklődött. A kiemelkedően kockázatos iparágak listáján is történtek meglepő fordulatok, mivel a korábban hosszú ideig legkockázatosabbnak ítélt építőipart egy ideje már megelőzte a szálláshely-szolgáltatás. 2015-ben azonban egy másik szektor is maga mögé utasította az építőipart. Az élelmiszergyártás ugyanis az elmúlt évben a vendéglátás után a második legkockázatosabb szektorrá vált.
A futárcégek decemberben teljes kapacitással dolgoznak, az internetes vásárlás egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően. Az iparág teljes árbevételén közel 1000 cég osztozik, és bár számuk valamelyest csökkent az elmúlt 3 évben, egy cégre jutó árbevételük még így is több mint 8 százalékkal nőtt 2013-ról 2014-ra – derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő adataiból. Ráadásul a szektor bedőlési aránya is az országos átlag alatt van, azaz jó üzlet futárcéget működtetni.
Mindössze 2272 cég szűnt meg Magyarországon augusztusban, ez rég nem látott alacsony szám. Bár az év nyolcadik hónapjában a szabadságszezon miatt hagyományosan kevés céget töröl a cégbíróság, az érték alulmúlja az elmúlt három év azonos havi adatait is. „Mindezek ellenére azt gondoljuk, hogy ősszel visszatérnek az első félévben látott havi négyezer megszűnést hozó idők” – mondja az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak május 31-ig le kell adniuk mérlegeiket, aki ezt elmulasztja, az ellen kényszertörlési eljárást indíthat a NAV.
Áprilisban ismét rekordot döntött a megszűnő cégek száma Magyarországon. „Egyetlen hónap alatt 4641 céget törölt a cégbíróság, ezzel az év első négy hónapjában már 17 259 vállalkozás szűnt meg, és a trend határozottan növekvő” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
Idén az első negyedévben az egy évvel korábbi állapothoz képest csökkent a felszámolások és a kényszertörlések száma, illetve több vállalkozás fizette ki határidőben számláit. A magyar gazdaság szereplői azonban nem dőlhetnek hátra, mert éves szinten továbbra is magas és növekvő Bisnode Bedőlési Index jellemzi a magyar gazdaságot. 2014 első negyedévében még 2,53 százalék volt az index értéke, mára azonban felkúszott közel 3 százalékra (2,99 százalék).
Februárban 4153 cég szűnt meg Magyarországon, az első két hónapban összesen 8367. Ilyen rossz évkezdetre még sohasem volt példa, két éve 4293, tavaly pedig 6109 céget töröltek az év első két hónapjában. Emellett egyre kevesebb új céget alapítanak, így gyorsul a működő vállalkozások számának csökkenése. „Továbbra sem arról van szó, hogy veszélyben lenne az ország gazdasága, inkább azt látjuk, hogy konszolidáció és koncentráció zajlik a cégvilágban” – mondja az Opten igazgatója.
Nem tört meg a 2014 második felében indult cégtörlési hullám az év első hónapjában, ami azt mutatja, hogy a cégvilág konszolidációja 2015-ben is folytatódik. „A rekordszámú januári megszűnés azt tükrözi, hogy a gazdaság növekedése még nem érte el a mikro- és kisvállalkozások szintjét, ám ebben változást hozhatnak az újabb hitelprogramok” – véli Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
